A madárvonulásról

Az ősz közeledtével feltűnhet, hogy egyre több madár alkot kisebb-nagyobb csapatokat. Egyes fajokat ritkábban látunk, de ugyanakkor megjelenhetnek újak is, amelyekkel addig nem találkoztunk kirándulásaink vagy kerti madármegfigyelések során.

Szeptember-október tájékán pedig még nagyobb változások, még nagyobb madárcsapatok lesznek megfigyelhetők. Elkezdődött, sőt, már javában tart a madárvonulás, a természet egyik leglátványosabb és legcsodálatosabb jelensége.

A kezdő madármegfigyelő a legtöbb látványosságot, a legnagyobb madártömegeket a vízpartokon pillanthatja meg. Partimadarak, ludak, récék, darvak keresik táplálékukat a vizekben, este pedig azok védelmét élvezve ott is éjszakáznak. Gyakori, nagy mennyiségben átvonuló fajok hazákban a kanalas réce, a fütyülő réce és a csörgő réce. A parti részen godák, pólingok, partfutók, cankók keresgélnek apró rovarok után. Rengeteg élményt és tapasztalatot lehet szerezni egy-egy távcsöves séta során. Feltűnhet például az is, hogy a fehér gólyák többsége már augusztusban elhagyja hazánkat, míg a fekete gólyák csak egy hónappal később vonulnak el.

Szinte elképzelhetetlen, hogy egyes madárfajok mekkora távolságot tudnak megtenni vonulásuk során. A hazai fehér gólyák jelentős része például Dél-Afrikáig vonul, ez légvonalban is tízezer kilométeres vándorutat jelent. Hasonló nagyságú utat tesznek meg a fecskéink is. Elképesztő teljesítmény ez az alig 20 grammos madaraktól!

Az Alföld nagyobb pusztáin, legelőkön ritka ragadozó madarakat is megfigyelhetünk, melyek szintén délre tartanak. Távcső elé kerülhet ilyenkor a kígyászölyv, a békászó sas, vagy ritkán egy-egy fakó rétihéja is. Délnek indul egyetlen vonuló bagolyfajunk, a füleskuvik, és egyetlen vonuló harkályunk, a nyaktekercs is. A sarlósfecskék és a kis őrgébicsek is éppen csak költeni térnek haza: májusban érkeznek, augusztusban pedig már vonulnak is.

Egyes fajok komoly zsírréteget halmoznak fel a hosszú útra. A foltos nádiposzáta egy 12 grammos madár, de a vonulási időszakra akár 24 grammosra is ,,felhízhat”, tehát megduplázza a testsúlyát. Kell is a tartalék: a madárvonulás egy rendkívül veszélyes dolog. A természetes ellenségeken és a zord időjárási viszonyokon kívül rengeteg emberi tényező is akadályt jelent az égbolt tollas angyalainak. A nagyobb termetű madarak gyakran áramütés vagy vezetéknek repülés áldozatai lesznek, de minden fajt egyaránt érint a déli országokban folyó mértéktelen és kegyetlen madárvadászat.

Eszközök tucatjait bevetve, a fajok ritkaságát figyelmen kívül hagyva pusztítják a vonuló madarakat, köztük a hazai egyedeket is. Poszáták, rigók, pacsirták, fecskék, gólyák ezrei hullanak el a gyakran csak szórakozásból végzett madárirtások miatt.

Ezért is nagyon fontos, hogy idehaza védjük a madarakat, segítsük őket akár a kiskertben, akár máshol. Ha valaki szép, bokrokban gazdag kertet alakít ki, és még egy madáritatót is kihelyez, nyár végén és ősz elején rendkívül ritka és érdekes vonuló fajokban gyönyörködhet. A korán kelők előnyben vannak, mert a madarak a hajnali órákban a legaktívabbak. Beszáll a kertekbe a nagy fülemüle, a kerti poszáta, a kormos légykapó, sőt, akár mindhárom füzikefajunkat is megfigyelhetjük egy napon, mert szeptemberben a sisegő-, a csilpcsalp-, és a fitiszfüzike is megfordulhat a telkünkön. A kert egyik sarkába ültetett fekete bodza mágnesként vonzza oda a poszátákat, de még a sárgarigókat is.

Forrás: futureofdebrecen.hu