Japán díszcseresznye

Elérkezett a várva várt tavasz, amely hangos madárcsicsergéssel, tarkán, színpompásan nyíló szabadföldi virággal, valamint virágzó fák illatfelhőivel örvendezteti meg az emberek mindennapjait.

Kertészeti szempontból az idei év is – mint az elmúlt pár – elég hektikusan alakult idáig. Sajnos a kései fagy számos virágzó liliomfa virágzó ciklusát vágta keresztbe, a kevésbe fagyzugos ültetvények is kaptak ebből a hidegből, s ez már most legalább 10 %-os terméskiesést eredményezett (kajszi, meggy, barack, cseresznye). Ez a fagy hál’ Istennek, nem érte utol az egyik leggyönyörűbben virágzó fafajt, a japán díszcseresznyét.

Komoly hagyománya van  a ’Sakura’ – díszcseresznyék –  virágzásának Japánban. Minden évben a Hanami idején (ez az ünnep neve) emberek ezrei gyűlnek a közterekre, hogy reggel és este megcsodálják a fák gyönyörű habvirágzását. Az új év kezdetét, a megtisztulást, a tavalyi fáradalmak, nehézségek letételét  is szimbolizálja ennek a fának a virágzása.

A fa növekedési ereje fajtatulajdonság. Akár 6-8 méteres magasságig is növekvő díszfa, melyet éppen ezért légvezeték alá nem érdemes ültetni. Rendkívül könnyen fakadnak a konténeres változatok, ha legalább 80×80 cm gödröt ásunk neki, és jó érett marhatrágyával keverjük a földet az ültetőgödörben. Itt is igaz, hogy az oltási pontnak (a törzsön alul található bunkószerű képződmény) az uralkodó széliránnyal szembe kell néznie, valamint az ültetési mélység a cserép magassága legyen.

A legkedveltebb változata a ’Kanzan’ fajta, amelynek koronája általában fordított kúp alakú. Lomblevél színe zöld, szemben a bordó ’Royal Burgundy’ változatáéval. Rendkívül impozáns növény a telt virágaival! Környezetére nem igényes, ezért kissé szennyezettebb (por, kevésbé jó talaj) helyre is ültethető. Teljesen árnyékos helyre ne telepítsük, azt nem kedveli, valamint a virágzása is vontatott és szerényebb.

A fiatal telepítésű fákat nyáron hetente öntözzük (10-15 liter vízzel), de az idősebb fák is meghálálják a gondos ápolást. Megtámadhatják a fákat levéltetvek és atkák, de ez csak ritkán jellemző. Természetesen – mint minden növényt szárazabb periódusban – a lisztharmat is megjelenhet, de ha jó kondícióban tartjuk dédelgetett növényünket (évenkénti trágyázás, szezon kezdeti és záró lemosó permetezés) , ezek a tünetek megelőzhetők, a fertőzési nyomás csökkenthető. 

Virágzása rendkívül vonzza az emberi tekintetet, amely a fa környezetébe csalja a dongókat, méheket és pillangókat egyaránt.

 Rendkívül jó várostűrő fafaj, ezért előszeretettel alkalmazzák városi fasorként. Debrecenben is több helyen találkozhatunk japán díszcseresznyével fasorként, ezek közül talán a legszebb a Csigekert utcán található csüngő japán díszcseresznyék. Egy angolkertnek is díszes eleme lehet, a kertbarátok ezért gyakran ajándékozzák egymásnak akár egy ünnep alkalmával, mivel az őszi színeződése is tetszetős.  

A termelők igen könnyen nevelik ezt a fát. Ennek a díszfának a nevelése legalább 2, de inkább 3 komponensből tevődik össze. Az alany erős növekedésű, mint a termő cseresznyefák, s erre oltanak egy nemest. Ezt általában felnevelik 180 /220 cm magasságig, amely során folyamatosan eltávolítják az alvórügyekből előtörő hajtásokat. Majd ezt követően nyáron történik az előbb említett törzsmagasságban egy oltás, ami a későbbi virágzási színt és habitust fogja hordozni. A kertészetekben a következő fajtákkal lehet leggyakrabban találkozni:

• Prunus serrulata ’Kanzan’ 
• Prunus serrulata ’Royal Burgundy’ 
• Prusnus serrulata ’Amanogava’ (általában oszlopos habitus)
• Prunus serrulata ’Kiku-Shidare-Sakura’ (általában csüngő habitus)

A tavasz folyamán bátran telepítsük ezt a szemet gyönyörködtető fát a kertünkbe!

Élvezzük a tavaszt!

futureofdebrecen.hu