Lepattanó közönségtalálkozó – tudósítás

Közönségtalálkozóval egybekötött premier előtti vetítést tartottak az Apolló Moziban a Lepattanó című, új, magyar filmhez kapcsolódóan. A rendezvényen az alkotás megtekintése után Gönye László forgatókönyvíró és Katona László színész mesélt a forgatásról és a történet születéséről.

A film a gombfociról, pontos nevén a szektorlabdáról szól, ezért még a forgatás megkezdése előtt a színészek két héten át napi négy-hat órában kitanulták, hogyan kell játszani a sportágat. Katona László korábban már gombfocizott, így mindez nem volt ismeretlen számára, de elmondása szerint „elég nehéz volt elsajátítani a nyomópálca használatát”. (Ez az eszköz segíti a játékosokat a lövések leadásában.) A színész hozzátette, hogy „később a forgatás során már igazi csapattá kovácsolt minket a szektorlabda és nagyon megszerettük ezt a sportot”. Gönye László, a film forgatókönyvírója elmondta, hogy a filmben egyes esetekben eltértek a játék valódi szabályaitól. A szektorlabda mérkőzéseket ugyanis nem egy asztalnál játszák az egymást váltó játékosok, hanem több asztalon zajlanak, egyéni mérkőzések. A történet megszületése előtt előbb viszont meg kellett ismerniük a sportág szabályait, ami egy majd’ 30 oldalas szabálykönyvet jelent.

Nekünk a filmben viszont úgy kellett megmutatni ezt a sportot, hogy az a szabályok ismerete nélkül is élvezhető legyen

– emelte ki Gönye László.

A forgatókönyvíró arra is kitért, hogy az egész történet gyerekkori emlékekből táplálkozik, hiszen ő maga is szektorlabdázott, de csak később ismerte meg igazán ezt a mai napig élő sportágat. „Úgy gondoltam, hogy ez egy olyan sajátos szubkultúra, amibe érdemes egy történetet ültetni” – mesélte. Maga a forgatókönyv eredetileg egy sorozatpályázatra készült, ám végül nem nyert, így csak évekkel később kezdett vele ismét foglalkozni. Kisebb-nagyobb szünetekkel ugyan, de körülbelül három évig készült és végül három verzió született belőle. A megírásban a rendezőn, Vékes Csabán kívül a főszereplőt alakító Scherer Péter segítette Gönye László munkáját.

A forgatás javarészt külső helyszíneken, Vácon zajlott és a város támogatta a stáb munkáját. Katona László az itt töltött tíz napról elmondta, hogy nem időrendi sorrendben vették fel a jeleneteket, sőt egész konkrétan az utolsóval kezdtek. Ami számára pozitív tapasztalás volt, hogy

volt idő egy-egy jelenet kidolgozására, így a megvilágítás vagy épp az operatőri munka sokkal jobban tudta komponálni a művet.

Gönye László itt megjegyezte, hogy ennek ellenére mivel egy alapvetően kis költségvetésű filmről van szó, a színészi improvizációra például már nem volt elég idő és anyagi keret sem, mert tartani kellett egy feszített tempót.

A színészgárda férfi tagjai korábbról már ismerték egymást, így könnyű volt kiosztani a szerepeket, viszont a film női főszereplőjének karakteréhez csak hosszú castingolás után választották Vaskovics Andreát. A forgatókönyvíró szerint „egy film legfontosabb elemei a karakterek, és a rendezőn, a forgatókönyvírón és a színészeken egyaránt múlik, hogy összeáll-e egy olyan figura, akivel össze tud kapcsolódni a közönség”. A színészek elhivatott hozzáállását egy példával szemléltette: a mecénást alakító Patrick Duffy saját maga talált ki egy háttérsztorit a karakterének. Az ő beszervezésével kapcsolatban elmondta, hogy

elsőre nem hittük, hogy a Dallas (1978) Bobbyja igent mondott nekünk, és azt sem, hogy itthon mennyi fiatal tisztában van vele, hogy ő kicsoda.

Katona László saját karakterével kapcsolatban úgy fogalmazott, már a forgatókönyv alapján adott volt, hogy a nőkkel nem tud mit kezdeni, viszont azt már ő színészként tette hozzá, hogy a szereplő elég érzékeny típus legyen és, ha elront valamit, akkor sírva fakad. „Ezen kívül azonban sok plusz szöveget nem tettünk bele, inkább a viselkedésben adtunk hozzá a szereplőkhöz” – emelte ki.

A forgatókönyvíró arról is beszélt, hogy volt néhány jelent, amit ki kellett vágni, mert az első vágás két és fél óra lett, de végül megtalálták a film a megfelelő ritmusát. A külföldi bemutatással kapcsolatban megjegyezte, maximum Kelet-Közép-Európában lehetne vászonra vinni a filmet, annak sajátos, a régióra jellemző vonásai miatt.

Főkép: Facebook.