Balázs Ákos

Papp László, Debrecen polgármestere a 2030 városstratégia program részeként egy új környezetpolitikát is meghirdetett. Ebben szerepelnek például a Civaqua program, a zöld buszvárók telepítése, naperőművek építése, faültetés, és az oktatási intézmények energetikai korszerűsítése is. A részletekről Balázs Ákost, Debrecen környezetvédelméért, környezetpolitikáért felelős alpolgármesterét kérdezzük. Mekkora mérföldkő ez a program. 

Balázs Ákos: A '20-'30-as fejlesztési program egy óriási lehetőség Debrecen számára. Hogy egy olyan városban éljünk, amilyet sok-sok évvel ezelőtt álmodtunk magunknak, és amit jobb állapotban tudunk majd átadni a gyermekeinknek, az unokáinknak, mint ahogy azt átvettük az elődeinktől. Éppen ezért az új környezetpolitikánk fő, hogy ez a város fenntartható módon fejlődjön, hiszen nagyon sok beruházás érkezik még a városba. Minden gondolatunkban, ami a városfejlesztéssel kapcsolatos, benne van az, hogy hogyan lehet ezt környezetbarát módon, fenntartható módon megvalósítani. És ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a stratégia előbb programelemeinek megvalósításába, minél inkább be tudjuk vonni Debrecen városnak a lakóit. Ilyen szempontból a Civaqua program is egy nagyon fontos elem, hiszen ez több évtizedes álma Debrecennek, hogy a Tiszát el tudjuk hozni Debrecenbe. Polgármester Úr munkájának, és a kormányzat támogatásának köszönhetően az első ütemről már kormányzati döntés is született, ami azt fogja jelenteni, hogy egy csatornarendszeren és a Keleti főcsatornán keresztül el fogjuk tudni juttatni Debrecenbe a Tisza vízét, első lépésben a Tócó patakig fog megérkezni a víz, és onnan gravitációs úton jut majd el a városba. A feladatunk az, hogy minél inkább olyan környezetet alakítsunk ki, amiben a Tócó patak és környezete egy zöld folyosóként tud működni Debrecenben. Ez jelentheti azt, hogy őshonos fákat ültetünk vissza úgy, ahogy az régen volt, jelentheti azt, hogy különböző helyeken olyan vízszintet hozunk létre, ami akár lehetővé teszi azt, hogy vizes élőhelyek jöjjenek létre. Esetleg létrehozni olyan kis ökoparkokat, ami azt segíti, hogy a debreceniek részt tudjanak venni ebben, meg tudják ismerni azt a természetet, ami bennünket körülvesz. Úgyhogy egy nagyon izgalmas feladat és kihívás. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a TIVIZIG közösen, konzorciumban lesznek ennek a programnak a megvalósítói, mi pedig ahol csak lehet, segítjük ezt a folyamatot. Tehát ők arra is kaptak forrást, hogy a következő ütemet, ami a Tócó pataktól a Kondoros csatornáig juttatja el a vizet, és aztán pedig a Nagyerdő vízpótlása, és a Fancsikai tavak, Vekeri-tó vízpótlása is megtörténik. Tehát ennek a tervezési folyamata is elindul. Úgyhogy a Városháza munkatársai, vízügyi szakemberek, külsős szakemberek bevonásával napi szinten nagyon komoly munka folyik a minisztériummal közösen, hogy ezt a programot így el tudjuk indítani. Terveink szerint október végére össze tud állni az a közbeszerzési felhívás, aminek aztán azt várjuk eredményeképpen, hogy márciusban akár a munkálatokat is el tudnak az első ütem esetében kezdődni. És ezzel párhuzamosan pedig folyik a tervezése a második ütemnek, amibe pedig mindenképpen szeretnénk bevonni a debrecenieket, közös gondolkodást szeretnénk, és olyan fejlesztéseket, amiben minél inkább maguknak érzik a debreceniek.

Tehát valójában a 2030-as időszakra el is készül ez a program?

Balázs Ákos: Mindenképpen szeretnénk, hogyha minél hamarabb elkészülne. Az első ütemnek a befejezési határideje pénzügyi elszámolással együtt 2023 év vége, tehát ez egy viszonylag hamar belátható időpont. És a kettes ütemnek pedig ezzel párhuzamosan elindul a tervezése, és aztán a kivitelezés, én azt gondolom, ott is belátható időn belül meg tudjuk csinálni, de biztos, hogy '20-'30-on belül gondolkodunk. Nagyon fontos, hogy a Nagyerdő vízpótlása megtörténjen, hiszen azok a tölgyfák, amikre büszkék vagyunk és itt laknak a Nagyerdőben, valamelyik már több mint száz éve, azoknak a vízpótlása elengedhetetlen, és ez a fejlesztés ezt is meg fogja tudni valósítani. Úgyhogy ilyen szempontból még a fejlesztéseknek a tervezésébe az erdőnek a gazdáját is be kell, hogy vonjuk, az erdészeti vállalatot. Úgyhogy ilyen szempontból egy összehangolt közös munkára van szükség, nagyon sok eleme van, és mindezt a környezetvédelmi szempontok betartásával kell elvégezni.

A program ismertetése során az is elhangzott, hogy ha a Civaqua megvalósul, akkor az Erdőspuszta is megfelelő mennyiségű vízzel lesz ellátva, és ez egy ugyanolyan kedvelt kirándulóhely lehet, mint a Nagyerdő.

Balázs Ákos: Mindenképpen szükség van erre. Annak idején ezek a tavak belvízelvezetést, belvíz megfogását szolgálták, de kialakult egy olyan használat a debreceniek részéről az elmúlt évtizedekben, ami a rekreációs célokat szolgálja. És szeretnénk, hogyha ezek újra tudnának ilyen célokat szolgálni, szeretnénk, ha esetleg új ötletek jönnek majd, akkor más ilyen célok is meg tudnának ott valósulni. Azért is fontos ez, mert Debrecen fejlődik, talán azt is mondhatjuk, ahogy telik az idő, egyre többen élünk Debrecenben, vagy egyre többen vannak napközben Debrecenben és a Nagyerdőt nem szeretnénk túlterhelni, ilyen szempontból, kikapcsolódás, rekreáció szempontjából, hogyha vannak más területek, amik használhatóak, és a Fancsika, Vekeri övezet, az egy ilyen hely tud lenni, akkor mindenképpen fontos, hogy azt is fejlesszük, és ott lehetőséget biztosítsunk a debrecenieknek arra, hogy kikapcsolódjanak. Terveink között szerepel, a '20-'30-as tervek között a kormányzattal együtt, hogy elkészül a keleti tehermentesítő elkerülő út is, ami abból a szempontból fontos, hogy a Panoráma út akkor felszabadul az alól a terhelés alól, ami most a forgalom miatt rajta van. Ilyen szempontból én azt is el tudom képzelni, hogy hosszú távon akár, maga a Panoráma út is, és a környezete egy olyan pihenőövezet lehet, ahová csak akkor menjünk, hogyha pihenni szeretnénk, és nem keresztülhajtani rajta.

Debrecen egyre nagyobb lesz, egyre inkább fejlődik, és egyre több cég települ ide, de eközben nyilván nagyon oda kell figyelni a város levegőminőségére is. Ez ügyben van egy zöld őrváros program is, nemrégiben például borostyánokat osztottak azért is, hogy a lakosok is érezzék azt, hogy akár ezzel, akár mással is javítják Debrecen levegőminőségét. Milyen most a város levegője?

Balázs Ákos: Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy javítsuk Debrecenben a levegőminőséget. Földrajzi elhelyezkedésénél és éghajlati viszonyainál fogva nem jó a levegőminőség Debrecenben. Egyébként Debrecenben van országos összehasonlításban is a legtöbb erdő belterületen, több mint 34%-át borítja a város belterületének erdőség. Viszont az uralkodó szélirányok, azok nem mindig abból az irányból fújnak. Ezt azért mondom így, mert az észak-északnyugati oldalról van uralkodó széljárás Debrecenben, de ez azért az utóbbi években szakemberekkel konzultálva nem jelenthető ki egyértelműen. De az biztos, hogy erről az oldalról a város nincs védve. És ezért szeretnénk északi-északnyugati oldalon véderdősávokat telepíteni, ez akár szabályozási kérdéseket is felvet, tehát Főépítész Úr megkapja azt a feladatot, hogy keresse meg azokat a helyeket, területeket, ahol véderdősávokat lehet telepíteni, itt a szántóföldek között. Egyébként ilyenek voltak, elődeink ezeket nem véletlenül hozták létre, hiszen a szállóport, télen pedig a hópustolást megakadályozták. Az elmúlt évtizedek során ezek közül nagyon sok megszűnt, ezeket újra vissza kell telepíteni. Másrészt pedig véderdőt is szeretnénk telepíteni. Itt van egy Life program, amiben több várossal együtt benne vagyunk, és ennek keretében a Vértessy-kúria körüli területen szeretnénk létrehozni egy erdőtelepítést, ami szintén ezen az oldalán van a városnak. És hát szeretnénk még sok olyan lépést tenni, ami csökkenti a szállópor jelenlétét a városban. Elindítottunk egy ilyen modellprogramot, amit úgy hívunk nemes egyszerűséggel, hogy padkanyesés. Ezt a városban, ha valaki megfigyeli a forgalmas útjaink mentén vannak olyan zöld területek, ahová az évek során lerakódott a por, a szennyeződés, ami az útról letakarításra került, és magasabban van az útpadkánál ez a füves terület. Ezeket próbáljuk padkanyeséssel a padka szintjébe hozni, hogy egy eső alkalmával ne folyjon vissza az útra ez a sokszor szennyezett anyag, hanem ezeket távolítsuk el. És így megakadályozzuk, hogy az autók ezt a port a levegőbe visszajuttassák. Próbálunk egészen a legapróbb dolgokra is odafigyelni. Nyilván nagyon sok a teendő és nagyon sok terület van, amin el kell indulnunk, de csapatot is építünk, ezt is el kell, hogy mondjam, mind a polgármesteri hivatalban, tehát szeretnénk egy új szemlélettel dolgozni. Elfogadott a közgyűlés nem olyan régen egy új városüzemeltetési koncepciót, ezt büszkén mondjuk, hogy a közgyűlés minden tagja elfogadta, és támogatta. És hát próbáljuk a hivatal működését is úgy szervezni, hogy ebben a szellemben dolgozzunk, ami ezt az új koncepciót jelenti. Egyébként ezt is közösen csináltuk, tehát újragondoltuk a feladatokat, elemeztük, hogy mi működött jól korábban, mi nem működött jól, min kell változtatni. Most is figyeljük a tapasztalatokat, ezeket próbáljuk beépíteni. Jött az az ötlet, hogy zöld buszvárókat is telepítsünk a városba, hiszen a tömegközlekedést nagyon sokat használják Debrecenben, és azt láttuk, tapasztaltuk, hogy a buszvárók környezetét is rendezni kell. Egyrészt ki fogjuk majd cserélni azokat a szemétgyűjtő edényeket fokozatosan, amik a városban vannak, hiszen sok közülük nem praktikus, ezen is szeretnénk változtatni, de ami a legfontosabb volt talán, hogy a nyári nagy melegben olyan buszvárókat telepítsünk, ami hűvöset ad és esztétikus, és akár a levegőt is tovább tudja javítani Debrecenben. Tehát a port is megfogja, és ebben egyébként a közeljövőben olyan tervünk is van, hogy kísérleti jelleggel olyan buszvárót is telepítsünk, ami akár napelemmel van fölszerelve, vagy olyat, ami zöld tetővel van ellátva.

A zöld munkacsoport tagjai is azon dolgoznak, dolgoznak, hogy koncepciókat fogalmazzanak meg, amik aztán megvalósulnak.

Balázs Ákos: Az új környezetpolitikánknak nagyon fontos része volt, hogy vonjuk be a debrecenieket ebbe a folyamatba. És szerettünk volna itt is csapatot építeni, és létrehozni egy olyan szakértő gárdát, aki segíti a közös gondolkodást, akiken keresztül nagyon sok debrecenit el tudunk érni. Polgármester úrnak azt mondtam, amikor a feladatot megkaptam, hogy ehhez kell egy csapat, és el is kezdtünk beszélgetni emberekkel. Először ketten-hárman ültünk az asztalnál, aztán azt vettük észre, hogy egyre többen vagyunk. És létrejött ez a környezetvédelmi zöld munkacsoport, aminek nagyon fontos eleme az, hogy minél több fiatalember legyen benne, hiszen meggyőződésünk, olyan városban fogunk élni 20-30 év múlva, amit most a fiatalok gondolnak erről a városról. Tehát őket mindenképpen szerettük volna megszólítani.  Emellett szerettük volna azt is, hogyha olyan szakemberek vannak benne, akikre mindenki felnéz ebben a városban, és hát Aradi Csaba, az egy ilyen díszpolgára Debrecennek. És így azt gondoljuk, hogy egy olyan csapat tudott létrejönni, ami hatékonyan és jól tudja segíteni ezeket a feladatokat. Amiről beszélgettünk, a Civaqua programban dolgoznak, helyszíni bejárást tartottunk, a vízügyes szakemberekkel közösen tartott például az elmúlt időszakban a zöld munkacsoport megbeszéléseket. De akár egészen odáig is tartanak a gondolataink, hogy hogyan tudjuk felkarolni Debrecenben a jót ötleteket, azokat a zöld ötleteket, amiket aztán később meg lehetne valósítani, hogy lehet ennek kialakítani a hátterét. A munkacsoportnak például tagja az NI-nek az első embere is. Vele például arról beszélgettünk, hogy azt az inkubátorházat, amit ők létrehoztak nem olyan régen, hogyan tudnánk bevonni ebbe és hogyan tudnánk terepet adni esetleg az ilyen zöld ötletek kidolgozásához. Úgyhogy egy nagyon komoly és komplex, összetett gondolkodás folyik, sokan jelezték az egyetem részéről is, hogy szeretnének majd bekapcsolódni ebben a munkába.

Zöld buszvárók már épültek, és tervben van az, hogy akár napelemeket is építsenek buszvárók tetejére, de ezeken túlmenően naperőművet is tervez építeni a város.

Balázs Ákos: Így van, szeretnénk azt, hogyha a zöld energia minél több lenne a városban Úgyhogy a tárgyalunk arról, hogy a repülőtér mellett olyan területen, ami egyébként más célra nem hasznosítható, egy komoly kapacitású naperőművet építsünk Debrecenben, és ezzel megjelenjen a zöld energiatermelés. Ez nagyon fontos célunk, mint ahogy egyébként a hulladékgazdálkodásban is egyrészt szeretnénk, hogyha minél kevesebb hulladék keletkezne Debrecenben, hiszen ez az első lépés. Ennek érdekében egy másfél évvel ezelőtt kiosztottunk kétezer házi komposztáló edényt a debrecenieknek. Nagyon sokan jelentkeztek, nagyon szívesen használják, ehhez szakmai segítséget is adtunk, hiszen kaptak olyan használati utasítást, hogy hogyan kell ezt használni. Tehát egyrészt szeretnénk, ha kevesebb hulladék keletkezne, helyben lenne a hulladék újrahasznosítva. Másrészt pedig épül jelenleg Debrecenben egy hulladékválogató üzem is, ami lehetővé teszi azt, hogy minél több olyan frakcióra bontsuk majd a keletkezett, összegyűjtött szemetet, aminek aztán az újrahasznosítását is majd meg tudjuk oldani. Úgyhogy itt is egészen el tudunk menni akár odáig, hogy használható ez a szemét, ami Debrecenben keletkezik, akár hidrogén előállításához, ami a kutatás-fejlesztések szerint akár a tömegközlekedésben is használható, hiszen a járművek is tudnak közlekedni, amik ilyen energiát használnak. Próbálunk rendszerben gondolkodni, de a lényeg az, hogy szeretnénk, hogyha a hulladékkezelésben és -gazdálkodásban is minél inkább előre tudnánk lépni. Nagyon fontos programunk szintén a zöld busz program. Ugye azt az energiát olyan buszok használják, amik környezetbarát módon tudnak a városban közlekedni. Elsőként jelentkeztünk a kormányzatnál, hogy szívesen elindítanánk Debrecenben a zöld busz mintaprogramot. Az elsőként az nem egy verseny a részünkről, hanem azt gondoljuk, hogy ez mutatja a debreceniek, a városvezetésnek az elszántságát abban, hogy mi ezt nagyon komolyan gondoljuk. Másrészt ki is tudtuk próbálni ezt az autóbuszt, tehát a mintaprogram keretében tapasztalatot tudott szerezni a debreceni utazóközönség is, illetve maga a Debreceni Közlekedési Vállalat, hogy milyen lehet egy ilyen autóbusszal utasokat szállítani. Nagyon pozitív visszajelzéseink vannak. Csendes az autóbusz, mindamellett, hogy káros anyagot nem bocsát ki. A buszsofőrök részéről is, jól vezethető, nagyon kedvező tapasztalatok voltak. És hát az üzemeltetés tekintetében is, hiszen itt napi szinten meg volt határozva, hogy hány kilométert fusson az autóbusz, a háttérben ez egy tesztüzem volt. És hát volt olyan nap, amikor több mint kétszáz kilométert tudott menni egy feltöltéssel, ami egy nagyon jó eredménynek számít. Ennek van egy következő lépése is, hiszen a kormányzattal arról is megállapodtunk, hogy elsőként lesz Debrecenben ilyen buszflotta is. 12 elektromos busz beszerzésére fogunk leszerződni, jelenleg a szerződés előkészítése van folyamatban. Reményeink szerint hamarosan a közbeszerzési felhívás is meg tud jelenni, és másfél éven belül 12 elektromos busz tud Debrecen utcáin majd közlekedni.

Elképzelhető, hogy majd egy idő után az egész flotta lecserélik?

Balázs Ákos: Folyamatosan figyeljük a technika fejlődését. Fontos azt elmondani, hogy 2009-ben elsőként cseréltük le a buszflottát az akkori legmodernebb euró5-ös dízelüzemű autóbuszokra. Ezzel mintegy ötszáz tonnával kevesebb káros anyag került évente Debrecen levegőjébe. Most elindítottuk az elektromos busz programot. Tervezzük az euró5-ösöknek az euró6-os cserélését, tehát ezzel a csuklós buszoknak a lecserélését jelenti gyakorlatilag. Az elektromos buszok, azok a szóló autóbuszok. És figyeljük a kutatás-fejlesztési eredményeket. Olyan kutatások is folynak már, ami a hidrogénmeghajtású, úgynevezett üzemanyagcellás autóbuszok közlekedtetését jelenti. Látjuk majd, hogy hogyan fejlődik a technika, és szeretnénk mindig a legmodernebb technikát itt tudni Debrecenben. Ha közben a kutatás-fejlesztések abba az irányba mennek, hogy akár érdemes a hidrogéncellás, üzemanyagcellás autóbuszokban is gondolkodni, akkor azt majd el kell döntenünk, hogy tudunk-e Debrecenben ilyeneket közlekedtetni.

A zöld őrváros program, azt üzeni, hogy mindannyiunk közös felelőssége a környezetvédelem?  

Balázs Ákos: A zöld munkacsoportnak az egyik első feladata volt, hogy fogalmazzuk meg azt, hogy mi debreceniek mit gondolunk erről a városról, hogyan szeretnénk a fejlődését a következő években, évtizedekben látni. Megszületett ez a nyolc pontból álló kiáltvány, amit egyrészt úgy is hívunk, hogy Future of Debrecen, ez egy összefoglaló fogalom, és sok üzenetet tud mögé gondolni sok mindenki. De leginkább talán a fiatalok, és egyébként pedig alcímként azt adtuk neki, hogy Debrecen, a zöld őrváros. Ezt azért is tettük, mert ugye Debrecenben volt az első természetvédelmi terület Magyarországon, ez a Nagyerdő. Tehát elődeink elsőként gondolkodtak azon, hogy védeni kell azt a természeti környezetet amiben élünk. Ilyen szempontból ez kötelez bennünket arra, hogy őrvárosnak tekintsük magunkat ebben a kérdésben is. De szeretnénk, hogyha üzennénk a fiataloknak is, a jövőnek is, és a Future of Debrecen összefoglaló név alatt szeretnénk mindezen tevékenységeket megvalósítani és minél több debrecenit bevonni, amikről most beszélgettünk. Mi cselekszünk, és nemcsak beszélünk a környezetvédelemről.

Ehhez akkor akár civil szervezetek, akár középiskolások, bármiféle csoportok kapcsolódhatnak különböző ötletekkel.

Balázs Ákos: Így van, ennek a formátumát, a kereteit már dolgozzuk, hogy ezt hogyan tudjuk megtenni. Először is szeretnénk, hogyha ez a vírushelyzetet megnyugtatóan a hátunk mögött tudnánk, ugyanis nagyon sok párbeszédet is szeretnénk folytatni a fiatalokkal, zöld munkacsoport közösen leül beszélgetni velük, és nem feltétlenül iskolai keretek között. Tehát ennek a keretein dolgozunk, nagyon jó ötletei vannak a zöld munkacsoportnak, de most a legfontosabb az, hogy a vírust magunk mögött tudjuk, és nyugodtan tudjunk majd ezekről a kérdésekről beszélgetni.

A  Life programon belül valósulna meg a véderdősítés, mikor? És még egy kérdés, hogy zöld buszvárókhoz mennyit terveznek még?

Balázs Ákos: 50 ilyen buszvárót fogunk tudni zöldíteni, és nagyon fontos azt elmondani, hogy ezeket nem vásároltuk, ezeket a zöld növényeket, hanem a városi kertészetben a DEKERT munkatársai nevelgették az elmúlt években. Úgyhogy köszönet nekik is ezért a munkáért. Így nagyon költséghatékonyan tudjuk elkészíteni, kihelyezni ezeket, és azokat a növényládákat, amikbe ezeket kitesszük, azt is ők készítik. Úgyhogy nagyon büszkék vagyunk arra, hogy így ezt a városi kertészet maga tudja megoldani. Kollégáim arról tájékoztattak, hogy jelenleg 10-nél járunk, ennyi van kihelyezve, de ez folyamatosan halad előre, úgyhogy a zöld buszvárók tekintetében szeretnénk minél több ilyet megcsinálni, és a régi buszváróinkat is cserélni. Továbbmennénk abban a programban is, hogy egyrészt több buszváró legyen Debrecenben, és a régieket cseréljük ki, mert praktikusság és esztétika szempontjából sem felelnek már meg feltétlenül a követelményeknek.

A véderdősítés, pedig elindult ez a Life program, ez egy nyolc éves program együttműködés. Ennek keretében egyébként nemzetközi tapasztalatokat is fogunk szerezni. Együttműködünk más magyarországi településekkel, az Országos Meteorológiai Szolgálattal, tehát egy komoly összefogás jött létre, aminek keretében egy ökomenedzser hálózat is létrejön, hogy napi szinten lehessen ezeket az egyeztetéseket megtartani, de nagyon fontos része az, hogy elkészíteni ennek keretében több olyan háttéranyagot, ami alátámasztja azt, vagy megvizsgálja azt, hogy hol milyen beavatkozásokat érdemes tenni. Jelenleg ez van folyamatban, ugye az, hogy hol tudunk, hol lehet véderdőt telepíteni. Ez is ennek a része. Úgyhogy ennek a véderdőnek, amiről beszéltünk, az előkészítése tart ebben a szakaszban jelenleg. Még talán annyit fontos elmondani, hogy itt egy olyan véderdő telepítés jön létre, ami egyben egy tanösvényként is fog tudni funkcionálni, tehát oda lehet majd menni megismerni a bennünket körbevevő természetet. Úgyhogy ilyen szempontból is jelentősége lesz, minél több ilyen helyet akarunk a városban. De ami még nagyon fontos, hogy minél több adatot is nyerjünk a jelenlegi környezeti állapotunkkal kapcsolatban. Úgyhogy ezt nem mindet fogjuk tudni ebből a programból megvalósítani, de célunk lenne, hogy a Tócó patak mentén is ha létrejön ez a zöld folyosó, akkor minél több olyan információnk legyen a természeti környezetről, ami minket körbevesz, amihez tudunk viszonyítani, hogy azok a fejlesztések, amiket elvégzünk, ha megérkezik a víz például, vagy ha erdőket telepítünk, akkor lássuk azt, hogy mennyiben tudtunk előrelépni. És akár itt is olyan innovációt végrehajtani, ami azt segíti, hogy akár egy példa értékű rendszert is létre tudjunk hozni. Nagyon sokakat kínoz Debrecenben is a parlagfű allergia, itt is megpróbáltunk egy innovációt végrehajtani, ugye drónokkal figyeljük a parlagfüvet. Ez nemcsak jól hangzik, hanem egyrészt költséghatékonyabb, másrészt sokkal pontosabban tudjuk behatárolni és sokkal hamarabb, hogy hol van szükség beavatkozásra a parlagfű tekintetében. De ez is csak egy összefogás részeként tud létrejönni, hiszen akár száz kilométerre is elfújja a pollenjét a szél. Úgyhogy mi azt szeretnénk, hogyha az önkormányzat a saját területein rendet tartana. Ez ügyben létrehoztuk a parlagfűkommandót, ami egy 15 fős csapatból áll, 3 gépjárművel, 3 különböző helyszínen tudnak egyszerre, és hangsúlyozom, azonnal beavatkozást tenni. Akár bejelentés érkezik, akár a drónos megfigyelések alapján folyamatosan jönnek a jelzések, akkor az ki tudna vonulni és azonnal be is tud avatkozni. Úgyhogy ebben a tekintetben ezt a munkát is elkezdtük.

Gábor-Vígh Vanda - Tóth Judit

Fotók és videók: https://www.facebook.com/balazsakos.debrecen