Papp László

A világjárvány következményei miatt rendkívüli évet tudhat maga mögött Debrecen városa. A koronavírus-járvány nemcsak a terveinken változtatott, de az életünkön is. Fogalmazta meg Papp László polgármester újévi köszöntőjében, melyben 2021-et fontos évnek nevezte. Az elmúlt évről, a járvány elleni védekezésről, a jövőbeni tervekről, a város gazdasági fejlődéséről a Városi életnek adott nagyon részletes interjúban számolt be Papp László.

Az első, talán legaktuálisabb kérdés, ami így az országos politikával is nyilván összefügg, hogy az iparűzési adó befizetése a kis- és középvállalkozások számára megfeleződött, az önkormányzatok így kevesebb iparűzési adót tudnak beszedni. Ez mennyire érinti Debrecent, mennyivel kevesebb iparűzési adóhoz jut Debrecen, illetve most azért a kormány úgy döntött, hogy több tízmilliárd forintos forráshoz juthatnak az önkormányzatok, ezt a fajta kompenzációt Debrecen is megkapta, ez mekkora összeg és mire fordítható?

Papp László: Városvezetőként az önkormányzatunk is azzal foglalkozik elsősorban, hogy hogyan lehet megteremni az egyensúlyt a válságkezelés, fejlődés és a működés biztonsága között. Nagyon fontosnak tartom azt a megállapodást, amely a kormánnyal jött létre a helyi kis- és középvállalkozások támogatása, megerősítése érdekében a helyi iparűzési adó kapcsán. Ugye ez egy folyamatos polémia most a kormány és az önkormányzatok között. Egyes önkormányzatok úgy állnak a kérdéshez, hogy de a kormány adjon mindenre pénzt, ha nem ad, akkor az óriási probléma, még azt nem nagyon hallottam, hogy de azért nekünk is van felelősségünk ennek a válságnak a kezelésében, és jó lenne a kormányzati törekvésekkel összefogni, és úgy segíteni, hogy ezek az önkormányzatok által hozott döntések és a kormány által hozott döntések egy irányba hassanak. Ugyanis minden település esetében nekem meggyőződésem, hogy a kulcskérdés a válság utáni időszakban, hogy egy adott település milyen gyorsan tud talpra állni, milyen gyorsan tud újra fejlődési pályára állni. És ennek az alapja a gazdaság. A gazdaság pedig csak akkor tud növekedési pályára állni, hogyha vannak vállalkozások, hogyha ezek a vállalkozások elvéreznek, megszűnnek, csődbe mennek, felszámolásra kerülnek, mert a válság megette őket, akkor nem lesz gazdasági talpra állás rövid távon. Persze minden regenerálódik egy idő után, de azért az egyáltalán nem mindegy egy város életében, hogy ez milyen gyorsan történik, és ebből a szempontból tartom azt nagyon fontosnak, hogy a kormány hoz döntéseket a gazdasági élet vonatkozásában: bértámogatások, járulékok elengedése, beruházási támogatások vonatkozásában. Szijjártó miniszter úr itt járt Debrecenben októberben, találkozott több mint húsz kis- és középvállalat vezetőjével, akik jelentős mértékű támogatást kaptak beruházásaikhoz, és ezeket a kormányzati törekvéseket egészíti ki az a döntés, amely az iparűzési adó kedvezményre vonatkozik a kis- és középvállalkozások számára. Ugye ez egy 50%-os kedvezményt jelent. Ez egy nagyon nagy tétel, kalkulációnk szerint 3,5-3,7 milliárd között van az az összeg, amely ennek következtében kieshet a 2021-es büdzséből. De a kormánnyal abban is megállapodtunk, hogy bizonyos területeken kompenzációra is számíthatunk, visszatérítésre is számíthatunk a központi költségvetésből. Tehát biztos, hogy valamekkora mértékben részt kell vállaljunk a helyi gazdaság talpra állításában és életben tartásában, de számíthatunk a kormány támogatására 2021-ben is, mint ahogy számíthattunk eddig is. Tehát a fő cél az az, hogy a vállalkozások életben maradjanak, működőképesek maradjanak a válság utáni időszakban, és emellett fenn tudjuk tartani a működési paramétereket és a városfejlődésnek az ütemét is. Én azt gondolom, hogy megvan az esélye annak, hogy ezt az egyensúlyt 2021-ben tudjuk tartani.
 

Azt még nem lehet tudni, hogy ez mekkora összeg, ez a kompenzáció?
 

Papp László: Január folyamán fogunk tárgyalni a kormány képviselőivel, az önkormányzatok mindegyike számára megyei jogú városok vonatkozásában mindenki számára megadatott ez a lehetőség. Tehát nyilván a költségvetés összeállítása közben, folyamatában, utána tudunk pontos számokat már, és hogy a kompenzáció tekintetében akkor tudunk olyan tárgyalási folyamatokat vinni, amelyek már kézzel fogható megállapodásokhoz vezethetnek. Tehát jelen pillanatban ezt ugye nem tudjuk megmondani, azt tudjuk, hogy mennyi kiesés várható valószínűleg az iparűzési adó részbeni átengedéséből. Hangsúlyozom, nem az egész iparűzési adó, mert ugye az is egy bizonyos mértékű csúsztatás, hogy itt most az iparűzési adó 1%-kát elveszi bárki is, nem erről van szó, csak a kis- és középvállalkozások. Nyilván a megyei jogú városok esetében van egy erős diverzifikáció, mert a kisebb településeknél akár még igaz is lehet az 1%-os csökkentés, hogy az iparűzési adó átlagosan csökken 1%-ra, megyei jogú városoknál diverzifikáltabb a helyzet, hiszen ott a gazdaság jelentős része azért a multinacionális vállalatok által jegyzett, tehát őket nem érinti ez az adókedvezmény, ők fizetik az átlagos mértékű iparűzési adót, csak a kis- és középvállalkozások esetében áll az adókedvezmény lehetősége.
 

Nagyon komplex feladatot mért a településekre a járvány elleni védekezés, egyszerre kellett az egészségügyi szabályokat betartani, emellett szociális feladatokat ellátni, és a gazdaságot védeni. Debrecenben kiemelt fontos szempont volt, hogy mindenki meg tudja őrizni a munkahelyét, hogy a családoknak a biztos léte meglegyen. Mennyire volt nehéz ez a 2020-as év, Polgármester Úr, így visszatekintve mi volt a legkritikusabb rész benne?

Papp László: Borzasztó nehéz, hiszen év közben kellett lereagálni pénzügyi folyamatokat, hogy említsem példaként, elfogadott költségvetéssel rendelkeztünk, ugye amikor a koronavírus elleni védekezés részeként a gépjárműadó átment a központi védekezés irányába, aztán év közben, amikor a központi költségvetést, a '21-es költségvetést elfogadta a parlament. Akkor annak volt egy olyan részletszabálya, amely az év végi adófeltöltést kivezette a rendszerből, hogy ezzel is enyhítsen a vállalkozások terhein. Nos, ez azért egy 2,5 milliárd tétel Debrecen költségvetésében, tehát ha azt mondjuk, hogy 750 millió, vagy 720 millió forint körüli a gépjárműadó, 2,5 milliárd az év végi adófeltöltés, csak ez a két tétel 3,2 milliárd forintot, ha meghaladja. Tehát emellett fönn tartani a város növekedési ütemét, a fejlesztéseket azért az igényelt némi kreativitást és elszántságot. De most látom igazán jó döntésnek és visszaigazolhatónak azt a 2014-es irányváltást és döntést, amely a gazdaságra helyezte a fókuszt az elmúlt években. Debrecent egy olyan állapotban érte a válság, amikor a gazdasága már rendkívül erős volt, tehát nagy beruházások, nagy munkahelyteremtő beruházások, nagy cégek jöttek, elképesztően dinamikusan bővült a debreceni gazdaság az elmúlt években. Tehát erre helyeztük a hangsúlyt, nem olyan létesítményfejlesztésekre, amelyek elsősorban viszik a pénzt, hanem elsősorban ipari infrastruktúra fejlesztésre, amely meghálálta magát és gyakorlatilag 2020-ra a város gazdasága egy jó állapotban volt, 2019 egy rekord év volt, és így azt tudom mondani, hogy 2020 bár megterhelő volt, de a város állja a sarat, állja a megpróbáltatást a vírusválság idején is, és hát a fő kérdés az, hogy 2021, az majd hogy néz ki. De szerintem ha 2020 a koronavírus éve volt, akkor 2021 az a vírus legyőzésének éve lesz.
 

Ha már ön a beruházásokat említette, szintén országos politika részévé vált ugye, hogy épül-e a BMW. Hát nyugtassuk meg a kétkedőket, hogy hogy is áll most tulajdonképpen a BMW beruházás.

Papp László: Nyilvánvaló, hogy egy ilyen világméretű válság minden nagy, az egész világot behálózó rendszereket működtető nagyvállalatot érint, és a BMW egyébként is egy óvatos szereplője a világgazdaságnak, nagyon tudatosan fejleszt, az egyik leginnovatívabb vállalat a világon. De mindig időben hoz megfelelő döntéseket annak érdekében, hogy a cég stabilitása, az meglegyen. Épp ezért elhangzott év elején, hogy egy néhány hónapos csúszást szenved majd a projekt, és hát a koronavírus-válság azt kell, hogy mondjam, hogy ebben a tekintetben Debrecen malmára hajtotta a vizet. Nagyon furcsa kijelentés ez, de hogy mindjárt megvilágítom, hogy miért is gondolom ezt. Ugye a koronavírus-válság felgyorsított bizonyos technológiai folyamatokat. Innovációs igényeket, kutatási törekvéseket, és a világot rádöbbentette arra, hogy bizonyos helyzetekben, bizonyos szektorokban szükséges a váltás. Az autóiparban a következő években forradalmi átalakulás megy végbe, és a koronavírus-válság előtt megtervezett debreceni gyár, az a koronavírus-válság utáni időszakban már egy egészen más dimenzióba lép. Ugye Oliver Zipse nyilatkozta azt két hónappal ezelőtt, hogy Debrecennek kulcsszerepet szán a BMW az elektromobilitás, az új elektromos járműgyártás területén, ez pedig azt jelenti, hogy Debrecenben az autóipari technológiának nem a lecsengő része kerül majd megépítésre, hanem pontosan az az autóipari technológiai szektor jelenik meg a városban, ami a jövőt jelenti, az elektromobilitás. És ugye Debrecen egyre erősebb pozíciókat szerez magának az elektromobilitás területén, hogyha csak gondolunk az elmúlt hónapban bejelentett nagy kínai befektetőre, a Semcorpra, amelyik az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártásához nélkülözhetetlen alkatrészt, a szeparátorokat gyártja, itt hozza létre új európai központját, kapacitását. És hát számos más tárgyalásunk van folyamatban, nagyon sok befektetői tárgyalást viszont, amelyek ezt a gazdasági folyamatot fogják erősíteni a következő időszakban. Tehát visszatérve a kérdésre, a BMW, az a maga ütemében halad, az, hogy elektromos járműgyártás lesz, ez némi áttervezést is igényel a gyár építészeti struktúrájában, technológiai struktúrájában, ezek megtörténnek, folyamatban vannak. A BMW-vel kötött megállapodásunk alapján a gyárhoz, illetve az iparterülethez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, azok folyamatosan haladnak, tervnek megfelelően, és ahogy ezt Oliver Zipse, a BMW első embere elmondta, az évtized közepére ez a gyár működni fog.
 

Matolcsy György mondta azt, hogyha 2021 első felére sikerül a járványt megfékezni, akkor az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági növekedése következhet majd. De én azt látom, hogy Debrecenben ez gyakorlatilag tart, hiszen itt hiába volt a járvány, itt folyamatos a fejlődés,  nem állt meg a gazdasági élet.

Papp László: Így van, bár az éremnek mindig van két oldala és hogyha reálisan akarjuk közelíteni a dolgot, akkor azért a kis- és középvállalati szektor, főleg a szolgáltatásokra koncentráló gazdasági terület, az azért nagyon komoly veszteségeket szenved el. Hát csak gondoljunk bele, hogy hónapok óta nem lehetnek kinyitva az éttermek, a kávézók, házhozszállítás van, ott, ahol ezt egyáltalán meg lehet szervezni. Nyilván adott esetben akár még a fodrászok életére, a kozmetikusok életére, hiszen az egy szoros kontaktot jelent az ügyféllel, rányomja a hatását, lehet, hogy nem olyan gyakran mennek el az emberek, nem olyan gyakran veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Tehát nem tehetünk úgy, hogy nincs hatása, nincs következménye a koronavírus-válságnak, de abban tökéletesen egyetértek Matolcsy elnök úrral, hogyha a vakcina hatásos és ezáltal le lehet szorítani a megbetegedések számát és adott esetben akár ki is lehetne iktatni az életünkből a koronavírus veszélyét, akkor egy olyan úgynevezett felpattanás jöhet a mélypont után, ami nagyon gyors gazdasági növekedést eredményezhet. Hozzáteszem, hogy nagyon sokan vizionáltak valamiféle közepes méretű válságot a '20-as évek elejére. Hát ez most itt van. Lehet, hogy '22-ben következett volna be, ezt a koronavírus-válság előrehozta, felgyorsította, megrengette a világgazdaságot. Gyakorlatilag azt a válságot, amit vizionáltak, azt a koronavírus-válság idejében éljük át. Minden válságnak vége szakad egyszer, ugyanúgy, ahogy minden konjunktúrának is vége van egyszer és követi egy másik terminus. Most ezt a válságot nyilvánvalóan konjunktúrának kell követnie, hiszen letisztulnak a folyamatok, a gazdaság megsínyli, megszenvedi ezt a helyzetet, és hiszem azt, hogy a magyar gazdaság a kormány elmúlt években folytatott nagyon-nagyon intenzív beruházásösztönző, munkahelyteremtő politikájának köszönhetően elképesztő mértékű növekedést fog tudni produkálni, amely az emberek hétköznapi életére úgy lesz lefordítható, mert ugye a GDP-ről beszélünk, meg sok mindenről, ami elvont, de ez munkahelyekben jelenik meg. Ahol munkahelyeket hoznak létre, ott munkaerőt keresnek, ahol munkaerőt keresnek, ott pedig verseny van a munkaerőért, ami kihatással van a fizetésekre, tehát gyakorlatilag ezt a depresszív, rossz időszakot valóban jó eséllyel követi egy olyan, amikor az emberek a saját bőrükön újra meg tudják tapasztalni a biztonságot, a stabilitást, azt, hogy működik a gazdaság és minden körülöttünk annak rendje és módja szerint. 

Rengeteg beruházásról, fejlődésről, fejlesztésről lehet beszélni Debrecen kapcsán. Most én kettő dolgot szeretnék még kiemelni. Az egyik, hogy nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a kormány a Civaqua programot, ez mit jelent a beruházás szempontjából? Illetve hát a repülőtér, amihez szintén ugye állami támogatás érkezett Debrecenbe.

Papp László: Így van. Mind a kettő nagyon fontos a város életében. A Civaqua egy több mint öt évtizede várt természetvédelmi, környezetvédelmi programja Debrecennek. Tehát már Kósa Lajos polgármestersége idején fontos kérdés volt, hogy a Civaquát előre tudjuk vinni. Akkor ugye nem tudtuk beépíteni az országos programokba, mert máshová kellett a forrásokat helyezni, most eljött az idő, hogy képviselőink segítségével és támogatásával és ebben nagyon fontos szerepe van Kósa Lajosnak, Pósán Lászlónak és Tasó László képviselő uraknak, nagyon jó együttműködés van a város vezetése és az országgyűlési képviselők között, akik valóban megtettek mindent annak érdekében, hogy ezek a programok, mint például a Civaqua, bekerüljenek az országos fejlesztési programokba. Már csak azért is, mert nem városi beruházásról beszélünk, hanem állami beruházásról van szó. Tehát ez egy, a város közigazgatási határain kívül zajló fejlesztés jelentős részben. Ugye a lényege az az, hogy a Keleti-főcsatornán keresztül egy csatornarendszerrel eljusson a Tisza vize Debrecen közigazgatási területére, és itt bizonyos ökológiai, természetvédelmi célokat kiszolgálva juttassuk el a megfelelő pontokra. Két ütemre bontottuk a Civaquát. Az első ütem, az arról szól, hogy valóban beérkezzen egy csatornarendszerrel a víz Debrecen közigazgatási területére. És a második ütemben pedig a Nagyerdőn keresztül a város keleti, délkeleti részén lévő jóléti tavakhoz eljusson. Az, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté minősítette ezt a programot, ennek egyrészt az engedélyezési eljárás folyamatában, a kisajátítási eljárásokban, mert hiszen egy csővezeték vonatkozásában van kisajátítási feladat is. Ott van jelentősége, felgyorsítja a folyamatot, és egyértelműsíti mindenki számára, hogy a kormány kiemelten kezeli ezt a fejlesztést. 2021-ben indulhat meg a program végrehajtása, tehát öt évtized után a 2021 lesz az az év, amelyik ebből a szempontból is emlékezetes lehet számunkra. A Civaqua az sínen van, az úgy tűnik, hogy a szükséges források rendelkezésre állnak. A kormány több mint 16 milliárd forintot biztosított az első ütem megvalósítására, így forrásoldalról is az első ütem rendben van, és a következő EU-s fejlesztési ciklus környezetvédelmi operatív programja lesz majd az a forrásrész, amelyből a második ütemhez a szükséges támogatást meg lehet majd szerezni.

Repülőtér?

Papp László: A repülőtér esetében már hosszabb ideje egy nagyon fontos együttműködés van, közöttünk és a kormány között. Egészen 2010-ig, tehát az előző kormányzati ciklusok alatt gyakorlatilag semmilyen támogatást nem kaptunk a repülőtér működtetéséhez. 2010 után az Orbán-kormány működésével változott meg a hangsúly a debreceni repülőtér vonatkozásában. A kormány elismerte fontosságát a régió vonatkozásában, és éppen ezért minden évben jelentős állami támogatásokat kaptunk a működtetéséhez. Ez a repülőtér egyre növekvő utasszámot produkál, egyre nagyobb járatszámot produkál, de még nem érte el azt, hogy nyereségessé váljon, vagy nullás szintet tudja hozni, éppen ezért szükség volt a városi, az önkormányzati és az állami támogatásra is, és most gyakorlatilag 2020-as év az egy rendkívül kritikus év volt a repülőtér számára, hiszen általában mivel globálisan is, hogyha nézzük, akkor a repülés, az gyakorlatilag megállt. Főleg Európában nincs menetrend szerinti közlekedés, szinte csak minimális mértékben, és a debreceni repülőtér hónapokon keresztül nem volt képes járatokat indítani és fogadni. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy a kormány segíti a repülőtér újra indítását, egyfelől egy egymillió eurónyi működési támogatással, másfelől pedig, amikor a koronavírus veszélyhelyzet elmúlik, és lehet újra repülést kalkulálni Debrecenből és indulhatnak az új járatok, akkor ahhoz egy járatfejlesztési támogatást kaptunk. Tehát nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kormány Debrecent ebben a tekintetben is partnerként kezeli, és hát ugye az elmúlt hetek híre volt, hogy egy kormányhatározat született azzal a szándékkal, ez kormányzati szándék, hangsúlyozom, hogy amennyiben Debrecen önkormányzata ezt támogatja, akkor a magyar állam 51%-os részesedést szerezne a debreceni repülőtérben. Tehát a repülőtér üzemeltető cégről beszélünk és nem ingatlanról, tehát az az ingatlanvagyon, az továbbra is marad városi tulajdonban, ugye a repülőteret üzemeltető cég 51%-ról beszélünk, 2021 első negyedévében fogjuk elindítani a tárgyalásokat.

Polgármester úr, beszélgessünk még azokról a programokról is, amik szerethetővé, élhetővé teszik ezt a várost, és már milyen régóta dolgoznak például a zöld város programmal, vagy a kertségi fejlesztési programmal, és ezeket is kellett ugye 2020-ban is végezni, mindamellett, hogy mi minden volt még, amiről az elmúlt percekben is beszéltünk.

Papp László: Valóban, és talán ezek sokkal inkább fontosak, vagy közelebb állnak a debreceniekhez, mert a mindennapi életükben jelentenek kézzel fogható fejlődést. Mert ugye a repülőtér fejlődése, meg a BMW gyár, meg a Civaqua, azok hosszú-hosszú évek folyamatait jelentik majd és nyilván nagy hatással vannak a város életére, de nem biztos, hogy promt azonnal a debreceni polgárok életére bármilyen befolyást gyakorolnak. Éppen ezért nagyon fontosak azok a kisebb fejlesztések, amelyeket vittünk 2020-ban és azt új évben is nagy elánnal akarunk előrevinni. A zöld város program egy-két eleme megvalósult már 2020-ban, de 2021 lesz az az év, ami érdemben befolyásolni fogja a tekintetben például a tócóskertiek, a Tócóvölgyben élők életét, az újkertiek életét, vagy a Petőfi téren és annak környékén élők életét. Zöld területek megújítása, a zöld felületek, fásítása program. Ugye elindítottunk egy 10 ezer fát ültessünk el Debrecenben programot, most több mint 2700 facsemete elültetésénél tartunk, és ebben benne vannak nyilván a zöld város program által végzett zöld terület megújítási, felújítási elemek is. Igyekszünk olyan közterület-fejlesztési, parkfejlesztési programokat végrehajtani, amelyek a közvetlen életkörülményeket tudják nagyon-nagyon pozitív értelemben megváltoztatni. A lakótelepeken több évtizede nem voltak nagy, átfogó fejlesztések. Ha valahol, ott a zöldterületek rekonstrukciójának, felújításának borzasztóan nagy jelentősége van. Ugye nemrég jelentettük be a tócóvölgyi program elindítását, hiszen ott lezárult a közbeszerzés, a tavasz folyamán elindulnak a munkálatok, futópályával, szabadtéri kondiparkkal, a játszóterek felújításával, új sétányok kialakításával, fásítással, füvesítéssel, cserjék telepítésével, tehát egy nagyon komplex program, de ugyanez fogja jellemezni a tócóskerti programot, vagy az újkerti programot is. Ott is a játszóterek megújítása, a zöldterület minőségi megújítása, a járdafelújítások nagyon fontos szerepet fognak betölteni, és egy különleges színfoltja lesz a Petőfi tér felújítási is ennek a programnak. Egy picit úgy tekintek a Petőfi térre, mint a város kapujára, amikor megérkezik valaki Debrecenbe vasúton, akkor az első impressziók egyike az, hogy az a környezet, ahová megérkezik, felszáll a villamosra vagy beül az autóba, elindul a város irányába, akkor az hogy néz ki. És hát a Petőfi tér egy nagyon komoly minőségi változáson megy majd keresztül, ami eddig nem volt, kis tavacska is lesz a Petőfi téren, egy valamivel több mint ötszáz négyzetméteres vízfelület, kis tó alakul ki ott. Ott is minőség megújítása a burkolt felületeknek, a járdáknak, térkövezve lesz, de ugye elsősorban zöldfelület érdemi megújítása. 1,7 hektár az a park, és annak a teljes átfogó felújítását tapasztalhatják majd a debreceniek is. Ugye ami számomra különösen kedvessé teszi, hiszen mindenhol jellemző a fatelepítés, a cserjék meg a füvesítés, meg játszótereket építünk, a Petőfi téren is lesz egy nagyon szép minőségi játszótér, de ez a része a városnak talán a legnagyobb kárvallottja a második világháborúnak. Ugye itt volt az igazságügyi centruma Debrecennek és a régiónak, a Kúria épülete, a törvényszék épülete, itt volt a Deák téri zsinagóga, ugyanis a Petőfi teret a második világháború előtt Deák térnek hívták, és a Deák téri zsinagóga is a bombázás áldozatává vált a második világháború végén, aztán el is bontották teljes egészében, és ez az park úgy lett megtervezve külön a kérésünkre, hogy állítson emléket a régi Debrecennek ebben a tekintetben, és ott lesz egy olyan installáció, amelyen látni lehet majd például az egykori gyönyörű Deák téri zsinagóga épületét is. A program, az 2021-ben reményeink szerint, tehát a közbeszerzési eljárás lezárul, az el is készül, meg is valósul.

A Csokonai Színházat is nagyon várom már, nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz belül.

Papp László: Hát azt igyekeztünk vizuálisan is láthatóvá, érzékelhetővé tenni, tehát nagyon-nagyon sok kihívással küzdöttünk 2020-ban, de azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy valóban a fejlesztések, azok nem álltak le Debrecenben. A Debrecen 2030 programnak nagyon fontos eleme a két színházfejlesztés, kulturális fejlesztések, a Csokonai Színház egy megújult fogadótérrel és természetesen minden elemében technikailag is, a közművek vonatkozásában is, színpadtechnikában, fénytechnikában, hangzásban és nézőtérben megújult épület lesz. Egy nagy léptékű felújítás, tehát '23-ban állhat újra üzembe a Csokonai Színház, tehát az elmúlt hetekben láthatóak voltak néhány, a munkavégzésről készült néhány fotó, néhány kép, és hát azért az látszik, hogy milyen mélyre kell ásni ahhoz, hogy teljes mértékben megújítani tudjuk a színházat. A másik ugye a Latinovics Színház fejlesztése, egy jó tíz évig nem tudtuk elindítani ezt a programot, és most eljött az idő arra, hogy ez a fejlesztés is mindennapjaink részévé tegye kulturális értelemben ezt a színházat. Reményeink szerint 2022-re elkészül, tehát ott is zajlanak megfelelő ütemben a munkálatok. Tehát 2020 egy nehéz esztendő volt, ugye a koronavírus, az meghatározta a mindennapokat, kicsit le is lassította a várost, de ahogy említettem, én abban hiszek, hogy ha 2020 a vírus éve volt, akkor 2021 az a vírus legyőzésének az éve lesz, és ha az újév napjaira tekintek, és kicsit előre, néhány hónappal előre, akkor az a vágy él bennem, hogy a 2021, az tényleg legyen a találkozások éve, ahol újra magunkhoz tudjuk ölelni családtagjainkat, tudunk találkozni velük, de tudunk találkozni koncerteken, színházban, a strandon, a köztereken, a kávézókban vagy az éttermekben, és hát legyen olyan 2021, mint a 2020 előtti időszak volt.

Köszönjük szépen, azt hiszem, hogy ez egy jó végszó is, mert én is nagyjából ezt akartam kérdezni, hogy mire a legbüszkébb polgármesterként mondjuk 2020 tekintetében, vagy hogy magánemberként hogyan élte meg?

Papp László: Magánemberként a 2020-at pozitívan. Alapvetően pozitív szemléletű ember vagyok, én nem tudok, csak a jóban hinni, meg a jóban bízni.Olyan ember vagyok, aki mindig keresi azt, hogy hogy lehet, ha a dolgok rosszul is mennek, azokat jó irányba terelni, jó irányba fordítani, egy ilyen beállítású, gondolkodásmódú ember vagyok, és bár én magam a koronavírus-járványt belülről is megtapasztaltam, tehát átestem rajta, hála Istennek jól vagyok és személy szerint az egészség megőrzését tartom a legfontosabbnak ebben az időszakban, éppen ezért vagyok nagyon hálás, mint aki tényleg megpróbálta ezt kívülről is és belülről is. Döntéshozóként is és betegként is megéltem a járványt. Nagyon nagy hálával tartozom, tartozunk az egészségügyben és a szociális területen dolgozó munkatársaknak, egészségügyi szakembereknek, ápolóknak, mentősöknek, de az egyetemistáknak is, akik önkéntesként részt vettek ebben a programban, és mindazoknak, akik a válsághelyzetben a jó ügy szolgálatába álltak adományaikkal, vagy munkájukkal, energiájukkal, személyes szerepvállalásukkal. Köszönet érte, hogy gondoskodnak rólunk, hogy figyelnek ránk, hogy gyógyítanak bennünket, és hát itt ebben a helyzetben a részvétnyilvánításnak is helye van, hiszen nagyon sokan áldozatává váltak ennek a járványnak itt Magyarországon is, Debrecenben is, szerte a világon. Azoknak a családtagoknak, akik elvesztették szeretteiket, azoknak pedig vigasztalódást és reményt kívánok a 2021-es esztendőre.

Köszönjük szépen, hogy itt volt velünk és válaszolt a kérdéseinkre.

Papp László: Köszönöm szépen a lehetőséget, és hát legelsősorban jó egészséget kívánok és egy sikeres, eredményes, sokkal boldogabb új esztendőt 2021-re!

Fotók és videók: https://www.facebook.com/drpappl