Sipos Tomi

Szinte biztos, hogy Sipos Tomi sem számolt azzal, hogy 2020 januárjában megjelent szólóalbuma után olyan gyökeres változások történnek a világban, hogy esélye sem lesz az album dalaival egy igazán jót turnézni. Miközben a Mirigy nagyszabású jubileumi show-jára készülnek, még egy új ötletének megvalósítására is futotta, aminek hátteréről beszélgettünk most.

Én nagyon szeretek nevetni és most utánanéztem ennek a Jattos Tomi sztorinak, és el vagyok ájulva, régen röhögtem ennyit. Le a kalappal, gratulálok, csak ezt tudom mondani.

Sipos Tomi: Köszönöm szépen, akkor célba ért az üzenetem.

Igen, nekem teljes mértékben. Az az igazság, hogy én az eredeti előadót nem is ismertem, nem is tudtam, hogy mi ez a paródia, ki van itt kifigurázva. Hogy jött, hogy pont ezt csináld?

Sipos Tomi: Nézegettünk valami tematikus csatornát az egyik barátommal a karantén alatt, és egymást követően voltak hasonló jellegű előadók, és akkor megvilágosodtam, hogy mekkora poén lenne egy ilyet csinálni. Ha lehet önálló műfajnak mondani, főleg ez a beköszönős része, a kinek küldik a dalt című rész fogott meg, a többi az teljesen felejthető. Ez az, ami nagyon megragadott, és gondoltam csinálok egy ilyet abszolút home made megoldásban. De olyan jól sikerült, hogy rögtön az első etapot mindjárt egymillió fölött meg is nézték, úgyhogy életre hívtam a második sorscsapás Jattos Tomi 2-t, már van egy raktárkoncertem is, a saját garázsomban készült.

Figyelj, óriási költségvetésű a videoklip, szóval nem tudom, hogy mennyi, hány napot vett ez igénybe, mekkora stábbal dolgoztál, ilyen kérdéseim vannak.

Sipos Tomi: Hát legalább kétszer két órát. 

Ez mindig nagy kérdés ilyenkor, hogy készült ez a poénos történet, de mindig vannak olyanok, akik komolyan veszik ezt. Érkeztek olyan hozzászólások, reakciók, akik szerint ez teljesen komoly és te tényleg Jattos Tomi vagy?

Sipos Tomi: Volt pro és kontra, minden, alapvetően hál' Istennek azt kell, hogy mondjam, hogy azért mindenkinek leesett, hogy ez egy poén. Aztán jöttek, hogy miért figuráz, meg rasszista, meg ilyen meg olyan. Mondom, jaj, hagyjuk már ezt a marhaságot, semmi, ez egy sima poén és ennyi, ennél nem is tud többet. Mindenkinek nem lehet megfelelni.

Kaptál már meghívást valamilyen rendezvényre, privát buliba?

Sipos Tomi: Olyannyira, hogy már volt, hogy az Irigy Hónaljmiriggyel úgy akartak minket a csekély számú nyári fellépéseken megrendelni, hogy csak akkor jöhetünk, ha ezt a számot is játsszuk, ezen ne múljék, akkor betettük a műsorba. Egyébként nem akartam és nem is nagyon akarok én ezzel fellépni, de hát egyszerűen a mérhetetlen igénynek nem tudok ellenállni. 

Viszont az is szemet szúr, hogy a videókban, a klipekben te vagy látható egyedül, viszont itt egy duóról beszélünk. Én borzasztó voltam mindig matekból, azt azért össze tudtam rakni, hogy itt valami nem stimmel.

Sipos Tomi: Hát nem, ez teljesen korrekt így, mert annyira jó vagyok, hogy az első két helyen én szerepelek ebben a műfajban, úgyhogy most nagyon úgy néz ki, hogy már annyira jó lettem, hogy trió leszek.

Mindenki nézze meg, ezt a videoklipet, mert olyan verdák vannak, olyan autók vannak benne, amik szerintem nem is léteznek, szóval ha valaki jót akar nevetni, akkor a Jattos Tomi Duó raktárkoncertet is, meg az első videoklipet is ajánlom mindenki figyelmébe. Viszont akkor komolyodjunk el egy picikét, bár annyira azért nem kell az Irigy Hónaljmirigy esetében, én azt gondolom, de idén harmincéves a zenekar. És elvileg készültök egy nyári nagykoncerttel.

Sipos Tomi: Reméljük, hogy az éppen hatályba lévő rendelkezések ezt megengedik majd, úgyhogy ezerrel készülünk, gőzerővel most már, egy éve elkezdtük az előkészületeket, és mondhatom, hogy a finishbe fordultunk. Dolgozunk ezerrel és várjuk a számunkra kedvező bejelentéseket fentről, hogy ez a koncert mehet, és akkor nyomjuk ezerrel.

Februárra terveztétek a koncertet, aztán júniusra.

Sipos Tomi: Aztán tolódik most nyárra. Ez annyiból lehet jó is, hogy akkor még valamin lehet finomítgatni, még csiszolgatni, ugyanakkor pedig már megvan egy teljesen kész produkció, és az ember már úgy szeretné bemutatni.

Csiszolgatni csiszolgattok még rajta, vagy ezen már egyáltalán nem kell?

Sipos Tomi: Persze, ez még szerintem a koncert kezdésének a pillanatáig is csiszolódik, de nyilván akkor már úgy kell felmenni a színpadra, hogy kész produkció van, mert ott már nem nagyon lehet improvizálni, hiszen ilyenkor általában nagyon sokféle dolog előre leprogramozott látvánnyal és effektusokkal zajlik. Improvizálni max csak az összekötő részekben lehet, itt már készen kell lenni. Most már elég jó készültségi fokban vagyunk, igazából azt kell, hogy mondjam, hogy ez a buli, június 5-re, ez már száz százalékos lesz.

Azt tudjátok, hogy harminc év alatt hány dalt dolgoztatok át?

Sipos Tomi: Tartottunk egy számvetést, mert mi tíz évet eltöltöttünk egy kereskedelmi televízión és nagyjából hétszáz körülit számoltunk össze, a lemezekkel együtt.

Az nagyon sok, atyavilág!

Sipos Tomi: Hát ebből a tévés munkák alatt nagyon sok olyan volt, amit effektíve a tévéműsorra húztunk rá, tehát nem az előadónak a paródiája volt, de nagyjából hétszáz dalt dolgoztunk, illetve énekeltünk fel stúdióban.

Akkor nyilván nem lehetett egyszerű összeállítani egy koncertanyagnyit ebből. Itt korszakokra bontottátok a dolgokat, slágerekre bontottátok, stílusokra, vagy mindegyikből van egy kicsi?

Sipos Tomi: Szeretnénk egy ilyen best of-ot első körben. Nem, nem lesz ilyen tematikája, hogy elkezdjük a kilencventől és napjainkig, hanem vegyesen, majd ahogy a műsor íve kívánja, úgy lesz összerakva.

Ez egy jó nagy meló. Én azt gondolom, hogy ennek muszáj most már összejönni június 5-én, ennyi munka után, az nagyon gáz lenne, hogyha nem jöhetne létre. De gondolom mindenki ebben van, hogy már alig várjátok, hogy színpadra állhassatok mindannyian.

Sipos Tomi: Ettől függetlenül is, mert már nagyon komoly színpadéhsége van mindannyiunknak, tényleg azt szokták viccesen mondani, hogyha lehetőség lesz, még Fásy Zsüli koncertre is elmegyünk, már majdhogynem azonosulni tudok ezzel.

Meg az is furcsa, hogy szerintem most volt az első szilveszteretek, amit otthon töltöttetek. Azért az milyen, hogy otthon kellett ülni egy zenésznek szilveszterkor?

Sipos Tomi: Nagyon-nagyon furcsa volt, és mindig mondogattam a feleségemnek, hogy az lesz a baj, amikor már nem dolgozunk. Na, hát ez be is következett. Hát nagyjából az elmúlt legalább 28 évben nem volt ilyen, nem töltöttem otthon a szilvesztert, mindig úton voltunk és mindenféle körülmények között ért minket az éjfél. Vasúti átjárótól a nyilvános wc-ig, mindenhol hallgattam már Himnuszt. Benzinkutakon, koccintottunk már mindenhol, kocsiban, kocsi mellett, öltözőben, minden volt. Megmondom őszintén, hogy én ezt nagyon-nagyon szeretem és szerettem is mindig, ezt a kissé keserédes romantikáját, ez nagyon hiányzik.

Tegyünk említést egy picit a Sing Singről is, hiszen ott is jelen vagy, és az tulajdonképpen egy abszolút szerelemgyerek, ott más ütemben zajlanak a dolgok, mint mondjuk az Irigy Mirigy esetében, de mi van most a Sing Singgel?

Sipos Tomi: Ugyanúgy üzemel. Kimondani is nehéz, hogy én magam már nyolcadik éve vagyok a csapatban, az úgymond újjáalakult csapatban. Ez alapvetően, hogy mondjam, ha szabad ezt a szót használni, zenei maszturbáció, hiszen nagyon nagy örömünket leljük az együtt-muzsikálásban, és tulajdonképpen ez nem is szól másról, mint egy kicsit felidézni a múltnak a slágereit, Sing Sing vonatkozásban és egy-egy jó koncertet játszani együtt, és tényleg mondhatom, hogy ebből kifolyólag minden egyes buli olyan élményt nyújt, hogy felejthetetlen.

Gábor Betti és Burai Árpi