Borsi Flóra

A képzőművész 11 éves kora óta foglalkozik Photoshoppal és pár éve már elkezdett fotózni is. Szürreális önarcképeket készít a program segítségével, és jártas az NFT világában, olyannyira, hogy első „művészeti kriptovalutás” üzletén kilencezer dollárt ért műve. A Behálózva magazin vendége volt Borsi Flóra.

„Hihetetlen, hogy amíg sokan a negatív hírekre koncentrálnak és lényegében teljesen lefagytak több mint egy éve, addig külföldön sokkal inkább a jövőbe tekintenek, és amin tudnak, dolgoznak és a legjobbat remélve fejlesztik magukat.” - Borsi Flóra a Forbes-nak.

Nekem nagyon tetszik mind a színvilága, mind a hangulata a képeidnek. Ha követjük a munkásságod, elég hamar fel lehet ismerni, hogy ezek téged tükröznek. Mondhatjuk, hogy van egy meghatározó stílusod?

Én igazából csak úgy csinálom a képeimet, ahogy nekem tetszenek, és amit az intuícióm sugall nekem. Úgyhogy, ha van egy kialakult stílusom, akkor én annak nagyon-nagyon örülök.

Beszéljünk egy kicsit az egész Non-fungible tokenről, az NFT-ről, hogy mi az, ami eléggé felkavarja a művészvilág egy részét. Mert eddig pofon egyszerű volt, hogy elkészült egy műtárgy, és az eredeti valakinek megvan, vagy egy múzeumban és készülnek róla másolatok, de ezeknek az értéke csak töredéke. Viszont a digitális világnál valami elindult, és már találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy valaki meg tudja vásárolni egy digitális alkotás eredeti példányát. Te mit szólsz ehhez az egészhez? És hogy kerültél ebbe a világba bele?

Én már egy ideje láttam Twitteren, hogy nagy az aktivitás, bizonyos NFT hashtag és a kriptovaluta körül, és nagyon érdekelt, hogy mi ez az egész, ezért rákerestem egy pár hónappal ezelőtt, de akkor nagyon bonyolultnak tűnt számomra. Úgyhogy nem nagyon olvastam utána. Aztán az elmúlt pár hétben láttam, hogy egyre több ismerősöm felrakta bizonyos portálokra a képeit, és újságcikkek születtek Beeple egy amerikai művész eladása után, aki 69 millió dollárnak megfelelő Ethereumos kriptovalutában eladta a képét egy aukciós háznál. Ráadásul ez egy olyan aukciós ház, aminek elég nagy nívója van és egy nagyon neves minőséget képvisel, és ez megadott egy olyan alaphangot ennek a kripto alapú művészeti őrületnek, ami miatt most már eléggé komolyan veszi ezt mindenki. Úgy kell elképzelni, mint ahogy az ember letölthet egy kalózverziót a Microsoft Office-ból, és megveheti azt a licence-t, és azzal a licence is eredetiséget képvisel. Ugyanez az NFT-s tokenes világ, hogy az a licenc, amit egy művész átad az NFT tokenjával, az ebbe a láncba beleágyazott szerződéssel a vevőnek, az eredetiséget, a hitelességet képviseli, tehát a digitális világban már létrejött egy ilyen műtárgy kereskedelem. Azért izgalmas ez, mert a legtöbb művésznek menedzsere van, és mindenféle vacsorán és eseményen részt vesznek, azért, hogy behízelegje magát a galériába, mert egy galériának nagyon sok pénzbe kerül egy művészt fenntartani, promotálni és vásárokra vinni. Ezzel azonban ezt önhatalmúlag el tudják intézni, közvetítő nélkül, aki azért levenne a befolyó összegből. Nagyon sok kép így szabadlábon megvásárolható, és rengeteg művész volt, aki az elmúlt években csak az Instagramra és Facebookra készítette a képeit, csak azért, hogy a követői örüljenek neki és pénzre tudja váltani az egészet. A kriptovaluta az elmúlt 15-20 évben van jelen, de csak az utóbbi három évben kezdték el nagyon sokan használni, ugyanúgy ahogy a bitcoin őrület, ez is most indult el. És olvastam azokat a híreket, hogy a Microsoft is így akarja majd hitelesíteni rengeteg termékét ezzel az ethereummal, úgyhogy valószínűleg nagyon sokat fog majd felfelé menni az ára ugyanúgy, ahogy bitcoinnak. Tehát most érdemes mindenképpen szerintem egyrészt befektetni, másrészt pedig az alkotóknak ilyen oldalakra felregisztrálni és eladásra bocsátani a munkáikat.

Azok az alkotók, akik digitálisan alkotnak, azt feltöltik Facebookra, Instagramra, de ez valamennyire lebutítja a minőségét miután letöltöd. Ahhoz, hogy jó legyen készíteni kell belőle egy múzeumi printet amit dedikál, besorszámoz és értékesít a webshopján. Aztán így mindenki, aki szeretné lesz belőle egy példánya a művész kezei közül, és ezeket jó áron lehet eladni. A fogyasztó tehát birtokolni akar valamit, ami kézzelfogható és falra tehető. Szerinted a fogyasztónak mi a motivációja arra, hogy megvásároljon egy digitális példányt? Mert ha összehasonlítjuk például a zeneiparral, ahol megvásárolunk öt dollárért egy albumot, viszont itt teljesen másról van szó, mivel hihetetlenül sok pénzt adnak azért, hogy az ő tulajdonuk legyen, miközben bárki számára ingyen is elérhető volna.

Abszolút azt tudom elképzelni, hogy a jövőben olyan világ lesz, mint a Ready Player One-ban. Azt, hogy az ilyen augmentált valóság és a virtuális valóság fog nagyon nagy részben részt venni az életünkben. Szerintem az lesz, hogy virtuális galériákba mehetünk majd VR szemüveggel, vagy divice-szal, és csak annál az embernél lesz kirakva, akinek meglesz a licence. El tudom képzelni, hogy amire nincs ilyen kripto licenc, az nem tekinthető majd meg ilyen virtuális formában, akár jó minőségben. Tehát, hogy valóban, ezt úgy kell elképzelni, hogy mondjuk, van egy ismerősöd, és akkor vele találkozol egy ilyen virtuális térben, és ott kint vannak ezek a képek is. Azok az emberek, akik nagyon sok pénzzel rendelkeznek, és nagyon sok ilyen kriptovalutával, azok szeretnének erre befektetni, hogy majd a jövőben ezzel felvághassanak, mint ahogy nagyon sok gyűjtő is azért veszi meg fizikális formájában, az offline térben ezeket a képeket, hogy aztán dicsekedhessen vele, hogy neki azok megvannak.

De azért mégis fura, hogy most olyan összegekről beszélünk, amelyek sok esetben, ha fizikailag létezne az az alkotás, akkor is nagy összegnek tekintenénk érte.

Szerintem ez a jelenség annak köszönhető, hogy a legtöbb aukciós ház ezt mind titokban csinálja. Tehát, hogy a nagyérdemű közönség, akik mi vagyunk, soha nem kaptunk betekintést arra, hogy milyen összegekért mennek el ezek a képek, és akár elég elmenni egy ilyen vásárra, egy fesztiválra például Miamiban, hiszen ott is olyan mennyiségű pénzek forognak, amit mi, átlagemberek nem látunk. És az, hogy az interneten, ez szabadon megtekinthető, és látjuk, hogy mennyire nagy értéke van azoknak a példányoknak, amik digitális formában kelnek el, ez azért ennyire megdöbbentő, mert nem vagyunk hozzászokva.

Lehet most befektetési céllal gondolkodni, hogy ez majd tovább értékesíthető?

Teljes mértékig tovább értékesíthető, és ha valaki be akarna fektetni ebbe, azt most ajánlanám, mert a legtöbb alkotó áron alul rakja ki a képeit, és azt veszem észre, hogy nincs még annyi gyűjtő, mint amekkora kínálat. Ezért nagyon olcsón lehet megkapni ezeket a munkákat, abszolút nyitott a piac arra, hogy ezeket tovább értékesítsék. Nekem például az első képem, amit eladtam, az öt ethereumért ment el, ami kb. 8700 dollárnak felelt meg akkor. És pont nemrég láttam egy nyitott kripta oldalon, hogy aki megvette akkor tőlem, már 18 ethereumért árulja, ami olyan 10 millió forintot takar. Tehát ha azt nézem, majdnem a három és félszereséért árulja most, úgyhogy eléggé sokat lehet majd ezen évek múlva keresni, ha például egy nagyon népszerű digitális művész képe ott lesz valakinél és pár száz dollárért vette meg tőle. Szóval ez szerintem nagyon nagy érték lesz a jövőben, és érdemes tudni, hogy ezekre a digitális művészek olyan szerződést szoktak kötni, hogy a tíz százalékot minden egyes értékesítés után megkapják belőle örökre. Vagyis van egy passzív jövedelmük, és mindig megkapják a 10 százalékot, úgy, hogy nem is csinált semmit.

Vagyis neked, mint alkotónak az az érdeked, hogy az alkotásod vándoroljon?

Igen, és az a legizgalmasabb az egészben, hogy nagyon híres emberek is elkezdtek gyűjteni, merthogy ezt presztízs értékkel jár. Úgyhogy híres emberekhez is kerülhet a képem, vagy nagyon drágán eladhatják akár 10 év múlva is.

Az ethereumnál maradva, ennek elég komoly árfolyama van, hogyha 5 egység, forintosítva már több milliót jelent.

Az elmúlt években szökött fel így az ár, azt hiszem, hogy 2005-ben hozták létre, és olyan 2012 körül volt egy nagy változása a kriptoláncolatnak. Akkor átálltak egy más rendszerre, mert betámadható volt, és azóta látom azt, hogy olyan megbízható lett, hogy már a Microsoft is elkezdett betársulni. Olyan nevek kerülnek most emellé a valuta mellé, ami tényleg elég nagy bizodalmat ad arra, hogy ez tartósan jelen lesz a jövőben is. Ez azért jó, mert ebbe a láncolatba bármit belefoglal az ember szerződésképpen, vagy beleteszi a képének a szerződéskódját, az már örökre ott marad, tehát ha bárkivel történne valami, akkor megvan abban a formátumban, ahogy feltöltöttük. Ez védelmet is ad arra, hogy bárkivel lenne bármi, az ott marad a számítógépen egy jelszóval védett állományban, úgy ahogyan az fel van töltve és megvan a tulajdonosa.

A kriptovaluták egyébként átkonvertálhatóak valódi valutává?

Persze, ez ugyanolyan, mint bármilyen más kriptokereskedelem, lényegében egy tőzsde. Vagyis nekem van egy részvényem, ami most egy ethereum valuta, és hogyha azt pénzzé akarom tenni, akkor tradelnem kell, tehát kereskednem vele úgy, hogy ethereumként eladom valakinek, ő megveszi dollárért és azt küldöm folyószámlára vagy a kártyámra és ott lesz a pénzügyi számlámon.

Magyarországon, több helyen van már bitcoin automata is, hogyan működnek ezek?

Nagyon izgalmas egyébként ez a decentralizált pénz, tehát hogy semmilyen állam, ország, vagy ember nem tudja befolyásolni azt, hogy kinél van, meg mennyi van, egyszerűen nincs rálátásuk. Kicsit összeesküvés-elmélet szinten nem áll érdekében azoknak az embereknek, akiknek hatalom van a kezében, hogy ez elkezdjen terjedni. Úgyhogy most nagyon megy a vita azon, hogy mennyire szennyezi a környezetet az, hogy ezek a szerverfarmok kitermelik a kriptovalutát. De ha belegondolunk abba, hogy mennyi tranzakció megy egy másodperc alatt keresztül egy bankon, és ezeket ugyanúgy szervereken továbbítják, vagyis szintén káros a környezetre. Azért lehet érezni, hogy nem nagyon szeretnék, hogy az emberek szabadon jussanak pénzhez, szabadon kereskedjenek dolgokkal. Ezért van egy kicsit ilyen világmegváltós hangulat a Twitteren a művészek körében.

Borsi Flóra a Moholy-Nagy Egyetem fotográfia szakán végzett. 2019-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kísérő kiállításaként „Imagine” címmel volt látható válogatás alkotásaiból. Munkáiban minden manipuláció szabad, ami tökéletes ellentéte a World Press Photo nyers, tényszerű riportképeinek. Borsi Flóra bravúros technikával manipulál fotókat: „a lány, aki bármivé tudja alakítani önmagát” – írják róla. Szürreális képei az identitásra, a kapcsolatokra, az érzésekre és álmokra összpontosítanak, ezeken mindig saját arcát, szemét, testét, rejti el, vagy tárja fel. Kifinomult fotói univerzális érzelmeket, vágyakat, kétségbeesést fejeznek ki. Némely fotójával megmutatja az emberi „jó” és a „gonosz” küzdelmét, különös és okos, egyben látványos metaforáival az emberi psziché törékenységét ragadja meg. Tökéletesen vizualizálja a sötét fantáziákat, a lebegő álmokat. Az Adobe Photoshop CC az ő fotóját használja PR tevekénységéhez, a Haselblad az ő manipulációjának videójával reklámozza legújabb fényképezőgépét. Kiállítások sora köthető a nevéhez külföldön, csak néhány példa: Louvre, Paris, France; London, United Kingdom, Saatchi Gallery; Istanbul, Turkey, Contemporary Istanbul Art Fair, ART350 Gallery; Detroit, United States, Museum of Photography; Los Angeles, United States, "Adobe 25 under 25"; New York, United States, Guy Hepner Gallery; Shanghai, China, "V4 Day”. Számos díjat nyert már külföldön és több elismerő kritikát kapott a sajtótól, beleértve a The Guardian, és a BBC-t is. Forrás: mnm.hu

 

Fotók: facebook.com/floraborsiofficial