Konczlik Lilla
Lilla és Pite hosszú éveken, évtizedeken át dolgozott a zeneiparban és a médiában. Ezt a sikeres karriert cserélték fel egy új életre, mikor mindent teljesen lezártak és felszámoltak itthon, majd 2020 elején elköltöztek Tenerifére.
Hogy milyen ez az élet egy csodálatos szigeten, miközben betört a koronavírus-járvány, Lilla mesélte el a demedia.hu-nak.
A legfontosabb, amit rólunk érdemes tudni, hogy ha tehetnénk állandóan csak utaznánk, felfedeznénk, kipróbálnánk és megélnénk minden pillanatot ami valami újat hoz az életünkben.
Bő egy éve költöztetek ki Tenerifére, de gondolom nem sejtettétek, hogy így fognak alakulni a dolgok ahogyan most.
Valóban nem, hiszen mindent nagyon profin megterveztünk, mindenféle táblázataink voltak a költségvetésről, hogy akkor mi most 40 felett felszámolunk itthon mindent, és új életet kezdünk, és megmutatjuk, hogy még ilyenkor is érdemes. De hiába terveztünk meg, számoltunk ki mindent előre, kiköltöztünk február 21-én, március 13-án pedig bezártak minket négy hónapra a lakásba. Úgyhogy nem egészen úgy indult, ahogy ezt elterveztük, mert a Covidot nem kalkuláltuk bele az új életkezdésbe, de már igazából megbékéltünk vele, bár, ha őszinte akarok lenni azért nagyon sokat sírtam a karantén alatt. Borzasztó volt nézni, hogy miután felszámoltam az egész addigi életemet, eljöttünk ide és tele voltunk tervekkel, és a küszöböt nem léphettem át a karantén miatt. Mert meg kell jegyeznem, hogy itt teljesen más típusú karantén volt, mint Magyarországon. Mi négy hónapon keresztül csak egymást néztük a négy falon belül, és azért ez nagyon sok energiát kivett, pláne úgy, hogy mi azzal a céllal jöttünk Tenerifére, hogy mivel mi utáljuk a telet itt megmutatjuk az embereknek, hogy miért szerettünk bele ebbe a szigetbe, és elképzeltük, hogy bemutatjuk az embereknek, hogy ne egy medencepartos all inclusive nagyaralásra fizessenek be, hanem csodálják meg ezt a szigetet, mert annyira ezerszínű, és ahogy mi beleszerettünk azt szerettük volna átadni az embereknek. Na ezt azóta is csak magunknak sikerült átadnunk…
Azért, akik virtuálisan követik az oldalaitokat azoknak valamennyire átadjátok, a csodálatosabbnál csodálatosabb fotókkal és videókkal, illetve sztorikkal.
Mi nagyon pozitívan állunk ehhez az egészhez, tény, hogy nincs könnyű helyzetben a sziget, ahol a lakosságnak igen nagy része a turizmusból él. Láttunk embereket a szemünk láttára tönkremenni, és látunk sajnos a mai napig is, de az emberek meglepő módon ettől függetlenül alapvetően pozitívan állnak ehhez. Tehát olyan nincs, hogy ne térjenek majd vissza ide a turisták valamikor, hisz az óceán mindig itt lesz, mindig jó idő van 365 napon keresztül, csak valahogy ki kell húzni addig akár segélyek segítségével, akár valamiféle más tevékenységgel, ami működőképes jelenleg. Nyilván mi is ezzel próbálkozunk, hogy ha nincs turizmus akkor mivel foglalkozzunk? Tehát a mi blogunkat azt tényleg az élet írja, mert a civil hétköznapi életünket pont úgy éljük ahogy azt elképzeltük, hogy délután 5-kor kiesik a toll a kezünkből és a gyerekekkel játszunk, kirándulunk, barátokkal vagyunk és hétvégén nem csak azért megyünk el felfedezni a környéket, hogy azt a Youtube-ra vagy a weboldalra fel tudjuk tölteni, hanem azért, mert hiába jártunk ide 11 éven keresztül, és költöztünk ide, most már több mint másfél éve, még mindig körülbelül 74 pont van kijelölve a listámon, ahol még nem jártunk, és akkor hány olyan van amiről még nem szereztem tudomást?
Az ott élőkről mit tapasztaltatok, hisz tudjuk, hogy ott tényleg nagyon fontos ágazat a turizmus, és rengetegen élnek belőle. Gondolom sokakat megrázott ez a történés, de túl vannak már ezen a krízisen?
Tényleg nagyon pozitív a hozzáállásuk, nyilván tele van már a hócipőjük sok mindennel, meg borzasztó nehéz, de azért itt annyiból könnyebb helyzetben vannak az emberek, hogy akinek turisztikai, vagy ezzel kapcsolatos bármilyen vállalkozása, munkája volt, az tavaly április óta segélyt kap az államtól. Tehát enni, inni, csekket befizetni tud, persze nagy lábon nem tud belőle élni, de nyilván egy segély nem is arra van, hogy a korábbi életszínvonalat fenn tudja tartani, hanem pont arra, hogy ne kerüljön utcára és tudjon mit az asztalra tenni. Szóval ebből a szempontból nyilván ad egy biztonságérzetet, hogy kenyeret tudok venni, mert a segély azért arra biztosan futja. Nagyon pozitívak, például a vasárnap az pontosan ugyanúgy néz ki, mint bármikor régen, merthogy vasárnap megtelik az óceánpart emberekkel. Most annyi a különbség a régihez képest, hogy két méterenként vannak a törölközők, mert ugye ez az előírás, hogy nem lehet csoportosulni. Tehát a tömeget azért nagyon-nagyon szigorúan, minden létező módon gátolják, de az éttermek itt nyitva vannak. Mi tavaly július elsején nyitottunk, és azóta attól függően, hogy volt-e beteg, vagy nincs beteg, négy-tíz fő között változtatják, hogy hányan lehetnek egy házibuliban, hányan ülhetnek egy asztalnál, hányan ülhetnek egy csoportban, és persze a maszkhasználat az kötelező. Most jelenleg ez négy fő egyébként, tehát hogyha étterembe megyünk, akkor egy asztalnál négyen lehetünk. Másfél méterre van a következő asztal, és az éttermek pedig 50%-os kapacitással működhetnek. Tehát ahova eddig száz ember bemehetett, oda most eleve csak ötvenet engednek be, de ez már azért elég a túléléshez.
A sunwhere.hu oldalatokon azért látjuk, hogy volt már nálatok Sipos Tomi és Kokó is. Mondhatjuk, hogy azért szépen lassan az emberek újra elkezdenek nyaralni járni?
Ezt nemcsak a magyar követőinken látjuk, hanem úgy általában véve mindenkin, hogy azért most már mindenkit frusztrál. Tehát az emberek azért minimum egyszer egy évben elmentek nyaralni, amikor testileg-lelkileg, fizikailag feltöltődnek, és ez most nincs meg. Ugyanabban a taposómalomban élnek, amire még a jelen helyzet rányomja a maga depressziós bélyegét, és ettől az emberek még fásultabbak, mint amilyenek lennének, normál esetben egy feltöltődés nélkül. És ez határozza meg általában véve a hangulatot, tehát az utazás az szerintem lételeme mindenkinek, még akkor is, ha csak belföldön járt el húsvétkor egy wellness hétvégére, de azt érezte az ember, hogy oké, most kikapcsoltam a telefont és most átadom magam annak, hogy csak a család, és csak a feltöltődés, és kirándulok, vagy ülök a jacuzziban.
Mire van szüksége most az embernek, ha hozzátok szeretne utazni?
Itt úgy van, hogy 72 órás negatív PCR teszttel lehet beutazni. Budapestről visszaállítottak heti egy közvetlen járatot, tehát most már az sincs, hogy el kell menni Bécsbe, és onnan kell jönni. Most már Budapestről közvetlenül is indul járat, de már fölszállni sem engednek a repülőre, hogyha a megérkezésed pillanatában nincs nálad egy 72 óránál fiatalabb negatív teszt. Ezen kívül van egy weboldal, ez a spanyol Egészségügyi Minisztérium oldala, ahová az adataidat kell megadni, beírni, hogy melyik járattal utazol, hol fogsz lakni és az generál neked egy QR kódot. Ennek annyi a funkciója, hogy ha esetleg valaki itt kapja el a koronavírust, akkor a nyomkövetés miatt tudják, hogy kikkel és hol érintkezhetett az illető.
Ha az elmúlt időszakot vesszük, mi a legpozitívabb, legviccesebb vagy legmeghökkentőbb történet, ami eszedbe jut?
Igazából borzasztó szerencsésnek érezzük már magunkat, mert ugye a férjem és én is a show businessben dolgoztunk. Tehát mi egyszerre jöttünk el nagyon jókor és nagyon rosszkor. Ha mi otthon maradunk, akkor teljesen csődbe mentünk volna, merthogy koncertszervezésből éltünk, ami azt jelenti, hogy 2019 október-novembere óta nem keresnénk egy forintot sem. És azért ilyenkor, amikor ezt így ki is mondjuk, akkor azért ez nagy megkönnyebbülést ad. Nem könnyű egy életet nulláról újrakezdeni, és pláne így nem, hogyha turizmussal akarsz foglalkozni, de most megpróbáljuk ezeket az online dolgokat. Elindítottuk ugye a blogunkat, csináljuk a videókat, és akkor most azt találtuk ki, hogy addig amíg ti nem tudtok ide jönni, addig elvisszük és most online kirándulásokat forgatunk. Úgyhogy én azt gondolom, hogy egyébként az összes digitális platform, ahogy egy online iskola is, bár zárójelben megjegyzem, hogy azt gyűlöltem, de a legjobb dolog, ami velem történt. Nálunk ugye szeptembertől rendesen van iskola, így Beni reggel 9-től 5-ig suliban van. Mi pedig ezalatt az idő alatt forgatunk, és nyilván, mint egy mozijegyet fogjuk a weboldalon webshopként árulni. Nem tudjuk mire számíthatunk, elkészítjük angolul és magyarul is, de ez egy olyan új piac, hogy nem tudsz előre gondolkodni, hogy hány magyar ember lesz, aki egyáltalán hajlandó egy online kirándulásra 3000 forintot elkölteni. Mi lesz akkor hogyha nem jön be? Erre az esetre találtuk ki, hogy olyan legyen mintha egy privát kirándulásra jönnének velünk, és nem csak a filmet kapják meg, hanem egy PDF-et is, amivel, ha személyesen itt lesz akkor ugyanazt az útvonalat tudja majd bejárni. Tesztelünk éttermeket, parkolóhelyeket és mindent, hogy nekik nulla rákészüléssel legyen egy tökéletes napi programjuk, továbbá elrejtettünk egy kincset az úton, amit, ha valaki megtalál és azt csinálja, ami a ládában van, akkor ajándékot kap.
Engem nagyon felcsigáztál, és azt hiszem, hogy amilyen szép helyen éltek és látjuk az ajánlóitokat pláne, ha van ilyen lehetőség is, hogy összeállítottok egy komplett kirándulási tervet és meglepetésben is lehet része az embernek, akkor azt gondolom mindenkit fel lehet ezzel csigázni.
Igen, ez például egy pozitív szüleménye ennek az egész pandémiás időszaknak, mert úgy alapvetően nem kezdesz el új dolgot tanulni vagy új dologba belevágni. Pláne nem jellemző ez a mi korosztályunkra, de az élet rákényszerít, és egyébként egyáltalán nem bánjuk. Tehát leül az ember, és egy online tanfolyamon mindent megtanulhat, és kialakíthat egy új online életet. Arról nem beszélve, hogy mi van, ha ennek tényleg van most jövője jelen helyzetben? Vagy valaki azt mondja, hogy ő semmit nem tud Teneriféről, akkor először inkább megnézi a filmünket, és aztán dönt, hogy akar-e ide jönni vagy inkább máshová utazik el nyaralni. Úgyhogy mi is kíváncsian várjuk az elkövetkezendő időszakot, és persze pozitívan állunk hozzá.
Gábor Bernadett & Burai Árpád
Fotók és videó: https://www.facebook.com/sunwhere.tenerife
További élmények: https://sunwhere.hu