Papp Zsolt György
A közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül több mint 4 ezer milliárd forint jut a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megújítására, fejlesztésére a következő hét évben. A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló Kormány határozatok az április 21-i Magyar Közlönyben olvashatóak.
A részletekről Papp Zsolt Györgyöt, az Agrárminisztérium, vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárát kérdezzük.
Hol áll jelen pillanatban a magyar mezőgazdaság például egy európai összehasonlításban, honnan indulunk és hova szeretnénk például a 2027-es uniós ciklus végére eljutni?
Papp Zsolt: Engedjék meg, hogy kicsit messzebbről kezdjem. A Vidékfejlesztési Program az 2014-20-as időszakot öleli magában, és nem is ért véget a vidékfejlesztési program, mert átmeneti években vagyunk, de amikor ez meghirdetésre került, akkor több mint 1400 milliárd forint volt az a támogatási összeg, amely rendelkezésre állt. Ez a támogatási összeg egy 17%-os nemzeti társfinanszírozást biztosított. Valóban történelmi mértékű, rekordösszegű támogatás áll rendelkezésre. Ennek apropóját az adja, hogy Magyarország kormánya 17% helyett 80% társfinanszírozást biztosít az uniós forrásokhoz. Ez egyedülálló egyébként az uniós tagállamok társfinanszírozás mértékében is, és ennek köszönhetően már a jelenlegi '21-22-re rendelkezésre álló forrás is 1500 milliárd forintot meghalad. Azt gondolom, ez jól mutatja, hogy az előző 7 évre szánt 1400 milliárd forinttal szemben itt az átmeneti időszak első két évére rendelkezésre áll 1500 milliárd forint. Ez a keret összességében egyébként csak a pontos megfogalmazásért, 4265 milliárd forint és a KAP 1-es pillér területi- és állatalapú támogatásokhoz kapcsolódóan pedig további 3300 milliárd forint. Ez az a forrásmennyiség, amely a '27-ig terjedő időszakra biztosítja a vidékfejlesztési agrártámogatásoknak a pénzügyi alapjait.
Ezek kiemelkedően magas számok. Minek köszönhető, hogy ilyen magas összegekből lehet majd gazdálkodni?
Papp Zsolt: Én azt gondolom, hogy jól mutatja a gazdasági növekedés erejét az agrárium, különböző mérőszámokkal, a GDP-hez hozzáadott értékével, a kibocsátás folyamatos, kétszámjegyű növekedésével mérhetően jól teljesít az agrárágazat, figyelemmel akár az időjárási kockázatokra is, a piaci viszonyokra is , abszolút kiemelkedően tud teljesíteni, és képes egyébként beruházni, képes igazodni a vásárlói, fogyasztói igényekhez, a klíma- környezettudatos szempontokhoz, úgyhogy azt gondolom, hogy ezek azok az előírások, amelyek a gazdálkodókat is motiválják, a leendő kedvezményezetteket.
Milyen célokra lehet majd ezeket a forrásokat felhasználni?
Papp Zsolt: Hadd kezdjem azzal, hogy csomagokba foglalva tudnám ismertetni, hogy az átmeneti évek, a 2021. január elsejétől kezdődött, előző év decemberében jelent meg az az átmeneti rendelet, ami lehetőséget biztosít felkészülni a következő uniós ciklusnak a közös agrárpolitikának a stratégiai tervezetére. Ez a két év valódi átmenetet biztosít, és mellette én azt gondolom, hogy lehetőséget nyújt nemcsak az átmenetre, hanem a rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően egy komoly fejlesztésre és felzárkózásra. 2020 őszén hirdette meg az Agrárminisztérium az első nagy pályázati csomagját ebből az új forrásból. Négy különböző pályázatot tartalmazott. A csomag 85,5 milliárd forint értékben került meghirdetésre, és én azt gondolom, jól mutatja a gazdálkodóknak az elkötelezett fejlesztési szándékát, hogy több mint 435 milliárd forint értékben érkezett első körben pályázati igény. Ez a pályázati csomag az állattartást, a kertészeti ágazatot érintette. Volt egy önkormányzati szegmens, ahol helyi piacok létesítésére, felújítására lehetett forrást elnyerni, illetve a legkisebb gazdálkodók számára egy mezőgazdasági kisüzemet. Ha konkrétan szétszálazzuk ezeket a pályázati felhívásokat, akkor talán a legmarkánsabb meghatározó benne az állattartó telepek fejlesztése. 50 milliárd forint kerettel került meghirdetésre, melyre több mint 300 milliárd forint igény érkezett. Itt azért Hajdú-Bihar megye volt, én azt gondolom, az élen járó állattartásban is, több mint 20%-a innen érkezik, ebből a megyéből, úgyhogy a legmeghatározóbb támogatási összeg ebben a megyében koncentrálódott. Ami nagy újdonság volt a korábbi időszakok pályázataihoz képest, hogy több ágazatot érintő pályázat került összevonásra és egy felhívásban meghirdetésre. Ez azt eredményezte, hogy a sertés-, a baromfi-, szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve az egyéb általános állattartók részére egy felhívásban került meghirdetésre, megemelt támogatási összeggel. Ami eredményként elmondható, hogy a korábbi időszakoknak a tanulságait levonva hat hónapon belül megszülettek a támogatói döntések, elkezdődött a támogatói okiratoknak a megküldése. A napokban már megkapták a kedvezményezettek a támogatói döntésüket, illetve folyamatban van, és folyamatosan menni is fog. Következő szintén nagy pályázati rész volt a kertészeti üzemek, üvegházak, hűtőházak, fólia borítású növényházak létesítésére, felújításra szánt pályázati felhívásunk, több mint háromszoros igény érkezett erre. Illetve, ami meglepő volt és örömmel tapasztaltuk, hogy a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének pályázata, 2,5 milliárd forinttal hirdettük, 10 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, ez 2000-nél több pályázatot jelent. Ezen pályázatoknak is befejeződött azt gondolom a bírálata a napokban. Megkezdődött a támogatási okiratok kiküldése. Ez egy átalány támogatás, 15 ezer eurónak megfelelő támogatást jelent, mely a támogatói döntést követő néhány napon belül, ennek 75%-a meg is érkezik a kedvezményezettek számlájára, és meg is kezdhetik egyébként a saját mezőgazdaságuk fejlesztését.
A lehetőségek a meglévő gazdaságokat segítik, vagy aki most szeretne gazdálkodásba fogni, azokat is támogatják?
Papp Zsolt: A meglévő és működő, tehát a kisüzem fejlesztése pályázat esetében meglévő, fejleszthető, csekély üzemmérettel rendelkező, de fejleszthető gazdaságoknak a támogatására irányul. Egy átalány támogatás, amelynek nem elszámolási kötelezettsége, hanem az üzleti tervben foglaltak betartására irányul, 10 ezer fő alatti településen élő őstermelők, családi gazdálkodók és egyéni vállalkozók támogatását foglalja magába.
Mennyire lehet vonzó ez a szektor azok számára, akik még csak gondolkodnak abban, hogy erre szeretnének váltani, vagy érdekli őket?
Papp Zsolt: Én azt gondolom, hogy teljes mértékben. Maga a Vidékfejlesztési Program eddig meghirdetett pályázatai meghaladják a 85 önálló pályázati felhívást, emellett működnek a LEADER helyi akciócsoportok, 103 az országban, ő általuk pedig 684 különböző pályázat révén lehet akár induló vállalkozók számára is különböző forrásokhoz jutni, vállalkozás indításához, illetve annak meglévőeknek a működtetésére.
Papp Zsolt György a Debreceni Egyetem sajtótájékoztatóján
Említette a pilléreket, az uniós Közös Agrárpolitikának milyen vidékfejlesztési pillérjei vannak?
Papp Zsolt: Két pillérét ismerjük, az 1-es pillér, amely tartalmazza a terület- és állatalapú támogatásokat, és a 2-es pillér, amely a vidékfejlesztési támogatásokat, agrártámogatásokat foglalja magába. Ez persze nem csak agrártámogatást jelent, a nevéből adódóan számos vidéki intézkedést foglal magába, közösségi célú intézkedéseket, akár a közintézmények felújításától a közutak karbantartásának támogatására, vagy azoknak létesítésére, és természetesen a beruházás típusú támogatásokon át. Az őszi pályázati csomagot követően meghirdetésre kerülnek itt a tavaszi időszakban a következő pályázatok, szám szerint ez 10 darabot meghaladó teljes ágazati pályázati felhívások. Ugye állattenyésztésről beszéltünk egy nagy állattartó telepek fejlesztésénél, most jön a következő ide kapcsolódó rész, ez az állattartó telepek megújítása. Ugyanazon gondolat mentén öt különböző ágazat összefoglalásával, ám csekélyebb üzemmérettel rendelkező családi gazdálkodók számára biztosít támogatási lehetőséget egy egyszerű pályázati felhívás, amely főként korszerűsítésre és eszközbeszerzésre biztosít lehetőséget. Reményeink szerint már ez év áprilisában meg is jelenik ez a pályázati felhívás egy 30 milliárd forintos keretösszeggel, és várjuk a leendő pályázókat. Az állattenyésztést követően a kertészeti ágazat lenne az, amely különböző pályázati lehetőséget kínál az ágazatban tevékenykedőknek. Az első a kertészeti ültetvény- és gyógynövénytelepítések támogatása. Ez egy merőben új pályázati gondolkodás mentén jött létre. Egyszerűsített eljárás mentén átalánytámogatást biztosít, egységköltség alkalmazása mellett került kialakításra. Azt jelenti, hogy egy pályázati felhívásba került összefoglalásra az ültetvény létesítése, tehát a facsemeték telepítése, a kerítés kialakítása, különböző fagyvédő berendezések beszerzése, az öntözés, a támrendszer és a jéghálónak egy egyszerre történő alkalmazása, illetve ennek támogatása. Következő nagy pályázati csomagunk a kertészeti üzemek megújítása, mely főként eszközbeszerzéssel kívánja támogatni a kertészetben tevékenykedőket. Illetve egy import kiváltó pályázati felhívás, látva azt, hogy a gombaágazatban nem képes a hazai termelés lefedni a fogyasztási igényeket. Ennek elősegítésére szeretnénk életre hívni a kertészeti gombaházak létrehozásának pályázati felhívását. A reménybeli célunk az, hogy április és május hónapban, ezek a pályázati felhívások meg tudjanak jelenni, megismerhetőek legyenek mindenki számára, és egy jól átgondolt, előkészített pályázattal mindenki részt tudjon benne venni. A következő pályázati csomag, mely szintén május környékén tervezett megjelenéssel áll előttünk, ez a terménytárolók, szárítók, tisztítók fejlesztésének támogatása, olyan üzemek létrehozását, fejlesztését vagy felújítását támogatná, amely technológiával ellátott, tehát konkrétan szerepelnie kell a pályázatban nemcsak a tároló létesítése, hanem korszerű, modern, tisztító berendezéseknek a beszerzése is. És azt gondolom, hogy még ehhez a csomaghoz tartozik egy mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, mely már a '23-as időszakhoz kapcsolódik. Látjuk a Közös Agrárpolitika tervezése kapcsán azokat az uniós előírásokat, előirányzatokat, amelyek a környezettudatos gazdálkodást igyekszik előtérbe helyezni akár a műtrágya kijuttatásának a mennyiségére, a növényvédőszer használatra fókuszálva. Ennek elősegítésére ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a gazdálkodók, kívánunk egy nagyobb precíziós eszközök beszerzéséhez kapcsolódó pályázati felhívást közzé tenni, a mai modern kor vívmányait alkalmazva minden olyan digitális eszköz támogatásával és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, illetve szoftverek igénybevételével, amellyel képesek lehetnek megfelelni ezen előírásoknak. Ha már ennyit beszéltünk a termelés tevékenységének a fokozásáról, ehhez a koncepcióhoz tartozik egy nagy élelmiszeripari fejlesztés. Ez az idei évben kettő pályázatot foglal magába, egy élelmiszeripari üzemek fejlesztése, élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztését. Míg az egyik egy 0 és 100 millió forint közötti, ám igen markáns, 50 milliárd forint keretösszeggel rendelkező élelmiszeripari ágazatokban tevékenykedők számára biztosítana eszközfejlesztést, megújuló energia alkalmazásának kiépítését vagy energiahatékonyság javulást szolgáló eszközök beszerzését, addig a másik pályázati felhívás egy komplex élelmiszerfeldolgozó-előállító üzemek támogatását vagy újak létesítését célozná. Az élelmiszeripari fejlesztéseink az idei évre tervezve nemcsak a mának szólnak, hosszú távon szeretnénk ezen fejlesztési forrásokat biztosítani az élelmiszerágazat számára. Rendszerességgel megnyitni, ez azt jelenti, hogy '27-ig többször megnyitni ugyanezt a lehetőséget, hogy mindenkinek legyen lehetősége részt venni, nemcsak a különböző méretű gazdálkodóknak, mikro- kis-, ide gondolva a közép- és nagyvállalatokat.
Ha már a versenyképességnél tartunk, akkor versenyképesség tekintetében hova kell fejlődni 2027-re?
Papp Zsolt: A célunk az lenne a különböző ágazatok megsegítésével, hogy okulva, látva a pandémia időszakában kialakult helyzetet is, hogy stratégiai kérdés az önellátás és ennek a biztonságos lábát megalakítva igyekszünk ezen pályázati felhívásokat közzétenni.
Mire mutatott rá ez a tavalyi év például kitettség tekintetében?
Papp Zsolt: Különböző ágazatoknak a termelékenységét vizsgálva azt tudom elmondani, hogy szinte 100%-ot meghaladó mértékű a hazai termékek előállítása, tehát képesek vagyunk önállóan is mindenféle tej-, húsipari vagy tésztaipari, pékipari termékek előállítására, megtermelni minden alapanyagot hozzá, és én azt gondolom, hogy ezt a lehetőséget kell tudnia fokozni a különböző ágazatoknak, megfelelni a kor vívmányainak, és költséghatékony, környezettudatos technológiákat alkalmaznia. Én azt gondolom, hogy mint nem csak agráriumról, hanem mint vidékfejlesztésről beszélve kiemelt jelentőséggel bírnak a helyi közösségi célú pályázati felhívások, ennek egyik talán legmarkánsabb része a termékértékesítési piacoknak a fejlesztése. Már két körön vagyunk túl az elmúlt fél éven belül. Az első szakaszban 100 darabot meghaladó piac létesült az ország különböző településein, de jelentős volt a februári időszakban beadott helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztési kedve is, úgyhogy további 3 milliárd forinttal került ez is megemelésre az önkormányzatok számára. Az előttünk álló időszakban külterületi helyi közutak fejlesztésére fogunk támogatási forrást biztosítani önkormányzatok számára. Itt egy 300 millió forintos egyéni támogatási összeggel fognak tudni 10 ezer fő alatti településeink önkormányzatai vagy tízezer fő feletti, de külterülettel rendelkező önkormányzatok pályázatban részt venni és ezen utakat felújítani, megújítani vagy létrehozni.
Milyen intenzitása van ezeknek a pályázatoknak?
Papp Zsolt: 95% támogatási intenzitással bírnak a helyi külterületi utak, míg a termékértékesítő piacok létesítésénél a különböző járási szint szerinti besorolás alapján kerül meghatározásra, ez pedig 85 és 95% közötti támogatás.
A gazdaságokat segítő modernizációra irányuló pályázati lehetőségek milyen intenzitással fognak majd működni?
Papp Zsolt: A Vidékfejlesztési Program, mint említettem, régi szabályok mentén, de új forrás keretterhére történnek a pályázati kiírások, ezért ezen szabályok a korábban alkalmazottaktól nem eltérve 50%-os támogatási intenzitást biztosítanak a beruházás típusú támogatások többségénél. Kivételt képez ez alól a közép-magyarországi régió, ahol 40% a támogatási intenzitás. Hajdú-Bihar megyében igazán jó helyen vagyunk, mert 50% a támogatás intenzitás és e felett fiatal gazdának minősülő gazdálkodók esetében többlet 10% támogatásra jogosult vagy a felhívásonként változó a konzorcium, vagy a kollektív beruházások esetén szintén többlet 10% támogatással lehet részt venni az egyes pályázatokban.
Az agráriumon belül melyek azok az ágazatok, amelyekben erősek vagyunk.
Papp Zsolt: Én ide gondolom a kertészeti ültetvény telepítést, a gyógynövények telepítésének támogatását. Én azt gondolom, ahhoz, hogy mindig kellő mennyiségű alapanyag, friss fogyasztású gyümölcs, illetve gyógynövény álljon a rendelkezésünkre, sikeresen ki tudja elégíteni a fogyasztói igényeket, mindenképpen szükséges ennek az ágazatnak a megújítása, korszerűsítése, fejlesztése. Maga a pályázati felhívás is egy intenzív előremutató előíráshalmaz. Azt igyekeztünk megfogalmazni, hogy korszerű, modern, az időjárási kockázatok csökkentésére irányuljon, és egy stabil termésbiztonságot tudjon eredményezni a leendő pályázónak.
Hazai célra vagy akár exportra is gondolhatunk?
Papp Zsolt: Természetesen mindkettő igaz, a hazai fogyasztás és az exporttevékenységnek növelése. Én azt gondolom, hogy abszolút potenciál van ezekben az ágazatokban. A növekedés lehetősége, jó minőségű GMO-mentes alapanyagok biztosításával abszolút nyitott exportpiacok előtt állunk. És ha már sokat beszéltünk akár a környezettudatos, akár klimatikus viszonyoknak való megfelelésről és azoknak az előírásairól, van a Vidékfejlesztési Programnak egy hosszabb, nagyobb lélegzetvételű csomagja, amely sok pályázati felhívást foglal magába, ilyen, mint az agrár környezetgazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás, őshonos állatok tartása, Natura 2000-es területek, mint az erdő és a gyepterületen történő gazdálkodás, növényi génmegőrzés, azért ezek olyan pályázati felhívások, melyek több éves ciklust magukba foglalnak. Ezek 2020. december 31-én jártak le, ötéves kötelezettségvállalási időt tekintve. Nem szerettük volna megszakítani azt a folyamatot, amely sok áldozatos munkát beletettek a gazdálkodók és megfeleltek ezen előírásoknak, ezért meghosszabbítottuk a tavalyi évben, 2021-re. Most pedig egy nagyon aktív műhelymunka folyik a tekintetben, hogy miként tudjuk továbbvinni, megújítani ezeket a pályázati felhívásokat. Én azt gondolom, hogy kiemelt részeként jelenik meg az agrártámogatásoknak, a környezettudatos gazdálkodásnak való megfelelő szabályozás, illetve az ahhoz kapcsolódó támogatások. Látjuk azokat az új előíráscsomagokat, amelyek '23-tól érkeznének. Napi szintű egyeztetések folynak, nem eldöntött kérdések, és ehhez igyekezünk igazodni, ezeket a pályázatokat folyamatosan fenntartani és biztosítani, az ökológiai gazdálkodást, az agrár környezet gazdálkodás fenntartását. Azért is kiemelten fontos egy agrár környezetgazdálkodásban 7-800 ezer hektárral vesz részt hazánk. Egy ökológiai gazdálkodásban is, én azt gondolom, hogy az a közel 2000 kedvezményezett, aki csak az első körös ökológiai támogatásban részt vesz, ez önmagában megadja annak a lehetőségét, hogy érdemben tudjuk fejleszteni, továbbiakban biztosítani ezeket a támogatási formákat. Elkezdődött egy nagyon aktív műhelymunka a különböző társszervekkel, szakmai szervezetekkel a minisztériumon belül ezen felhívásoknak az, újra gondolására, igazítani majd a leendő új szabályokhoz, úgyhogy ez az aktuális része. De nagyságrendileg ezen pályázati felhívásoknak a forrás lekötése, az éves kifizetése is meghaladja a 100 milliárd forintot éves szinten, tehát ez önmagában megadja ennek a jelentőségét és a súlyát. Még néhány olyan pályázati felhívás, amely aktuális és nyitva tart. Korábban említettem a mezőgazdasági kisüzemeknek a támogatását. A második kör, az most április elején szintén megnyitásra került, rendkívüli népszerűségnek örvend, reménykedünk benne, hogy meg fogja haladni az előzőekben beadott 2000 darab pályázatot, és itt be is tudjuk jelenteni, hogy júniusban is szintén meg fog nyílni. Úgyhogy ez egy olyan pályázati felhívásként működik, amely az év több szakaszában is megnyitásra kerül, minél nagyobb kedvezményezetti körre. A minisztériumnak, az agrárkormányzatnak vannak külön kiemelt területei, amely azt gondolom, hogy jelentősen érinti a gazdálkodókat, ebből talán az egyik legmeghatározóbb az öntözési és vízgazdálkodási ágazatok fejlesztése. Első körben az öntözési közösségeket tudnám említeni. Itt egy 2,3 milliárd forint értékű pályázati felhívás került meghirdetésre. A második szakasza fog most következni a benyújtásnak, május 10-ével. Említve, hogy kiemelt ágazati célként jelenik meg a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az öntözésfejlesztések végrehajtása, eddig 65,5 milliárd forint körüli támogatási összeg került odaítélésre öntözés támogatására, látva az időjárási kockázatokat, azokat az aszályos éveket, azokat a kitettségeket, ezzel lehet igazán biztosítani. Stabilitás biztonságot eredményez az öntözött területek növelése. Ezen pályázati kedv fenntartása és a további öntözési területek növelésére további 50 milliárd forint kerül az előttünk álló időszakra kihelyezésre, hogy rendelkezésre álljon ezen pályázati felhívásban, mutatva annak szándékát, hogy nem kerül felfüggesztésre és végig nyitva kívánjuk tartani. A másik nagy pályázati csomag, mely szintén kiemelt célként jelenik meg, az erdősítéseknek a támogatása. Én azt gondolom, hogy néhány számmal jól jellemezhető az elmúlt években végrehajtott intézkedéseknek az eredményei. Ma a támogatói döntéssel rendelkező 32 ezer hektár új erdőterület települ hazánkban. Folyamatosan érkeznek az erdőtelepítési támogatási kérelmek. Látszik az a kedv, amely a gazdálkodók részéről elkötelezetten megjelenik az erdőtelepítési támogatások iránt, illetve azoknak a végrehajtására. Szintén további 50 milliárd forint kerül kihelyezésre előtelepítések támogatására. Két, korábbiaktól eltérő, de szintén kiemeltként jelenik meg, az egyik a tanyafejlesztés, a Vidékfejlesztési Programból finanszírozva, a tanyás térségeknek az energiaellátását egy élhetőbb közegnek, további tízmilliárd forint többlet kerül kihelyezésre, pályázati felhívásra. Csak hogy példákat tudjak említeni, vannak egyes megyék, ahol aktívabb a tanyai létszám, ezer pályázatot meghaladja a nyerteseknek száma, tehát megyei szinten ezret meghaladó tanyai épület újult meg, korszerű megújuló energiával felszerelve. Ami még szintén ehhez a csomaghoz tartozik, az pedig az egyedi szennyvízkezelés olyan településekre, ahol ez nem megoldott, az önkormányzatok számára biztosítunk egyedi szennyvízkezelésének támogathatóságát, erre is szintén további 10 milliárd forint kerül forrásemelésként megjelenítésre. Ez lenne az a pályázati csomag, amely vagy a nyitva álló, illetve az újonnan meghirdetésre kerülő pályázatokat foglalja magában. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az idei évben nem lesz több pályázati felhívásunk, ezért az előttünk álló rövid időszakot igyekszik átölelni, ez az április és június között megjelenő pályázati felhívásokra vonatkoznak. Bízunk benne, hogy minél több jó pályázat érkezik be. Itt szeretném kérni a leendő pályázókat, ha erre van mód és lehetőség, igyekszünk kellő időt biztosítani a felhívások megismerésére, kellő időt azoknak a benyújtására, látva azt, hogy több pályázat fog megjelenni egyszerre, igyekszünk eltolni, hogy mégis kapacitásokat figyelembe véve mindenkinek legyen ideje felkészülni. És nagyon fontos hangsúlyt helyeznék a felkészülésre. A pályázati felhívások már olvashatóak, elindult egy része, a nagyobb része pedig napokon belül lesz olvasható, társadalmasításra bocsátva. Mindenki észrevételére számítva, mindenki írja meg a véleményét, még nyitott a pályázati felhívásoknak a beltartalma, úgyhogy aki úgy érzi, hogy szeretne véleményt alkotni, az bátran tegye, elérhető.
Mondjuk el a felületet, ahol meg lehet majd találni őket.
Papp Zsolt: Ezt a palyazat.gov.hu oldalon lehet elérni. Ott lehet társadalmasítás során észrevételeket tenni.
Gábor-Vígh Vanda