Kirschner Péter

Kirschner Péter gitárossal beszélgettünk, akit többek között a Müller Péter Sziámi AndFriends zenekarból, az Európa Kiadóból vagy a Takáts Eszter Beat Bandből ismerhetünk.

Úgy fogalmaztatok a Facebook oldalatokon, hogy "életünk eddigi talán legnagyobb élménye volt", amikor február 21-én egy szimfonikus koncertet adtatok. Péter 70. születésnapját köszöntöttétek ily formában, ami sok zenekar esetében egy nagyon-nagyon komoly vállalkozás. Ti hogy éltétek ezt meg? Egészen más élmény szimfonikus háttérrel előadni ezeket a dalokat.

A vállalkozás kifejezést használtuk a Facebookon, mert elképesztő élmény volt, de egyben egy vállalkozás is. Kihívás, úgy, ahogy van. Nagy falat volt az egész meló, nagy fába vágtuk a fejszénk. Az egész zenekar nevében mondhatom, hogy óriási volt, mindenki el volt ragadtatva, tényleg leírhatatlan volt. Elképesztő, ahogy egy ötvenfős szimfonikus zenekarral szólaltatjuk meg azokat a dalaimat, amiket a kisszobában írtam egy szál gitáron. Elképesztő. Tudjuk azt is, hogy évszázadokkal ezelőtt azért alakították meg a szimfonikus zenekarokat, hogy elég hangosak legyenek. Gyökeresen más ez az élmény, amikor ennyi ember játszik együtt, mint amikor öten-hatan rockerkedünk.

Ahogy említetted, az egész egy nagyon komoly vállalkozás és logisztikailag sem egyszerű összehozni. Ennek ellenére felmerült bennetek, hogy ha nem is lesz belőle sorozat, de lesz még ilyen szimfonikus koncert? Csak ott lehet bennetek, hogy egy ekkora élményt jó lenne megismételni.

Hát az óriási lenne, csak sajnos iszonyú drága műfaj, rengeteg puskaport ellőttünk rá, de hát megérte minden. Tényleg nem könnyű összehozni szervezésileg sem. Én azt gondolom, hogy minden résztvevő boldog lenne, ha lehetne kreatívan folytatni, akár turnéra vinni. Jelenleg nem tűnik reálisnak, de hátha megvalósul. Nagyon sokan kérdezték, hogy lesz-e folytatása. Az a pontos válasz, hogy reméljük, hogy lesz.

Nagyon hálás, de ugyanakkor elég kemény feladat lehet egy olyan zenekarban játszani, ahol Müller Péter Sziámi a frontember és a szövegíró. Tudjuk, hogy Péter rendkívül termékeny, volt is egy ilyen sorozata, hogy minden napra egy dalszöveg. Érdekes folyamat lehet, hogy hogyan választjátok ki azokat a dalokat, amikből aztán AndFriends dalok lesznek. Erről egy személyben Péter dönt, vagy rátok zúdít akár egy szöveghalmazt, és abból lehet válogatni, vagy közösen beszélitek meg?

Ez ennél nem picit bonyolultabb. Az AndFriends zenekar gyakorlatilag kimaradt ebből a napi dalos sztoriból. Ez a Péternek - ha lehet így mondani - a magánmantrája volt, vagy magánjógája, ő azt hiszem, így fogalmazott erről, de a Bérczesi Robival írtak egy csomó dalt ezekből. A mi zenekarunknak kicsit más kihívásai vannak, mi nem tudunk mit kezdeni 365 dallal, mert a koncerteken ezekből csak néhányat tudunk eljátszani. Egy új dalt elkészíteni nem annyi, hogy megírsz egy szöveget, meg egy akkord sort vagy énekdallamot, aztán azokat összerakod egymással, hanem egy bonyolult produceri munka is kell hozzá, mire abból játszható dal lesz egy koncertzenekar számára. Ráadásul be is kell tudni mutatni élőben, az nem elég érdekes, ha a digitális térben marad. Nekem akkor születik meg egy dal, ha sok néző előtt eljátszottuk. Péternek ez a fajta termékenysége egyrészt áldás, másrészt meg nehézség is, ha válogatni kell. Közösen csináljuk, de Péter ki szokott emelni néhányat, és abból találunk olyat, amiből közös dalt tudunk csinálni. Ez egy hosszabb folyamat. Az új AndFriends dalok 99%-át én írom, én pedig lassú vagyok… Péter egyébként egy egészen ritka, termékeny szerző. Nekem meg is kellett szoknom, hogy ennyire sokat és ráadásul milyen jókat tud írni. Korábban olyan emberekkel dolgoztam, akik húsz évig nem írtak semmit.

Nem lehet egyszerű összeállítani a set-listet. Játszotok régebbi Sziámi dalokat, jönnek az új dalok, amiknek szintén helyt kell adni. Ez elég izgalmas dolog lehet. Akár azt is megtehetnétek, hogy minden egyes koncerten más számokat játszotok, de biztos vannak elkerülhetetlen, kötelező darabok.

Bizonyos darabokat nem lehet kihagyni, és azokat tényleg nem is szoktuk. Van 5-8 dal, ami minden koncerten szerepel. Én igyekszem mindig rotálni a többit. Például Debrecenben a covid előtt jártunk utoljára, megnézem, hogy miket játszottunk. Legalább a műsor fele legyen más. Aztán vannak a fesztivál programok, amik rövidebbek, ütősebbek. A klubkoncerteken lehet több érdekesebb vagy zeneileg kifinomultabb, izgalmasabb, de kevésbé slágeres darabokat játszani. Sok szempontból válogatjuk a dalokat. Kötelező vs általában játszható vs vadiúj dalok. Ennek egészséges arányát igyekszünk tartani.

Láthatóan gyűlnek a koncertek, az idei koncertdátumok. Ez azért megnyugtatóbb, mint az elmúlt években volt. Hogy néz ki az évetek, milyen tervek vannak?

Elég sok tervünk van erre az évre vonatkozóan. Ha nem szól közbe a háború, ami sajnos aktuális, és nem akadályoz a covid újult erővel, akkor úgy néz ki, hogy elég sokat játszhatunk az országban. Az ember nagyon hozzászokott az óvatos fogalmazáshoz, semmit nem akarok elkiabálni. Egy-két fesztiválra is eljutunk, de még nincs teljesen kész a naptár, mindenesetre haladunk. Most nekiállunk egy lemeznyi anyagot összebarkácsolni. Egy albumban összefoglaljuk azt a néhány dalt, amit az elmúlt egy-két évben írtunk és nem került lemezre, illetve írunk még hozzá, összetesszük a meglévő ötleteket, szövegeket, zenei fordulatokat, amik itt élnek, a számítógépeinken, egy albummá gyúrjuk.