Puskás-Dallos Bogi

Idén 10 éve, hogy debütált egyik dalával a nagyközönség előtt, akkor a Viva TV-n, de később láthattuk a Dal című műsorban is, valamint 2019-ben, az X-faktor mentora is volt. A Címlapsztori vendége ezúttal, a Fonogram-díjas énekesnő, műsorvezető és riporter, Puskás-Dallos Bogi.

Bogi, téged az ország talán a We all című daloddal ismert meg még 2014-ben, de te már szerepeltél a Dalban egy évvel azelőtt is. Ennek már 9 éve, te az igazi berobbanásodat a We all-hoz kötöd, amikor olyan 15-16 éves voltál?

Azt gondolom, hogy igen, mert szerintem tényleg az volt az a pillanat az életemben, amikor győri gimnazista lányként elkezdte játszani a dalomat a rádió, és olyan előadókkal állhattam teljesen kezdőként a színpadon, mint Király Viktor vagy a Honeybeast, tehát ezekre abszolút büszkén gondolok vissza. Viszont érdekes módon azt gondolom, hogy az országos ismertségem nem feltétlenül a We all-hoz kötődik, mert amikor az arcomat elkezdték megismerni az már később, a televíziós munkákkal együtt jött.

Tényleg így gondolod? Mert én megkérdeztem pár embert, és mindenki a We all-os Bogiként említett, ezzel párosította össze a neved.

Sokáig igen, a We all-os lányként emlegettek, de szerintem 2019 hozott egy nagy áttörést az életemben, amikor az X-Faktorban mentor lettem. Mert sokan ismerték a We all-t, és voltak, akik tudták hozzám kötni, de szerintem 2019-ben állt igazán össze a kép az emberek fejében.

Nem hiányzott az, hogy 15-16 évesen átéld a tinilányok életét? Vagy ez belefért abba, hogy hirtelen becsapódtál a köztudatba és ismertebb lettél, mondjuk győri lányként az osztályban ezt hogyan viselték a többiek?

Szerintem nekem volt tinikorom, és jelen tudtam lenni a legtöbb programon. Mondjuk volt pár nehéz helyzet is, mert emlékszem amikor 11.-ben volt egy diákdiri választás és pont egy budapesti stúdiózásból rohantam vissza, hogy a táncot begyakoroljam az osztállyal, amit majd elő kell adnunk. Nekem és a szüleimnek is nagyon fontos volt, hogy ugyanúgy az osztályközösség része maradjak, de hozzátartozik a dolgokhoz, hogy volt egy iskolaváltásom, pont a Dal után, amikor azt éreztem, hogy visszamentem az osztályba és nem találtam a helyemet. Ezt részben a saját hibámnak is gondolom, és mély nyomot hagyott a beilleszkedés szempontjából, mert saját magamat egy elég kommunikatív embernek tartom, és szeretek új embereket megismerni, de valahogy itt volt egy töréspont és azt láttam a legjobb döntésnek, hogyha gimit váltok és az új suliban, ami szintén Győrben volt, ott már azt éreztem, hogy ugyanúgy egyenrangú tagja tudok lenni az osztályközösségnek

Nem ültél rá arra a magas lóra attól, hogy tizenévesen bekerültél a Viva-tv-re, élő műsort vezettél Iszak Esztivel, aztán még az X-Faktor előtti időszakban, nem volt olyan érzésed, hogy hát gyerekek én már sztár vagyok?

Nagyon érdekes, mert nálam pont, hogy komplexusokat adott ez, magas lovat semmiképp. Inkább azt éreztem, hogy az osztálytársaim majd biztos cikinek fognak tartani, biztosan azt gondolják majd, hogy én celebkedni akarok, meg lenézem őket, így nekem inkább komplexusok jöttek elő ettől tinikoromban, nem az, hogy na én vagyok itt a Jani. Viszont az, hogy gimit váltottam az pont segített abban, hogy rájöjjek, be kell vonjam a barátaimat és az osztálytársaimat azokba az élményekbe, amiket én is átélek. Az első sulimban elzárkóztam ettől, és azt gondoltam, hogy az a legjobb döntés, ha nem mesélek nekik, nehogy azt gondolják, hogy túl nagy az önbizalmam. A második gimiből pedig elhívtam a barátnőimet a forgatásokra, videoklipben szerepelni, és így kicsit részesei lehettek annak, amin én keresztülmegyek, és így már működőképes lett a dolog.

Hogyan élted meg azt a pillanatot, amikor 2014-ben, a szakmailag és közönségügyileg is elismert dalod, amivel bejutottál a legjobb négybe is, sőt szerintem abszolút kimondhatjuk, hogy Eurovízió kompatibilis volt a We all, mégsem te nyertél. Eljutott hozzád az a rengeteg információ, hogy a közönség papírformaszerűnek tartotta, hogy neked kellene nyerned?

Pontosan emlékszem, hogy én nagyon pozitívan éltem meg azt az időszakot, főleg azért, mert említetted is, hogy még 2013-ban elindultam, bár arra mondjuk szerencsére már kevesen emlékeznek, de az egy nagyon jó tanuló időszak volt számomra, mert láttam, hogyan működik a műsor és egyáltalán egy élő tévéadás. Ez nagyon sokat hozzáadott ahhoz, hogy 2014-ben ilyen jól sikerüljön a szereplésem. Be kell valljam, hogy én örültem annak, hogy nem nyertem meg, persze elbírtam volna azt a terhet is, és mindent megtettem volna, hogy jól sikerüljön, de úgy érzem, hogy 16 éves lányként nekem sokkal jobban kellett az a bíztatás, hogy az emberektől azt a visszajelzést kapjam, hogy nagyon jó voltam, nekem kellett volna megnyerni, mint hogy azt kapjam, hogy miért te nyerted meg, és miért te mész amikor ott voltak szakmailag sokkal felkészültebbek is.

Szerintem azért bátran mondatták, hogy neked kell megnyerned, mivel teljesen tökéletesen összeállt az egész dal. Volt előtted jó pár minta azért, akár Rúzsa Magdi, vagy nemzetközi porondon szintén az Eurovízióból.  Honnan jött az a minta nálad, hogy mezítláb jöttél ki a színpadra előadni a dalodat?

Egy kicsit a magasságomhoz is kapcsolódott ez a történet, mert ugye egy magas nőnek vagy lánynak nehéz cipőt találni, hogy mivel párosítson egy ruhát, és nyilván nem veszünk fel egy farmer póló kombinációhoz magassarkút, és tulajdonképpen feszengve is éreztem volna magam úgy. Aztán próbálgattam sportcipőket, és egyikkel sem állt össze az a szett, amiben úgy igazán jól éreztem volna magam, így azt hiszem pont az adás napján megfogalmazódott bennem, hogy mi lenne, hogyha mezítláb mennék ki a színpadra? És tulajdonképpen a mai napig úgy gondolom, hogy ez egy jó döntés volt, annak ellenére, hogy a hajam felvette a LED fal energiáit és össze-vissza állt. Tehát ebből a szempontból nem volt a legjobb ötlet, de egyébként megjegyezhető volt szerintem, és annak ellenére, hogy láttunk már nemzetközi példákat, nem azért csináltam, hogy valakit lemásoljak, hanem egyszerűen egy ösztönös késztetést éreztem rá.  

Kicsit gondban voltam amikor készültem az interjúra, hogy a titulusodat minek pozícionáljam. Tehát énekesnő, műsorvezető, mentor, segíts ki kérlek, hogy mit preferálsz, hogyan teszed sorrendbe?

Érdekes, mert ezt pont kérdezték tőlem egy interjú során, hogy hogyan mutatnám be magam, és én akkor azt mondtam, hogy egy érdeklődő énekesnőként definiálnám magamat talán, hiszen ebben az érdeklődő szóban benne van az interjúkészítés, a műsorvezetésre való hajlamom és az énekesnőben pedig az, hogy 15 éves korom óta hivatásként csinálom. Talán ez lenne a legjobb megfogalmazása a titulusomnak.

Előre is vetítetted, hogy műsorvezető lettél, pont a Dal című műsorban, ahonnan indult a pályafutásod. Tudhatjuk, hogy már akkoriban is érdeklődtél eziránt, de, hogy történt ez pontosan, hogy egyszer csak megkértek, hogy most ne énekelni gyere, hanem inkább vezesd a műsort?

Nem, azért ennek voltak előzményei. Szerintem nem lettek volna ennyire felelőtlenek, hogy azonnal rám bízzák. Tudni kell, hogy a dal után egy évvel a köztévénél behívtak egy műsorvezető castingra, és annak lett ez az eredménye.  

Ez a Petőfi TV volt ugye?

Előtte még az M5 csatornán vezettem a Mesterember című műsort, ez nagyon megalapozta azt, hogy tanultam egy kicsit a szakmáról, hiszen emberekkel beszélgettem a szakmájukról. Ez jó tanuló időszak volt, és ezután kerültem át az M2 Petőfi TV műsorvezetői közé, ott pedig élő műsort vezettünk esténként, és ennek lett az eredménye később a Dalnak a műsorvezetése, tehát nem dobtak egyből mélyvízbe, hogy élő műsorvezetői tapasztalat nélkül kelljen levezetnem egy egész estés showműsort.  

Egyébként így, hogy addig éveken át téged kérdezgettek, és ezután már neked kellett kérdezgetni, volt benned valamiféle wao érzés, hogy már megértetted, hogy a riporter miért így kérdezte?

Abszolút, szerintem nem is feltétlenül a Dal volt az, ami erre ráébresztett, hanem a Hétkor nálam című műsorom, amit én szerkesztettem és gyártottam. Annak tényleg a szerkesztője is én voltam, nem csak a riportere vagy a műsorvezetője. Alapvetően én sokkal jobban szeretek kérdezni, mint magamról beszélni. Azt gondolom, hogy nálam sokkal érdekesebb emberek, és történetek vannak, és én a dalaimban szeretek igazán beszélni, viszont amikor magamról kell mesélni, persze rá tudok lelkesedni, meg úgy tudom élvezni, de a műsorvezetésben pont azt szerettem, vagy szeretem, hogy megismerhetek más emberek gondolatait.

Említetted a Hétkor nálam-ot, ami a Youtube csatornádra készült, ez egy beszélgetős talkshow volt a barátaiddal és ismert emberekkel. Ez egyébként egy célzott üzenet volt a televíziónak, hogy hahó itt vagyok és én is tudnék ilyet készíteni? Vagy inkább csak egyfajta bohóckodásnak indult, hogy a neten úgyis elfér?

Jó kérdés, mert a kezdeti indíttatás az volt, hogy annyi barátom van, és annyi zenészt és televíziós személyiséget ismerek, hogy miért ne hívnám meg őket egy ilyen fajta beszélgetésre. Aztán ez olyan sikeres lett, hogy a Petőfi TV kínálatába is bekerült, ami kinyitott számomra akár műsorvezetőként is kapukat. Kezdetben nem ez volt a célom, de végül azt hiszem, hogy ezzel műsorvezetőként is felfedeztek anno.

A szüleid mit szóltak ahhoz, hogy hirtelen fesztivál turnékra indulsz? Könnyen el mertek engedni így, hogy azért tudjuk jól, hogy hajnalban a fesztiválokon azért dülöngélnek az emberek, tehát ti ezt hogyan kommunikáltátok le egymással?  

Ugye én nagyon fiatal voltam, amikor elkezdtem ezt az egészet, és a szüleim mindig elkísértek mindenhová, de főleg anyukám volt, aki a fotózásokra, koncertekre és forgatásokra is eljött velem. Ezt persze tini lányként sokszor teherként éltem meg, hogy jaj, mit gondolhatnak arról, hogy nem vagyok annyira önálló, hogy egyedül jöjjek, de így utólag visszagondolva nagyon fontosnak tartom, hogy ott volt velem anyukám és fogta a kezemet bizonyos helyzetekben. Azt érzem, hogy így természetes volt a leválási folyamat is, amikor aztán később Budapestre költöztem, elkezdtem az egyeteme és önállósodni kezdtem. Ez valahogy teljesen természetessé vált, hogy már egyedül intézem ezeket az elfoglaltságokat, és rajtuk is azt éreztem, hogy látják rajtam, hogy na, most már elengedhetjük, és bíztak abban az értékrendben, amit átadtak nekem, hogy az a helyén van.

Leginkább tőlük fogadsz el kritikákat? Tehát amikor készülnek a dalaid, akkor anyukád megmondhatja azt, hogy Bogi ezen még dolgozz egy kicsit, vagy ne adjátok ki, vagy ez nagyon jó lesz, esetleg inkább azt mondja, amit te hallani szeretnél?

Anyukám egy nagyon karakán nő, aki mindent megmond, még azt is, amit nem akar hallani az ember. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egészen hasonló a zenei ízlésünk, ezért általában tetszeni szoktak neki a dalok, de fontosnak tartom a véleményüket, és sokat szoktunk beszélgetni mindenről, nem csak a zenéről.

Köztudott, hogy Puskás Petivel házaspárok vagytok, és azt is tudhatjuk, hogy elég magas az értékrendetek, a környezetvédelem, és az állatvédelem tekintetében. Ezt te hoztad magaddal, vagy Petitől származik, esetleg ez egy kapcsolódási pont volt köztetek?  

Azt gondolom, hogy egyfajta kapcsolódási pont is volt köztünk ez. Nyilván Peti mellett ez felerősödött, mert beleláttam olyan dolgokba, amikbe előtte nem, és elkísértem őt egy állatszaporító telep felszámolására vagy a Greenpeace eseményeire. Eddig ilyen helyekre nem jártam, de már például gyerekkoromban anyukámmal jártam piacra és szelektíven gyűjtöttük a szemetet, és az állatok iránti szeretetem kiskoromtól kezdve megvolt, viszont azt gondolom, hogy Peti mellett sokkal tudatosabb lettem.

^{fotók:facebook.com/dallosbogiofficial}

Egyébként ez nem volt teher, hogy már nem eszel meg egy jó nagy adag pacalt, amit előtte győri lányként csak megettél, hanem inkább leváltod zöldségekre?

Én továbbra sem vagyok vegetáriánus, Peti ugye teljesen vegán, és szokták is tőlünk kérdezni otthon, hogy néz ki a háztartásunk? Úgy, hogy otthon nem tartunk húst, és nem is igénylem, hogyha főzök valamit, akkor egyértelmű, hogy olyat szeretnék készíteni, amit a férjem is meg tud enni. Viszont ha beülünk egy étterembe és megkívánok valami olyan ételt, amiben van hús, akkor azt meg szoktam enni. Szerintem fontos az, hogy ha az emberek minimálisan is észreveszik, hogy vissza tudnak venni a húsfogyasztásból, és itt nem drasztikus dolgokra gondolok, hanem mondjuk egy kijelölt napra, amikor nem esznek húst, már az is nagy hatással lenne a bolygóra. Peti a végletek embere én pedig a fokozatosságban hiszek.

Az, hogy te ennyire fiatalon, ezt így csinálod, szerinted lehet példa mások számára a mai TikTok világban?

Én nagyon bízom benne, és a visszajelzések is azt mutatják. Például amikor pár évvel ezelőtt kitettem egy posztot a környezettudatossággal kapcsolatban, akkor sokkal több negatív kommentet kaptam rá, mint mondjuk most. Tehát azt látom, hogy egyre nyitottabbak az emberek erre a témakörre, és ehhez mi is hozzáteszünk, illetve azok az influenszerek akik szintén kommunikálnak erről, úgyhogy én bízom benne, hogy ez hatással tud lenni és gondolatébresztő a fiataloknak.

16 éves korodban, amikor elindult a karriered, te álmodoztál arról, hogy a 20-as éveid közepén már feleség leszel, kutyával kialakított közös családban élsz majd, vagy pedig egy elkallódó lány volt a fejedben, aki ebben a korban még a bulizásoknak szenteli az életét?

Érdekes, az elkallódó lány sosem volt a fejemben, én inkább tudatos és tervezgetős embernek tartom magamat. Az, hogy majd fiatalon szeretnék férjhez menni az az álmaim között szerepelt, de persze nem erőltettem volna magamra, hogyha nem találom meg hozzá a megfelelő társat. Boldog vagyok, hogy ezek a lépcsőfokok az életemben hamar eljöttek, akár a karrieremben akár a magánéletemben, és bízom abban, hogy még nagyon sok olyan mérföldkő állhat előttem, amiről álmodozom és még megvalósításra vár.

A magánéleteteknél azért húztatok egy határvonalat, tehát nem láthatunk együtt ébredezős szelfiket az ágyban. Ez is egy tudatos döntés volt, hogy amikor épp a válások korszakát éljük, és minden két hétre jut egy celebválás vagy szakítás, eközben a fiataloknál nem feltétlen tendencia, hogy huszonévesen házasodjanak. Mondhatjuk azt, hogy ti egy ilyen mintacsalád lettetek, akár akaratotokon kívül is a fiatal generációban. Ez egy fontos döntés volt, hogy nem kell mindent kiteregetni a magánéletetekből az internetre?

Szerintem mi a kezdetektől törekedtünk arra, hogy ne teregessünk ki mindent. Természetesen közös fotókat posztolunk az oldalainkra és talán a legnagyobb kitárulkozás az volt az életünkben, amikor egy reality műsorban szerepeltünk, a Nyerő Párosban. Ilyen már többet nem lesz, úgy gondolom, és nem azért mert ne kellett volna ezt bevállalnunk, hanem azért mert jó volt és levontuk a következtetéseket vagy következményeket utána, de van egy bizonyos határvonal. Én a magánéletemben egy eléggé intim embernek tartom magam, és fontos számomra, hogy ezek a pillanatok ne kifelé menjenek, hanem mi, közösen tudjuk azokat megélni. Ritkán fordul elő, hogy jól érzem magam a barátaimmal, vagy a férjemmel és előveszem közben a mobilomat és megörökítem. Mondhatom azt, hogy a social media platformjaim tartalmainak nagy részét a fotós barátnőmmel, Sárival készítjük, és kijelölünk pár napot amikor contenteket gyártunk, de a magánéletem pillanatait tényleg ritkán szoktam megosztani.

Annyit árulj el, hogy Petinek kell otthon Dallos Bogit hallgatni, vagy neked The Bieberst?

Mindkettőnknek kell mindent hallgatni, ezért is vettük fel egymás nevét. Olyan nincs, hogy kell egyébként, de mindig megmutatjuk a másiknak az aktuális demókat és kikérjük egymás véleményét, és mondhatjuk, hogy kikérjük egymás véleményét is. Azért szerintem azt is mondhatjuk, hogy mi vagyunk egymás legnagyobb rajongói, tehát én Biebers rajongó vagyok, Peti pedig ha teheti, akkor ott van egy Dallos Bogi koncerten. Kritikusak vagyunk ugyan a másikkal, de tudjuk ugyanígy dicsérni is a másikat, úgyhogy mindig érezzük, hogy épp ki milyen lelkiállapotban van, és úgy kezeljük a másikat.

^{fotók:facebook.com/dallosbogiofficial}

Végezetül pedig, azt mond még el, hogy hol láthatunk téged a közeljövőben? Ha jól tudom, akkor az Indexen is van egy videó sorozatod, amiben te vagy a műsorvezető?

Így van, és én nagyon örültem ennek a lehetőségnek, amikor megkerestek vele, mert régi vágyam volt, hogy ismét portrébeszélgetéseket készíthessek olyan emberekkel, akik engem különösen érdekeltek. Utoljára 16-17 évesen csináltam ezt, és azt gondolom, hogy 25 éves nőként már teljesen más kérdéseim vannak, és másra vagyok kíváncsi az emberekkel kapcsolatban. Úgyhogy a Sunday Brunch mellett új dalokon dolgozunk a közeljövőben.