Vaszily Miklós

Egy klasszikus értelemben vett sztár, aki sokkal inkább egy médiamogul. Debrecenből indult el az országot meghódító pályára, bár jogásznak és közgazdásznak készült, 2001-ben már a Portfoliót kiadó cég vezérigazgatója lett, 2005-től az Indexet igazgatta, 2010-től az Origót, 2015-től pedig a közmédia vezérigazgatója volt. 2015-től 2019-ig a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségének tagja volt, 2021 májusától pedig a Magyar Golf Szövetség elnöke. A Címlapsztori vendége a TV2 elnöke, Vaszily Miklós.

Hogyan kezdődött mindez nálad? Ha visszamegyünk egészen Debrecenig, a középiskolás éveket a Tóth Árpád Gimnáziumban töltötted, ami közel van a belvároshoz. Milyen gyerek volt Vaszily Miklós, tanulós vagy inkább kijárt a Nagytemplomhoz bandázni? 

Debrecenben születtem, a Dózsa György úti Általános Iskolába jártam, aztán a Tóth Árpád Gimnáziumba mentem tovább, és hát igen, szerintem én inkább az a tanulós fajta voltam, normál iskolai életet éltem, tanulással teltek az évek, szerettük egymást mind az osztálytársakkal, mind a tanárokkal. Sőt, a mai napig 5 évente találkozik az osztály, úgyhogy egy nagyon jó közösség voltunk és mai napig nagyon pozitív emlékeim vannak az iskolás évekkel kapcsolatban. 

A tanulás a matematikát jelentette, vagy inkább az irodalmat és történelmet?  Tehát azt akarom ezzel megfejteni, hogy a közgazdaságtan felé vagy a jog felé nyúltál inkább? 

Annyira egyik felé sem, leginkább az út vége táján konkretizálódott bennem, hogy ha tantárgyi területen nézem, akkor inkább a történelem érdekelt jobban, illetve én angol szakos osztályba jártam, úgyhogy emelt óraszámban tanultam angolul. De ezen kívül egyértelműen a történelem állt hozzám közelebb. 

Ha jól tudom, akkor az édesapád szívsebész a Debreceni Egyetemen. Hogyan jött szóba nálad Budapest, miért választottad inkább a fővárost? 

Ez egy jó kérdés, sokáig az volt az első gondolatom, hogy az orvosi egyetem felé megyek, mivel orvosok a szüleim, de aztán amikor 1991-ben leérettségiztem ott az azért a rendszerváltás környékén az ember fejében elindított gondolatokat, és úgy döntöttem, hogy a Közgazdasági Egyetemre megyek, és ezzel jobban részesévé tudok válni annak a változásnak, ami az országban van. 

Nem volt semmiféle szülői beleszólás, hogy azért az orvosi pálya hasznosabb lenne? 

Ilyen értelemben a szüleim nagyon korrektek voltak velem mindig is, és tiszteletben tartották a döntéseimet, támogattak és támogatnak mind a mai napig, szóval nem volt ilyesmi beleszólás az elhatározásaimba. 

Akkor ez azt jelentette, hogy felköltöztél Budapestre gyakorlatilag egyedül, és elkezdtél tapogatózni a közgazdaságtan és a jog irányába? Hiszen, ha jól tudom, akkor ezeket párhuzamosan végezted az ELTE-n és a Közgázon. 

Igen így volt, de egy év eltéréssel, tehát a Közgazdasági Egyetemre felvételiztem, és az első év vége felé azt gondoltam, hogy érdemes lenne a jogi egyetemet is kipróbálni egy párhuzamos képzés keretében, és mivel oda is sikerült a felvételi, ezért egy év elcsúszással végeztem az ELTE jogot, és az akkor Közgáznak ma Corvinusnak hívott Közgazdasági Egyetemet.

Ekkor mi volt a fejedben munka szempontjából? Még kerested a te saját utadat, hogy a jog vagy a közgazdaságtan felé menj, tőzsde vagy paragrafusok? 

Ez nem konkretizálódott, mert például a közgazdasági egyetem közben pénzügyi szakirány felé mentem, közben pedig egy ügyvédi irodában dolgoztam. A Budapesti Értéktőzsde első ügyvezető igazgatója Hardy Ilona, alapított egy ügyvédi irodát és nála dolgoztam az egyetemi éveim legvégén, úgyhogy nem mondanám azt, hogy teljesen világos volt számomra az utolsó percig sem, hogy akkor most jog vagy közgáz. Végül aztán mivel a Közgazdasági Egyetemet hamarabb fejeztem be, ezért egy pénzügyi elemzőként kezdtem el dolgozni. 

Huszonéves korában az embernek az nem egy unalmasnak tűnő munka, hogy az ember beül egy irodába és pénzügyi elemzőként tevékenykedik, mondjuk ha ezt összehasonlítjuk a jelenlegi munkáddal? 

Nem, számomra egyáltalán nem volt unalmas, inkább mondanám nagyon izgalmasnak. A 90-es évek közepén a tőzsde egy nagyon élénk és nagyon izgalmas terület volt. Rengeteg vállalat vezette be a részvényeit a tőzsdére, ekkor került a tőzsdére a MOL, MATÁV, OTP és számos más vállalat is, amik azóta kikerültek például a TVK. Illetve a lakosság is elég intenzíven kereskedett részvényekkel, plusz a külföldi befektetők érdeklődését is felkeltette. Szóval én úgy vélem, hogy pénzügyi elemzőként dolgozni ebben az időben kifejezetten érdekes és izgalmas volt. 

Ekkor már a látószögedben volt a média, vagy még ebben az elemzős korszakodban egyáltalán nem?

Egyáltalán nem, a média akkor került a látóterembe, amikor tőzsdei brókercégeknél dolgozva felfigyeltem arra, hogy az internet mennyire alakítja át a tőzsdei kereskedési szokásokat, és mennyire válik kiemelté az, hogy valakinek van-e internetelérése, és ezáltal hamarabb jut hozzá az információkhoz, azokkal szemben, akik csak újságokból informálódnak. Az én figyelmem ezen a logika mentén fordult a média felé, hogy érdemes lenne egy olyan tőzsdei portált készíteni, amely a tőzsdézőket valós időben látja el információkkal.

És akkor ez volt a Portfólió? Amikor felfedezted a médiát, hogy mekkora ereje van azok körében, akiknek van internetük?

Igen, az egyik brókercég, a Hypo-Securities, amiben dolgoztam megszűnt, és egy-két kollégám, akikkel sokat dolgoztam együtt, ők alapították a portfolio.hu-t. A kezdetekkor én még nem voltam a tagja, de közben figyeltem, hogy mi történik és egy másik brókercéggel dolgoztam, de nyilván barátilag támogattam őket az indulásban és szurkoltam nekik. Aztán mikor láttam, hogy elindult a Portfólió és mekkora sikere van, utána körülbelül egy évvel később csatlakoztam a csapathoz, és onnantól kezdve a Portfólió kiadó cégének a vezérigazgatója voltam, meg némi tulajdonrészem is volt a portálban. 

Ha jól tudom, akkor írtál cikket például az OTP-ről? 

Persze, tehát ez egy nagyon kicsi baráti közösség volt, és együtt csináltunk mindent, a vállalat vezetésén és a hirdetések értékesítésén túl aktívan részt vettem a tartalom-előállításban is természetesen, hiszen egyébként is ezzel foglalkoztam, úgyhogy vállalati hírekről, eseményekről és részvényekről aktívan írogattam.

És a Portfolió után, hogyha jól tudom jött az Origo, és a Brandmániában volt egy nyilatkozatod, hogy oda mentél rendet tenni, és mennyire fejlődő, és már az egyik leglátogatottabb hírportál lett. Vagy előtte volt kronológiában az Index?

Szerintem igen, ugyanis a kronológia úgy történt, hogy 2001-ben mentem a Portfolióhoz, ezt 2004-ben eladtuk Nobilis Kristófnak, aki egyben megvette az Indexet is, és ezzel egyidőben lettem az Indexnek és a Portfoliót kiadó Net Media Zrt.-nek a vezérigazgatója. Majd később, amikor ez a cégcsoport megvásárolt egyéb site-okat, például a Bookline-t, a Napi-t vagy az Inforádiót, akkor én már a Portfolióval nem foglalkoztam, hanem a cégcsoport és az Index vezetésével egészen 2009-ig, aztán távoztam és ezt követően 2010-ben lettem az Origónak a vezérigazgatója, ami akkor még a Magyar Telekom tulajdonában volt, és az Origo mellett ide tartozott akkor még az Iwiw, Freemail, Life és Ozone tévé.  

Az, hogy már ilyen magas pozícióban dolgoztál, nem jelentette azt számodra, hogy ha már elmész az Origóhoz, akkor már legfelülre kell, hogy pozícionáljanak téged? 

Engem eleve oda hívtak, tehát én nem kerestem, hanem a Magyar Telekom keresett meg engem, hogy elvállalnám-e ezt a pozíciót. 

Ha jól tudom, akkor itt már kopott kifelé az, hogy cikkeket írj, ez a része nem hiányzott az életedből? 

Ekkorra ez már rég megszűnt, még 2004-ben, mert az Index egy sokkal nagyobb vállalat volt annál, hogy a tartalommal foglalkozzak. Ráadásul Uj Péter személyében egy kiváló főszerkesztő volt, úgyhogy a tartalmi részt én már 2004-ben befejeztem. 

És ezután jött be a televízió? Először is kezdődött a közmédiával? 

2014 végéig voltam az Origo Zrt-nél, és 2015 áprilisában mentem a közmédiához, operatív vezérigazgató-helyettesnek. Úgyhogy ez ekkor jött, de tévékkel már az Origo Zrt.-ben foglalkoztam, hiszen a két kisebb csatorna, a Life és Ozone tévék ezek ugye akkoriban oda tartoztak.

A közmédiáról mondhatjuk, hogy ez lett a legnagyobb feladatod? Tehát, hogyha az egészet visszavetítjük, talán az volt a legnagyobb falat?

Méretileg mindenképpen, hiszen ott több mint kétezer ember dolgozott, de mindegyik feladat a maga terén egy teljes embert kívánó feladat volt. Nyilván az MTVA egy óriási szervezet, tehát ott egy nagy szervezetet kellett irányítani, ilyen értelemben természetesen az volt a legnagyobb. Ez 2015-től 2018-ig volt a feladatom, először vezérigazgató-helyettesként, később pedig vezérigazgatóként, és végül 2018 szeptemberében jöttem el onnan.

Tulajdonképpen nagyjából ez volt az a korszak amikor bejött az M4, a Petőfi TV a Dunák költöztek, tehát ekkoriban bővült a portfólió?

Igen, így van, ez volt a többcsatornás és tematikus modellcsatornák kialakításának az időszaka.

Ha odakerül az ember a közmédia élére, akkor mondjuk az első időben már egyből tudja, hogy mi a dolga, vagy egyelőre csak próbál tapogatózni, hogy most akkor mit és hogyan, mert hát itt vagyok az országos média csúcsán?

Igazából ez is egy vállalat, és minden vállalatnak megvannak a jellegzetességei, kell egy stratégia és a stratégiához hozzá kell illeszteni a szervezetet, a végrehajtást pedig folyamatosan nyomon kell követni és az eredeti célok megvalósításához ragaszkodni. Ez egy kisebb és egy nagyon komplex vállalatban is ugyanígy van, nyilván egy komplex nagyvállalatnál a szervezeti egységek tovább bomlanak alegységekké, de ez rendszerszinten nagyjából hasonló.

És akkor most áttérve a jelenbe, volt az Echo, a Pesti TV, a TV2 és újra az Index? 

Inkább úgy mondanám, hogy ezek így együtt jelentkeztek. Az MTVA-tól való elmenetelem után rövid ideig az Echo TV vezérigazgatója voltam, de azzal együtt már bekerültem a TV2 médiacsoport igazgatóságába, és mivel ott egy sajnálatos haláleset történt 2019 januárjában, Andy Vajna halálát követően én lettem az igazgatóság elnöke. Akkor ott volt egy alaposabb átvilágítás és ezt követően átszervezések történtek, és a jelenlegi TV2 menedzsment 2019 tavasza végén-nyár elején állt fel, ez működik most egyébként, és eredményesen működteti a tévés céget.

A mindennapjaidban ez hogy néz ki, mennyire szólhatsz bele a tartalomba, illetve mennyire követed mondjuk a TV2 tartalmait?

Nem vagyok tartalomért felelős, de persze, hogyha bármi ilyenről van szó, akkor jó kollegiális kapcsolat van a tartalomért felelős kollégákkal is, de nem én vagyok az, aki a Sztárban sztár szereplőit kiválogatja, és ugyanúgy nem én állítom össze a Tények híreit sem.

Maradva a bulvárműsoroknál, nincs is efelé irányultság, hogy mondjuk ha összefutsz valakivel egy céges partin, és azt mondja neked, hogy figyelj úgy táncolnék a Dancingben?

Szerintem nagyon-nagyon professzionális a TV2 tartalmi szakmai csapata, és nagyon sok éve a kreatív szakembereink és a tartalmi embereink kiválóan végzik a munkájukat, úgyhogy nem gondolom, hogy nekem bele kellene szólnom a konkrét tartalmi kérdésekbe. 

Még amikor a közmédiának voltál a vezérigazgatója, akkor azt nyilatkoztad, hogy a TV2 a reklámból nem tud megélni, most, hogy ott vagy hogy látod, mennyit fejlődött ez?

Üzletileg mindenképpen sokat fejlődött mióta itt vagyok, mert egy nagyon erősen mínuszos, több milliárdos veszteséget termelő céget fordítottunk át pozitívba. Az első év után is egymilliárd fölött volt a nyereség, azóta pedig minden évben 3 és 4 milliárd közötti profitunk volt, most pedig a válságban majd meglátjuk, hogy jövőre mi lesz a helyzet, de az idei év az egy eredményes év lesz. Egyébként a reklámok mellett mára már a nagy televíziós társaságoknak a másik fő bevételi lába a terjesztési bevétel, ami a távközlési cégektől származik, ez nagyon fontossá vált az utóbbi időben. Ez a két fő bevételi láb van, és ha ezt a kettőt megfelelően tudjuk menedzselni, akkor van pénz olyan helyi gyártású tartalmakra, amelyek biztosítják azt, hogy magyar nyelven és magyar szereplőkkel, érdekes és színvonalas műsorok készüljenek.

Egy kulisszatitkot muszáj elárulnod. Ha otthon ülsz a családoddal, melyik csatornát kapcsolod be? Otthon, vagy a munkahelyeden melyik hírportált indítod el? 

Nyilvánvalóan a kérdés magában rejti a választ is, tehát a TV2 médiacsoport igazgatósági elnökeként minden műsorba bele kell, hogy nézzek, mert kell, hogy legyen véleményem és lássam mi történik. A konkurenciafigyelés egyébként megköveteli, hogy valamilyen mértékig a konkurencia csatorna műsorait is figyelemmel kövessem, de nyilván elsősorban a TV2 csatornáit nézem. A hírportáloknál pedig még egyszerűbb a válasz, mert az újabb Indamédiás tulajdonrész vásárlásom előtt is Indexet olvastam, és ezt követően is, mind a mai napig ezzel kezdem a napot.

Végezetül pedig idézek tőled. 2015-ben megkérdezték, hogy mi lesz veled öt év múlva, és azt mondtad, hogy egyrészt nem lehet megjósolni az öt évet, és azt nyilatkoztad szó szerint, hogy szerinted egy innovatív területen fogsz dolgozni, ami üzletileg racionális. Eltelt ez az öt év, most hogyan gondolod?

Tartom az üzleti racionalitást minden területen, ahol vagyok, és megpróbálom, illetve törekszem rá, hogy üzletileg a lehető legracionálisabban működjön. Az innovációt illetően is, a TV2 csoportban elindítottuk a TV2 Play-t, és nagy figyelmet szentelünk arra, hogy a digitális fronton is megfelelő tartalomkínálat legyen. Az Indamédia csoportban is hajtunk végre akvizíciókat és fejlesztéseket, úgyhogy azt gondolom, hogy ez kellőképpen jól meghatározza azt, hogy a következő éveket hogyan szeretném tölteni. Ahol vagyok ott mindenképpen egy üzletileg hatékony, eredményes működést és innovatív megközelítést várok el.

Debrecen már kiesik a látószögből?

Egyáltalán nem esik ki, abszolút preferált, munkahely szempontjából túl kicsi az ország ahhoz, hogy realitása legyen annak, hogy ott teljenek a mindennapok, de természetesen továbbra is nagyon szeretem. Szerencsére az egyik testvérem most is Debrecenben lakik, úgyhogy van is rá okom, hogy rendszeresen megforduljak a városban.