Átadták a német Bürkle új üzemcsarnokait Debrecenben

Olaf Hartwig, a Robert Bürkle cégcsoport operatív vezérigazgatója a debreceni projektet - amely a vállalat első Németországon kívüli európai gyára -, a több mint száz éves cégcsoport sikertörténetének nevezte.

Hozzátette: az európai gyártókapacitásuk felét adja a debreceni gyár, 25-25 százalékát pedig a két németországi üzemük. Jelenleg a debreceni gyár beszállítóinak 20 százaléka helyi vállalkozás, arányukat a következő években jelentősen szeretnék növelni - mutatott rá a vezérigazgató.

Jürgen Schröer, a Bürkle Tanácsadó Testületének elnöke felidézte: 2019-ben 19 országot vizsgáltak a gyártelepítés helyszínéül, majd öt országra és 15 településre szűkítették a kört, végül Debrecen mellett döntöttek. A magyar város mellett a politikai stabilitás, a minőségi munkaerő, a logisztikai infrastruktúra és a Xanga cégcsoport együttműködési készsége miatt döntöttek - fűzte hozzá.

Herdon István, a Xanga vezérigazgatója utalt rá, hogy üzleti modelljük húsz éve változatlan: kulcsrakész gyártó és logisztikai infrastruktúrát fejlesztenek, amelyekben a bérlőként beköltöző termelő vállalatok saját technológiájuk telepítését követően kezdhetik meg a működésüket. A Bürkle ötezer négyzetméteres debreceni gyára a Xanga csoport mintegy hárommilliárd forintos befektetésével valósult meg.
Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, a helyi gazdaságfejlesztés a város dinamikus fejlődését vonja maga után minden területen. Hozzátette: a következő 4-5 évben még intenzívebb lesz a fejlesztés, "Debrecen növekedésre van ítélve, így a Bürkle is" növekedhet tovább.

Laczkó Gábor, a faipari felületkezelő gépeket előállító debreceni gyár igazgatója azt mondta, az idén már több mint hatvan embert foglalkoztató üzem árbevételi terve hatmilliárd forint, tavaly 45 dolgozóval 4,2 milliárd forintos árbevételt értek el. Az árbevételarányos eredményük öt százalék körül alakult a múlt évben, az idén is hasonló arányú eredményt várnak - tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a dolgozók 90 százaléka a debreceni képzésből került ki, a foglalkoztatás bővítéséhez továbbra is szükségük lesz idegen nyelven beszélő, felkészült mérnökökre és technikusokra.