Elindult a tanév a Debreceni Szakképzési Centrumban

Elindult a 2022/23-as tanév a Debreceni Szakképzési Centrum 11 intézményében. Az összetartozás jegyében a DSZC hagyományos centrumszintű tanévnyitóját a fennállásának 165. évfordulóját ünneplő Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban tartotta.

Az ünnepséget Dr. Tóth László Tamásné, a Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében az 1857-ben megalapított intézmény kapcsán kiemelte, az iskola évtizedek óta a gazdaságot szolgálja, korábban a cívis polgárok tanulóit oktatta, ma pedig – amikor a Bethlen keresettebb, mint valaha – a versenyképességet korszerű tananyaggal, digitális kompetenciával, új szakmákkal, új eljárásokkal teremti meg diákjai számára. Dr. György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára kiemelte: a technikumban tanuló diákok adják a magyar gazdaság gerincét, akiknek alkalmazkodniuk kell a jövő kihívásaihoz, amelyhez a minisztérium adja a hátteret.

Egyebek mellett felidézte a diákok számára rendelkezésre álló ösztöndíj lehetőségeket, amelyek karrierjük felé segítik a szakképzésben tanulókat. Úgy fogalmazott: „Nem csak az országot, de Debrecent is újjáépítjük az előttünk álló 8-10 éves időszakban.” Az új munkahelyek új lehetőségeket kínálnak, annak érdekében, hogy a fiatalok egzisztenciát teremtve megvalósíthassák álmaikat. Ezt támogatja a Tanítsunk Magyarországért program is, államtitkár úr arra kérte a Bethlen-es diákokat – a program részeként - mutassanak utat a hátrányos helyzetű gyerekeknek is.

Dr. Barcsa Lajos, alpolgármester kiemelte: 2015 óta 45%-kal emelkedett a Debreceni Szakképzési Centrum intézményeiben tanulók létszáma, jelenleg 11 ezren tanulnak a DSZC iskoláiban. Hangsúlyozta: további fejlesztésekre, kapacitásbővítésekre van szükség, hogy a fennálló és egyre növekvő gazdasági igényeket a szakképzés ki tudja szolgálni. Örömteli adatként idézte fel, hogy 60%-a az itt végzőknek azonnal el tud helyezkedni a munkaerőpiacon, 30%-uk továbbtanul a felsőoktatásban, míg mindössze csak 10% az, akik más területen kezdenek el dolgozni. Ezek az eredmények azért is előremutatóak, mert az elmúlt időszakban 16 ezer új munkahelyet jelentett be a városvezetés, ami kiváló lehetőség az itt tanulók számára, akik a debreceni intézményekben versenyképes tudást szereznek. Felhívta a figyelmet, hogy zajlanak a tervezési és kivitelezési közbeszerzési eljárások a DSZC 3 intézményében (Debreceni SZC Brassai Sámuel Műszaki Technikum; Debreceni SZC Beregszászi Pál Technikum; Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum). Ezek is azt a célt szolgálják, hogy a debreceni szakképzés megfeleljen a város fejlődő gazdasági elvárásainak.

Dr. Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke úgy véli: a Bethlen komoly múlttal, teljesítménnyel rendelkező intézmény, amely biztosítja, illetve előirányozza a jövőbeni eredményeket. Világviszonylatban is jelentős befektetők, ipari vállalkozások érkeztek és érkeznek a városba, a szakképzés pedig helytáll a kiélezett gazdasági helyzetben. Ez pedig újabb gazdasági szereplők megjelenését teszi lehetővé a cívisvárosban. A bizottsági elnök úgy fogalmazott: minél biztosabb a múlt, annál biztosabb a jövő is.

Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárja felhívta a figyelmet a 2015-ben megfogalmazott „a szakképzésé a jövő” célkitűzésre, amelyet immár 2022-ben a jövő minisztériumával, a Kulturális és Innovációs Minisztériummal közösen valósít meg a DSZC. Beszédében arra kereste a választ, hogy jó döntés-e a szakképzésben tanulni. A kancellár kiemelte: a szakképzés mögött egy komoly, aktív gazdasági környezet van. Úgy fogalmazott: „ha a debreceni szakképzés sikeresen és jövőt alkotóan működik, akkor annak fő oka, hogy pezsgő gazdasági környezetben valósíthatjuk azt meg”. Ez a gazdasági környezet pedig lehetőséget biztosít arra, hogy célt, jövőképet tudjon a DSZC megfogalmazni tanulói számára, úgy véli, csak ekkor lehet szakképzésről beszélni. Tirpák Zsolt a jövő városának nevezte Debrecent, és kiemelte, a kormányzati törekvések is előremutatóak, hiszen az elmúlt években középpontba helyezték, hogy legyen olyan szakképzési környezet, amely összeilleszthető a gazdasági környezet és a tanulók igényeivel is. Mindezek mellett az aktív, nem statikus tananyag is abban segít, hogy értelmet nyerjen a szakképzés, hogy a diákok mestereivé válhassanak abban a szakirányban, amelyet karrierjükként választanak.