Hamarosan elérheti az 50 százalékos készültséget a Civaqua-program első üteme

Terv szerint haladnak a munkálatok a Civaqua-programban. Az első ütem befejezési határideje 2023 novembere. A fejlesztés természetvédelmi, mezőgazdasági és jóléti célokat is szolgál.

„Debrecennek jelenleg is van és a jövőben is lesz elég vize minden fejlesztéshez” – hangsúlyozta a város polgármestere a sajtótájékoztatón. Papp László elmondta: a Civaqua program első ütemében épül az a nyomóvezeték, amely a Keleti-főcsatorna mellett található HTVR szivattyúteleptől szállítja a vizet a Debrecen-Józsa közelében épülő tározóhoz. A 13 kilométer hosszú cső mintegy kétharmadát már lefektette a kivitelező, méghozzá úgy, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatok zavartalanul folyhassanak majd. Épül egy másik, mintegy 2 kilométeres csővezeték is a Tócó patak forrásvidékére, aminek az építése szintén elkezdődött.

A városvezető hangsúlyozta: Debrecen északi részén a mikroklíma befolyásolásában nagy szerepet játszhatnak a változások, emellett a környéken élők számára olyan fejlesztéseket is terveznek a második ütem során megvalósítani, amelyek lehetővé teszik jóléti szempontok érvényesülését is. A tervek között szerepel például egy víztározó építése a Vezér úton. Papp László szerint a Civaqua kivitelezése összességében jól halad, egy hónapon belül az 50 százalékos készültséget érheti el. „Az elmúlt időszakban hallottunk több olyan beruházásról, amely megállt vagy halasztásra került, ez a Civaquát nem érinti, az első ütem forrásai rendelkezésre állnak, a munka zajlik, és remélhetőleg legkésőbb 2023 novemberére ki is nyithatjuk azt a zsilipet, amely majd revitalizálni tudja a Tócó vidékét” – tette hozzá a polgármester.

Kósa Lajos kijelentette, hogy a Civaqua jelenleg Magyarország legnagyobb vízrendezési beruházása. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta azt is, hogy a program megvalósítása az agrárium szempontjából is kulcskérdés. „Ez egy öntözési program is. A várostól északra eső területek öntözését fogja tudni megoldani ez a beruházás. Sokszor hangoztatjuk, hogy milyen fontos lenne a jelenleginél akár két-háromszorosára is növelni az öntözött területek arányát, hiszen bizonyos szántóföldi kultúrákat – például a hajdanán Debrecen határában elterjedt zöldborsó termesztését – nem is lehet öntözés nélkül elképzelni” –mondta Kósa Lajos. A képviselő reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a második ütem is a terveknek megfelelően valósulhat majd meg.

Ezzel kapcsolatban Balázs Ákos alpolgármester kifejtette, hogy az első ütem kivitelezésével párhuzamosan már zajlik a második ütem előkészítése, tervezése. A sajtótájékoztató helyszínéről szólva kiemelte, hogy ez egy magaslati ponton, a víznek közel 60 méteres szintkülönbséget kell legyőznie, hogy eljusson ahhoz a tározóhoz, ahonnan már a gravitáció révén fog eljutni a Tócó-patakba 1200 liter/másodperc hozammal.