A fenntartható városfejlesztés kerül a fókuszba Debrecenben

Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját mutatta be Papp László polgármester 2023. november 23-án.

2021-ben elkezdődött egy új európai uniós fejlesztési ciklus, s mint ahogyan a 2014 és 2020 közötti időszakban Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiával rendelkezett, ugyanúgy lesz a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája (FVS), amelyben megfogalmazódnak a következő évek városfejlesztési elképzelései abban a szegmensben, melyben alapvetően európai uniós forrásokra szeretne támaszkodni a város.

A városvezetési stílus legfőbb karaktere, hogy átgondolt stratégiákban gondolkodik, ezek mentén zajlanak a városfejlesztési folyamatok. A sikeres városfejlesztés alapja az átgondolt stratégia. Debrecen jelenleg összesen 18 átfogó stratégiával rendelkezik. E programok fele kimondottan környezetvédelmi tárgyú, de azok is tartalmaznak környezeti kitekintést melyek ágazati jellegűek. – Ebből az uniós tervezési időszakból ugyan már eltelt három év, de a TOP+ és a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia keretében a kitűzött célokat elérjük – hangsúlyozta a polgármester. Az Unióval való elhúzódó tárgyalások természetesen érdemben befolyásolták azt, hogy a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát mikor tudja az önkormányzat a közgyűlés elé terjeszteni. Erre a következő ülésen, november 30-án kerül sor, a tervezési ciklus hátra lévő részében pedig meg fogja valósítani a város ezt a programcsomagot.

Nagyon fontos elvárás volt az FVS előkészítése kapcsán, hogy a tervezést végzők figyelembe vegyék a város polgárainak javaslatait, igényeit. 2021-2022-ben volt lakossági kérdőíves kutatás, a város különböző területein élőket, a 18 év feletti korosztályt megcélozva. A Debrecen Konzultáció keretében az egyéni önkormányzati képviselők által megkérdezettek többezer visszajelzése is beépült a tervekbe. 1300 debreceni véleményét kérték ki egy közvéleménykutatás során is azzal kapcsolatban, hogy ők milyen fejlesztési célokat tartanának fontosnak. Kikérték az intézmények véleményét is, különböző szakmai munkacsoportok alakultak az FVS előkészítése érdekében, s egyeztettek a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat képviselőivel, a Debreceni Agglomerációs Tanács tagjaival is.

A város internetes oldalt is működtet, amely az FVS eddigi dokumentumait, célkitűzéseit tartalmazza, s ezeket folyamatosan lehetett véleményezni. Voltak és lesznek is ebben a témában lakossági tájékoztatók – az egyik éppen a mai napon a Csapókertben. A cél az, hogy minél szélesebb körben lehessen eljuttatni az információkat az FVS-ről a város polgáraihoz.

A fókusz a digitális és a zöld városfejlesztésre kerül. Ez nemcsak Debrecen szándéka, hanem az Európai Unió ezen tervezési időszakának, a 2021-2027-es időszaknak is kiemelt célkitűzése. 2014 és 2020 között a fókusz a gazdaságfejlesztésen volt, s ekkor a Top 6 forráskeret felhasználása 47,7 milliárd forint fejlesztési forrást jelentett a városnak Debrecen gazdaságfejlesztési szempontból talán az ország, de akár a közép-európai régió legnagyobb eredményeket elérő városa lett. 60 százalékban kellett mind az Európai Unió, mind pedig a magyar kormány döntésének megfelelően a 2014-2020-as forrásokat gazdaságfejlesztésre felhasználni. Debrecen ebből indította el a Déli Gazdasági Övezet fejlesztését, ezzel az ország egyik legnagyobb iparterülete jött létre. Csak ez az egy beruházás több milliárd eurónyi működő tőke érkezését segítette a városba.

Ebben az időszakban minden nehézség ellenére Debrecen az utolsó forintig felhasznált minden forrást – például a gazdaságfejlesztés körében a Tócóskerti piac, turisztikai célú kerékpárutak, körforgalmak, ipari területekhez tartozó utak, csapadékvíz-elvezető csatornarendszer építésére. A TOP-os forrásokat nagy mértékben használta fel a város családbarát, a munkába állást segítő beruházásokra: bölcsődék, óvodák felújítására, építésére. A Zöld Város Program keretében összesen 26 hektárnyi terület újult meg, s gyakorlatilag Debrecen valamennyi lakótelepét és a belvárost is érintette ez a fejlesztés. Megépült egy új sport- és szórakozási lehetőséget biztosító Skate park, s hamarosan befejeződik a mélygarázs építése a Dósa nádor téren. A fenntartható közlekedésfejlesztés keretében a meglévők mellé további 29 kilométernyi kerékpárút építése történt meg, megépült a nyugati kiskörút harmadik szakasza. Az energiahatékonysági célú fejlesztéseknek köszönhetően 4300 tonna szén-dioxiddal kevesebb a felújított intézmények szén-dioxid kibocsátása, és több mint 2300 megawattóra/év megújuló energiatermelés is jellemzi ezeket az épületeket. Tizenkét orvosi rendelőt újított fel a város az elmúlt években, s egy új család- és gyermekjóléti központot is létrehozott a Nádor utcán, amely a gyerekektől a családokon át az idősebb korosztályokig szolgálja az oda betérők érdekeit. Más szociális intézmények felújítása is szerepelt a programban. A polgárok közösségi folyamatainak építését is tudta a város az előző időszak TOP-os forrásaiból – úgynevezett soft-programok keretében – finanszírozni. Mindenhol jól láthatóak, s elismerésre méltóak az eredmények. Tervezett projekteket nem kellett visszamondani, s minden forint jó ügyeket szolgált a városban. Papp László mindenki munkáját megköszönte, aki ebben a sikeres fejlesztési folyamatban részt vett, dolgozott.

A Fenntartható Városfejlesztési Stratégia most következő megvalósítása keretében a célok:

a város külső és belső közlekedési feltételeinek, elérhetőségének javítása; a nemzetközileg versenyképes gazdaság erősítése, a vállalkozási környezet fejlesztése; a gazdaság igényeihez alkalmazkodó szolgáltatási környezet kialakítása, az oktatás, felsőoktatás és a kutatás-fejlesztésterületén; az épített örökséget megtartó hatékony városszerkezet kialakítása; az egészséges zöld értékőrző városi környezet kialakítása, városüzemeltetés, az oktatás-nevelési, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonalának fejlesztése; valamint a megfizethető lakhatás biztosítása.

Mindehhez a TOP+ felhasználható forráskerete Debrecen számára 43,36 milliárd forint. Gyakorlatilag szinte forintra ugyanannyi, mint amennyit eredetileg a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra kapott Debrecen. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból összességében csökkentette a forráskereteket. Ennek tükrében mindenképpen értékelendő, hogy Debrecen az egyik legnagyobb forráskeretet kapta ebben a fejlesztési ciklusban is. Mindemellett Debrecen több egyéb kormányzati, hazai forrásból származó támogatásban részesül közlekedésfejlesztésre, a városi infrastruktúra fejlesztésére.

A 43,36 milliárd forintból Debrecen a Zöld Város Program folytatását, további kerékpárutak építését, a csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztését, közlekedési fejlesztéseket, a Civaqua-programhoz kapcsolódóan – a Vezér utcai víztározó környékén és Józsán – jóléti fejlesztéseket fog megvalósítani. Közösségi ház felújítása, bölcsődék, óvodák, valamint gyógyfürdő energetikai fejlesztése, szociális és egészségügyi intézmények, orvosi rendelők, a Debreceni Bolyai János Általános Iskola – és esetleg a Csapókerti Általános Iskola – felújítása, közösségfejlesztés, a Mozdulj, Debrecen! mozgalom folytatása, turisztikai célú kerékpárutak építése és Natura 2000-es területet érintő fejlesztés is szerepel a programban. Lakhatási programok is illeszkednek majd ehhez a prioritáshoz.

A polgármester említést tett arról, hogy szerepel a tervek között a Kassai úti kerékpárút építése az Árpád tér és a Sámsoni út közötti szakaszon, a Borzán Gáspár utca és a Monostorpályi út között is épül majd kerékpárút, a Nagyerdei körúton a konzervatórium és a Pálma között, valamint a Vezér utcán az egyetemi innovációs park irányába. Szintén nagy az igény a Móricz Zsigmond út mentén kerékpárút építésére, ahol ez járdaként is szolgál majd.

A Kishegyesi út menti lakóterületek jobb közlekedési kiszolgálása is szerepel a programban. Szerepel az elképzelések között a város déli és esetleg az északi részén P+R parkolók kialakítása. Belvárosi gyűjtőutak fejlesztése is szerepel a programban, a Kishegyesi úton pedig a Határ úti ipari park egy új – az ipari parkba irányuló teherforgalmat megkönnyítő, s így ettől a Kishegyesi utat tehermentesítő – bejáratának a kiépítése is része.

Szintén hiánypótló lesz a Vekeri-tó és a 47-es főút, valamint Kismacs és Látókép kerékpárúti kapcsolat megteremtése. A Létai út teljes felújítása, és – egy másik programelemből – a csapadékvíz-elvezetés megoldása is megtörténik. Megkezdődik majd a Kishegyesi út felújításának második üteme, s a Nyugati Ipari Park belső úthálózatát is rendbe teszik. Papp László hangsúlyozta: a felsorolt projektelemek mindegyike kifejezetten lakossági igényeken alapszik.

Papp László azt is elmondta, hogy mindezek az információk részletesen megjelennek majd a november 30-i közgyűlésen napirendre kerülő előterjesztésben is.