Lilában a koraszülöttekért

Magyarországon évente mintegy nyolcezer gyermek koraszülöttként, a terhesség 37. hete előtt jön a világra. Az újszülöttek és családjaik küzdelmeire hívják fel a figyelmet minden évben, november 17-én, a koraszülöttek világnapján, melyhez a Debreceni Egyetem idén is csatlakozott. Az intézmény több épületét a reményt és a kitartást szimbolizáló lila fénnyel világították meg, a neonatológián korábban ápolt koraszülötteket és szüleiket pedig egy családi programon látták vendégül.

A Kávézzunk és sütizzünk lilában elnevezésű eseményen a Gyermekgyógyászati Klinika Neontológiai részlegén korábban gondozott koraszülöttek és családtagjaik találkozhattak kezelőorvosaikkal, az osztály nővéreivel, dolgozóival, közben kipróbálhatták az arcfestést, a süteménydíszítést, és különböző bemutatókkal szórakoztatták a résztvevőket vasárnap a DAB Székházban. A programon a csecsemők, óvodások és általános iskolások mellett egy olyan koraszülöttet is vendégül láttak, aki 17 éve, a terhesség 26. hetében 600 grammal jött a világra. Ma már középiskolás, és kitűnően tanul.

-    A koraszülöttek világnapján a közösségünket ünnepeljük, azokat, akik részt vesznek a koraszülöttek ellátásában. Ez egy olyan közösség, amelynek a középpontjában a koraszülött gyermek áll, és ennek a közösségnek nagyon fontos része a család. Egy koraszülött intenzív osztályon ugyanis a hozzátartozó – elsősorban az édesanya – nem látogató, hanem gyógyszer, aki többek között az anyatejjel, szeretetével, érintésével támogatja az újszülött fejlődését – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kovács Tamás, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Neonatalis Intenzív Centrumának vezetője. 

Ezért is fontos, hogy az édesanyák kiegyensúlyozott legyenek, amihez minden támogatást megkapnak a klinikán. 

-Senki nem készül koraszülésre, így senki nem felkészült szülőként lép be egy koraszülött intenzív osztályra. Kezdetben a legnagyobb segítség az, hogy folyamatosan tájékoztatjuk az édesanyát arról, hogy hová került, mi történik az osztályon. Aztán beszámolunk az anyacsoport működéséről, ahol orvosaink és pszichológusok bevonásával beszélünk egy-egy betegségről, eljárásról. Emellett bevezettük az anya-gyermek tornát, van filmklubunk, könyvklubunk, melyekkel egy kicsit otthonosabbá próbáljuk tenni a kórházi légkört. Ezt segítik a családi kórtermek, illetve a konyha és az étkező kialakítása is – tette hozzá Kovács Tamás.  

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában – a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, valamint a Gyermekgyógyászati Klinikán – évente mintegy 800 koraszülöttet ápolnak. Közülük a legtöbb újszülött a terhesség 34-36. hetében jön világra, náluk nem jellemzők a súlyos szövődmények, a 24-25-26. hét körül született babáknál viszont reális az esélye annak, hogy részképesség zavar, például látás-, idegrendszeri, vagy légzőszervi probléma alakul ki. Ezért is fontos kiemelni, hogy az intenzív osztályról történő hazaadással nem ér véget a koraszülöttek ellátása, a továbbiakban is komplex fejlesztésben részesülnek a gyermekek.

-Szerencsére manapság már a legkisebb koraszülöttek döntő többsége is súlyos szövődmények nélkül gyógyul. Egyes esetekben azonban különböző fokú részképesség zavar alakul ki, amelyek felismerése és fejlesztése különösen fontos, hogy a gyermek megfelelően be tudjon illeszkedni a társadalomba, és teljes életet éljen. A Klinikai Központ ezen a területen is nagyon jelentős lépést tett az elmúlt években a komplex gyermekrehabilitációs ellátás megteremtésével – hangsúlyozta a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Neonatalis Intenzív Centrumának vezetője. 

A koraszülöttek világnapján, november 17-én a koraszülötteket nevelő családokra, nehézségeikre, és a babákat ellátó egészségügyi dolgozók munkájára hívják fel a figyelmet. Ezen a napon a világ ikonikus épületeit lilával, a remény színével világítják meg. Idén a Debreceni Egyetem és a Klinikai Központ Főépülete, az Innovációs Központ, a Forest Center, a Nagyerdei Víztorony és a Nagyerdei Stadion is díszkivilágítást kapott. 

Sajtóközpont - CzA