Hasznosítható tudás, legkorszerűbb technológiák a debreceni Műszaki Karon

Nagyon színes a képzési paletta a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. Alapképzésben az építészmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, környezetmérnöki, mechatronikai mérnöki, műszaki menedzser, repülőmérnöki, járműmérnöki képzéseket választhatják a hallgatók. Ezek között ráadásul az angol nyelvű képzések is megjelentek.

Tavaly indult a járműmérnök képzés a Műszaki Karon, ami 2021 szeptemberétől már több specializációt is tartalmaz, újdonság például, hogy légi járművekkel is foglalkozhatnak a járműmérnöki szakon tanuló hallgatók. A közeljövőben több olyan szakot szervez a kar, mint például a sportmérnök, logisztikai mérnök, amelyekre szintén nagy szükség van a környező vállalatoknál. Minden egyes alapképzésben végzett hallgató legalább két mesterképzést tud választani a Műszaki Karon, a mesterképzést végzettek pedig folytathatják tanulmányaikat a PhD képzés keretében. Hogy hogyan működik a gyakorlatban a műszaki képzés, arról Husi Géza, a kar dékánja beszélt az FM90 Campus Rádióban.

- Mennyiben határozzák meg a képzési kínálatot a régióban működő cégek munkaerő igényei?

- Teljes mértékben. Eleve olyan mérnökszakokat indítunk a Műszaki Karon alapképzésben, amelyeket a környező cégek igényelnek.

- Hogyha valaki úgy gondolja, hogy ő inkább elméleti szakember szeretne lenni, és a kutatás érdekli, akkor milyen lehetőségei vannak a karon?

- Természetesen folytatni lehet a tanulmányokat mesterképzésen, aztán PhD képzésen. Minden egyes szakunkon lehetőség van önálló és csoportprojekt munkák végzésére, fontos feladat a szakdolgozat-készítés, diplomaterv készítés. Általában ez szokta meghatározni, hogy valaki gyakorlatorientált, vagy mondjuk elméletorientált jövőt képzel el magának.

- A kar kínálatának része az osztatlan tanárképzés is. Ide kiket várnak elsősorban?

- Az osztatlan tanárképzés egy teljesen új igény Debrecen városában. Megváltoztak a középiskolai műszaki tanárokkal kapcsolatos követelmények. Mi olyan tanárokat képzünk, akik a diploma átvétele után azonnal elkezdhetik a megfelelő beosztásban a tanítást és nem kell nekik újabb képzéseken részt venni. Míg, hogyha valaki egy hagyományos mérnöki szakon végez, akkor utána egy úgynevezett mérnöktanári szakot is el kell végeznie ahhoz, hogy taníthasson.

- Angol nyelvű képzéseik is vannak, mennyire népszerűek ezek a külföldi hallgatók körében?

- Nagyon népszerűek. Az angol nyelvű képzésünk minden évben körülbelül száz-kétszáz hallgatóval növeli a kar létszámát. Jelenleg körülbelül nyolcszáz külföldi hallgatónk van. Akinek nem idegen a multikulturális környezet, hogy akár nemzetközi teamekben dolgozzon, és úgy oldjon meg egy-egy feladatot, neki nagyon jó iskola a Debreceni Egyetem Műszaki Kara.

- Ahhoz, hogy a képzés zökkenőmentes legyen, különösen fontos a szakmai felkészültség mellett a korszerű technikai háttér is. Mennyire van lehetőségük a technika folyamatos fejlesztésére?

- A Debrecen 2030 program, illetve a debreceni járműipari kompetencia fejlesztése kapcsán a Műszaki Kar jelentős anyagi támogatást kap a kormánytól annak érdekében, hogy a gyakorlati műszaki kompetenciáit fejlessze. Új járműipari kutatócentrum fog épülni, aminek a tervezése már gyakorlatilag befejeződött. A legkorszerűbb gyártástechnológiai-, gyártásautomatizálási eszközökkel szereljük fel a kutatócentrumot, modern robotrendszereink lesznek, de kialakítunk jármű mérésére szolgáló különböző műhelyeket, laborokat is. Ezen kívül új laborszárnyat építünk a Műszaki Karon. Tehát a fejlődés nem áll meg.

- Ezek olyan eszközök, amelyekkel majd a hallgatók kint a munkaerőpiacon is találkozhatnak?

- Igen. A Műszaki Karon már körülbelül húsz éve az a törekvés, hogy csak olyan eszközökkel tanítsunk, amelyek az iparban léteznek. Sőt, ha valamilyen eszközből mondjuk többfajta megoldás is létezik, akkor körbe szoktuk kérdezni a helyi vállalatokat, hogy nekik melyik van, és akkor az alapján tanítjuk a hallgatóinkat. Látható, hogy jelentős az ipar hatása a Műszaki Karra, hiszen ők is megosztják velünk, hogy mit szeretnének fejleszteni, milyen eszközöket szereznek be, milyen technológiát, és mi ahhoz illesztjük a képzési programjainkat. 

- Hány céggel van, és milyen típusú együttműködésük?

- Nagyon sokfajta együttműködésünk van. Van lazább, ami azt jelenti, hogy a hallgatóink gyakorlatot, projektmunkát végeznek az adott cégnél, vagy a diplomatervet készítik ott. De van több annyira szoros kapcsolatunk is, amelynek keretében az adott cég számára készítünk fel szakembereket egy szak valamelyik specializációjában. Tehát konkrétan az adott cégnek a technológiáját és az ott alkalmazott módszereket tanítja meg egy adott szak. Meg kell jegyeznem, hogy ezek főleg mesterszakon történnek, mert a Debrecen városába betelepült cégek majdnem mindegyike nagy hozzáadott értéket állít elő, ezért nem kifejezetten az alap végzettségű mérnököket keresik, mint inkább a mesterképzésben végzett mérnököket. Ezek a kooperatív képzéseink, de duális képzésünk is van a gépészmérnöki-, és a környezetmérnöki szakunkon, illetve ha minden igaz, akkor a műszaki menedzseren is duális képzésben is részt lehet venni az oktatásban.

- A Műszaki Kar hallgatói milyen arányban helyezkednek el a végzést követően?

- A keleti országrészben még mindig kevés a mérnökök száma, gyakorlatilag a záróvizsga előtt már majdnem minden hallgatónknak van álláshelye, már aki állásba akar menni. Hiszen azért vannak olyan szakirányok is, mint például az építészmérnök, vagy a gépészmérnöki szakunkon az épületgépész specializációnk, amelyek tipikus egyéni vállalkozós mérnöki munkák. Gyakorlatilag minden egyes hallgatónk talál munkát, vagy önálló vállalkozó lesz, vagy pedig tanulmányait folytatja.