Kérdések, válaszok az egyetemi modellváltásról

Az egyetemi modellváltás fő célja, hogy a magyar felsőoktatás versenyképesebbé váljon – fogalmazott Stumpf István kormánybiztos a Debreceni Egyetem dolgozói számára meghirdetett online beszélgetésen. A fórumon az egyetemi munkatársak kérdéseire is válaszolt a kormánybiztos.

A modellváltással a Debreceni Egyetem élete rendkívül fontos ponthoz ért – emelte ki Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora a 362 érdeklődő és az egyetemi vezetés részvételével tartott rendezvény elején. A folyamatos egyeztetéseknek köszönhetően a modellváltás jól előkészített volt az intézményben. Az egyetem az elmúlt évtizedben nagy figyelmet szentelt a vállalati és a pénzintézeti kapcsolatok kialakítására, olyan egyetemi együttműködési hálózatokhoz csatlakoztak, amelyek ezen a területen komoly tapasztalatokkal rendelkeznek.  

"Meg vagyok róla győződve, hogy DE az alapítványi átalakulás eredményeként a következő évtizedekben a kelet-kárpát medencei régió gazdasági-, kulturális és pénzügyi központjává válik olyanná, mint amilyen a Református Kollégium volt a késő középkorban" – jelentette ki Szilvássy Zoltán.  

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja köszöntőjében arról beszélt, hogy a modellváltásról szóló törvény parlamenti elfogadása után, a vonatkozó kormányhatározatok jóváhagyása következik, melyet egyebek mellett az alapítványok létrehozása, majd az egyetem alapító okiratának megszövegezése és a szabályzatok megalkotása követ. "Nagy várakozás van azzal kapcsolatban, hogy az európai uniós, illetve a hazai fejlesztési források, a béremelési lehetőségek miként és mikortól fognak rendelkezésre állni"– fűzte hozzá. 

Stumpf István az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos úgy vélte, hogy a modellváltás a rendszerváltás óta eltelt 30 év legfontosabb felsőoktatási változása, melynek keretében a korábbi állami többségűt, tagolt rendszer váltja fel. Az öt állami egyetem mellett létrejön 21 közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványi formájú modellváltó egyetem, melyeken kívül magán- és egyházi egyetemek is működnek majd az országban. "A modellváltás fő célja, hogy a magyar felsőoktatás versenyképes legyen a digitális korszakváltás és a mesterséges intelligencia korában. Nemzetstratégiai cél olyan felsőoktatás kialakítása, amely a mainál jobb a hallgatóknak, elősegíti, hogy a magyar diákok szívesen tanuljanak itthon, mert olyan versenyképes tudást, diplomát kapnak, amellyel könnyen el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. A modellváltás az egyetemek számára azt a lehetőséget biztosítja, hogy jobban alkalmazkodjanak a környezetükhöz, ez újabb lökést adhat az egyébként élen járó, az új lehetőséghez talán ösztönösen is a legjobban előkészülő Debreceni Egyetemnek is"– vélte Stumpf István.  

Az egyetem irányításának a modellválltást követően három nagy szereplője lesz: az állam helyébe lépő, a stratégiai célokat kijelölő fenntartó kuratórium; a szenátus; és az állam, amely a pénzügyi finanszírozás mellett, a minőség szabályozása és az ágazat irányítási jogkörök révén továbbra is meghatározó marad. A modellváltásnak köszönhetően jelentősen növekszik az egyetemek szervezeti-, gazdasági autonómiája, új típusú karrierpályák kialakítására is lehetőségük nyílik. 

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy az egyetemi fiókok mélyén sok olyan szabadalom rejtőzik, melyek megvalósítására eddig nem volt elég forrás, vagy bátorság. A modellváltás révén az innováció is szabadabb lesz.  

Az egyetemek korábban foglyai voltak a struktúrának, amely nem a szabadságot és az autonómiát segítette, hanem sokkal inkább a status quo fenntartását.  

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár arról számolt be, hogy a DE a modellváltás keretében a közfeladat ellátását segítendő jelentős állami vagyonhoz jut. Az intézmény oktatási, kutatási és betegellátási feladatainak biztosítására, a versenyképesség fokozására uniós és hazai forrásokból, illetve a Debrecen 2030 fejlesztési stratégiához, vagy éppen a debreceni Járműipari Képzési Központ fejlesztéséhez kapcsolódóan a következő években kiemelt fejlesztési források állnak majd rendelkezésre. 

A helyettes államtitkár megjegyezte, az eddigi évről évre történő finanszírozást az oktatási, kutatási, fejlesztési célokat hosszú távon, 15-25 évre meghatározó keretmegállapodással váltják fel. A részleteket 3-6 évre érvényes finanszírozási szerződésekben határozzák majd meg. – Az érkező forrással hosszú távú kiszámíthatóságot, teljesítményt, minőségi mutatókat kívánunk bevezetni. 

Stumpf István elmondta: a kormány elkötelezett abban, hogy jelentősen növelje az Erasmus+ Program keretében külföldön tanuló magyar diákok számát. A hallgatói érdekképviseletek szerepe változatlan marad. 

"Szeptember elsejétől mindenképpen igyekszünk sort keríteni a kétszer 15 százalékos béremelés első lépcsőjének megteremtésére. Azon is dolgozunk, hogy az új teljesítményalapú finanszírozási rendszert is minél hamarabb bevezessék" – magyarázta a kormánymegbízott.   

Végül a Debreceni Egyetem kuratóriumának várható tagjairól beszélt Stumpf István. Amennyiben elfogadja Palkovics László miniszter felkérését, akkor a testület elnöke Kossa György, az ITK Holding elnök-vezérigazgatója, volt katasztrófavédelmi dandártábornok lesz, a kuratórium tagjai pedig: Szilvássy Zoltán rektor, Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke, Balla György akadémikus, gyermekgyógyász, valamint Győry Kálmán akadémikus, a Debreceni Egyetem korábbi rektora. 

"Ezek az emberek szorosan kapcsolódnak az egyetemhez, érdekeltek abban, hogy az intézmény ezután is versenyképes legyen" – indokolt Stumpf István.   

Az online program végén az egyetem dolgozói tehettek fel kérdéseket. Szó volt a kutatások finanszírozásáról, a foglalkoztatásról és a teljesítményalapú finanszírozásról, valamint a konzorciumi együttműködések, illetve a közbeszerzések kapcsán várható változásokról is.