Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a DE szakemberei

Nemzetközi űrtechnológiai projektben vesznek részt a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói egy "EU HORIZON" pályázat keretében.

 A szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló 3 millió eurós összköltségvetésű programban. Az aerogélek kutatásával 17 éve foglalkoznak a TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén.

Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint 90 százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén 2005-ben kezdték el az aerogélek kutatását.

-    Az aerogélek hasznosítása, felhasználási lehetősége rendkívül sokszínű, alkalmazzák például gyógyszerhordozóként, és szigetelő rétegként is. A Debreceni Egyetemen építettünk egy, a legmodernebb elvárásoknak is megfelelő kísérleti üzemet, ami alkalmas arra, hogy technológiai fejlesztéshez előállítsunk aerogéleket – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak Fábián István, a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára.

A kutatócsoport 2019 óta együttműködik a Német Légügyi és Űrkutatási Központtal (DLR), melynek felkérésére most egy nemzetközi projektben vesznek részt. A nyertes pályázat egy "EU HORIZON" kutatás-fejlesztés-innováció projekt ("HORIZON-CL4-2022-SPACE-01-81 — Space technologies for European non-dependence and competitiveness").

-    A mi feladatunk, hogy űreszközök hőszigeteléséhez speciális polimer aerogéleket fejlesszünk és gyártsunk. A decemberben fellőtt James Webb űrtávcsövet a napsugárzástól hőpajzs védi, amelyet a NASA készített. A projektünkben az az egyik cél, hogy ezt reprodukáljuk szuperszigetelő aerogélek kifejlesztésével. Ezek 90 százaléka levegő, a maradék pedig rendkívül kemény és ellenálló műanyag. Ebből kell nagyon vékony lapokat készíteni, bevonatolni, majd rétegezni, így lesz belőle hőpajzs. Az aerogélek emellett rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagok tárolására használt tartályok hőszigetelésére is alkalmazhatók. A projekt EU által dedikált stratégiai célja, hogy Európa ezeket a szigetelési megoldásokat saját magának tudja gyártani, ne függjön az Egyesült Államoktól vagy Kínától- ismertette Kalmár József projektvezető, a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi docense.    

A projekt megvalósításán egy 9 tagú konzorcium dolgozik, a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR) az Európai Unió legnagyobb űrkutatással foglalkozó intézményének a vezetésével, több nagy nyugat-európai kutatóintézet és ipari partner együttműködésével. A konzorcium legjelentősebb ipari résztvevői az ArianeGroup és a Thales Alenia Space. Ez a két vállalat Európa legnagyobb űreszköz (rakéta, műhold, modul) gyártója. 

-    Ez egy nagy presztízsű, az űrkutatáshoz közvetlenül kapcsolódó, valós mérnöki problémákon alapuló projekt, amelyben a Debreceni Egyetem, azaz a mi csoportunk, az egyetlen egyetemi, és az egyetlen kelet-európai partner- hangsúlyozta Kalmár József. 

A projektben összesen mintegy 60 szakember dolgozik majd, a Debreceni Egyetemről négy kutató vesz részt a munkában, elsősorban doktori fokozattal rendelkező vegyészek és vegyészmérnökök. A 3 évig tartó program idén novemberben kezdődik, összköltségvetése 3 millió euró. Amennyiben a projekt eredményes lesz, a közös munka tovább folytatódhat a kutatás és a gyártás területén is.

Sajtóközpont - CzA