A sokféleség és fenntarthatóság szolgálatában

Konferenciát rendezett a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutató Központja. Magyarország biodiverzitásának helyzetéről, a legújabb kutatási eredményekről, a vizes élőhelyek biodiverzitásának védelméről is szó volt a tanácskozáson kedden, a DE Innovációs Központjában. A zöld jövőért munkálkodó egyetemi kutatóközpont eredményeiből az egész Kárpát-medence profitálhat, hiszen a kutatók világszínvonalon tudják az élővilág változásait figyelni.

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) kuratóriumának elnöke a keddi rendezvényen mondott köszöntőjében a fenntartó támogatásáról biztosította az egyetemi kezdeményezést. Kossa György szerint roppant lényeges, hogy a fenntartható környezetünk szempontjából milyen alapkutatásokra épülő javaslatokat tudnak megfogalmazni a döntéshozók irányába, ugyanakkor a közérthetőség is fontos, hogy a társadalom is a magáénak érezze a biodiverzitást. 

- A tudománynak egyfajta közvetítő szerepe is van, hidat kell, hogy betöltsön a Debreceni Egyetem, mely a tudományágak tekintetében olyan széles skálát fog át, amellyel képes ezt a feladatot ellátni. Az adatokból hasznos tanulmányok, kutatások készülhetnek, melyek a jövőt illetően kulcsfontosságúak lehetnek, ez az intézmény a jövőről szól – szögezte le az elnök, majd hozzátette, a központ munkája nem áll meg az egyetem, vagy a város határában, az egész Kárpát-medence profitálhat belőle.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese úgy véli, olyan változások zajlanak a környezetünkben, amelyekhez megfelelő tudományos nézőpontból kell fordulni.

- Az emberiségre váró egyik legfontosabb feladat, hogy miként tudjuk megőrizni a környezetünket olyannak, amilyen. Ennek feltétele, hogy fenntartsuk azt a biodiverzitást, amely az élővilágban jelenleg még megfigyelhető. A szélsőséges időjárás, a klímaváltozás, az ipari fejlődés mind-mind olyan átalakulás, amelyeket megfelelő tudományos igényességgel kell megvizsgálni, a következtetéseket levonni, és kijelölni azokat a célokat, amelyek mentén haladni kell. Nagy kihívás és feladat, hogy a fejlődés, az életszínvonal növelés mellett a környezetünk, az élővilág se sérüljön olyan mértékben, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutató Központjának létrejötte és munkája a társadalom hasznára lesznek – hangsúlyozta a rektorhelyettes.

Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár kiemelte: mindig is fontos volt számukra az észak-alföldi régió, itt jött létre Magyarország első védett természeti területe 1939-ben, a Debreceni Nagyerdő, majd 1973-ban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. 

- Folyamatosan is tartjuk a kapcsolatot a Debreceni Egyetemmel, tudományos területen is számos olyan képzés van, amelyekbe bekapcsolódtak az állami természetvédelem emberei. Az önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság, tudományos szakemberek és az állami természetvédelem közösen tud olyan eredményeket elérni, melyek gyümölcsözőek lehetnek. Nagy örömmel nézünk az intézmény munkája elé – fogalmazott az államtitkár.

Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere, Balázs Ákos felhívta a figyelmet a város 2019-ben indított környezetpolitikai programjára, melynek központi eleme, hogy a városfejlesztés kapcsán mindenhol megjelenjen a zöld szemlélet, a fenntarthatóság.

- Létrehoztunk egy zöld munkacsoportot is, melynek egyetemi szakemberek is a tagjai voltak, és immáron még szorosabbra fűztük az együttműködést az intézménnyel. Ennek egyik fontos állomása volt a környezeti ellenőrzőrendszer létrehozásáról szóló aláírás, majd a város új környezetvédelmi programja, melyet szintén közösen dolgoztunk ki az egyetem szakembereivel – elevenítette fel az alpolgármester, aki jól emlékszik, mikor anno Aradi Csaba ökológussal és Székely Tamás professzorral arról beszélgettek, hogy milyen jó lenne, ha tudományos hátérrel tudnák vizsgálni azokat a változásokat, melyek bekövetkeznek, miután a Civaqua-programnak köszönhetően megérkezik a Tisza vize Debrecenbe – idézte fel az alpolgármester. 

Balázs Ákos hozzátette: a Tisza vize már itt van, sőt, a Nagyerdő irányába is el szeretnék vinni, és immár az a monitoring rendszer is éles, amely napi szinten tud állapotjelentést adni a környezetről. Az alpolgármester fontos állomásnak nevezete a város életében az intézmény létrejöttét. 

A köszöntőket követően előadásokat hallhattak a megjelentek, mások mellett Székely Tamás, a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont vezetője is felszólalt. Az intézmény feladatait és lehetőségeit illetően a hirek.unideb.hu-nak elmondta, legfontosabb küldetésük a kutatás, melynek elengedhetetlen eleme egy monitorozó rendszer felállítása volt. 

- Debrecen több száz évre visszamenőleg a természettudományos kutatások egyik fellegvára. Ennek a központnak hála összefoghatjuk az élővilággal kapcsolatos változásokat, feltárhatjuk ezek okát és következményeit. Feladatunk, hogy a térségben folyó ökológiai, természetvédelmi kutatásokat és tevékenységeket összekapcsoljuk, vizsgáljuk és koordináljuk. Azt is fontosnak tartjuk, hogy az emberek tisztában legyenek vele, milyen különleges környezetben is élnek, szeretnénk egy olyan programot is elindítani, amelyben a szakembereink ellátogatnak a különböző iskolákba és bemutatják, milyen munka folyik a központunkban – sorolta a professzor.

 

Az előadók között szerepelt többek között Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója, aki a biodiverzitás védelmének fontosságáról beszélt Debrecen tágabb környezetében. Stündl László, a DE MÉK dékánja a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar biodiverzitás kutatásairól szólt, míg Barta Zoltán, a DE Biológiai és Ökológiai Intézetének biodiverzitás kutatásait ismertette.

 

Sajtóközpont - KSzD