Művészi értékközvetítés középfokon

A középiskolai művészeti és zenei oktatás általános helyzetéről készített több hazai és egy nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányt a Debreceni Egyetem Humántudományi Doktori Iskola és a DE Zeneművészeti Kar Művészetpedagógiai kutatócsoportja. A Zeneművészeti kar professzorának, Váradi Juditnak a vezetésével elvégzett, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által támogatott felmérésben több mint háromszáz, 14-18 évesközépiskolást, valamint intézményvezető

A zeneművészeti képzés jövőjét érintő hiánypótló kutatás célja az volt, hogy a vizsgálatot végző szakemberek felhívják a figyelmet a felsőfokú művészeti és zenei képzést előkésztő középiskolai oktatás fontosságára és összegezzék azokat a tapasztalatokat, melyek fontosak lehetnek a pályaválasztásnál és a professzionális képzések szervezésénél. A kutatócsoport vezetője, Váradi Judit, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar professzora a hirek.hu-nak elmondta, hogy a zeneművészeti képzés az adott művészeti érték és a közönség között játszik közvetítő szerepet, ha ez nincs a megfelelő szinten, akkor a művészeti érték sem jut el a közönséghez. Ebben az esetben a mű csupán papíron fog létezni, de nem hangzik el úgy, ahogyan kellene; a középfokú művészeti képzésnek emiatt is van nagy jelentősége.

 

• Hazánkban a művészeti oktatás középfokára eddig kevés figyelem irányult, pedig ennek minősége határozza meg a művészeti felsőoktatás színvonalát, a leendő művészek, művészetet oktató tanárok szakmai elképzelését. A középfokú képzés nem csak átmenetet képez az alap- és felsőfok között, hanem prediktív erővel bír a zeneoktatás jövőjének alakulása szempontjából. Kutatásunk során a művészeti profillal működő szakgimnáziumok intézményvezetői és tanulói számára készítettünk kérdőívet - fogalmazott a professzor.

A kutatás során több mint 320 diák és tizenkilenc intézmény vezetője nyilatkozott. Válaszaik alapján megállapították, hogy csökken a művészeti oktatással foglalkozó középiskolákban a tanulói létszám. Ennek oka elsősorban a járványos időszak lehet, ugyanis az online forma nem alkalmas a zenei képzésre, emellett egyre kevésbé vonzó a fiatalok körében a művészeti pálya. A tanulók nyolcvan százaléka klasszikus zenét, 10 százalékuk népzenét tanul, a maradék pedig a dzsesszel és a szórakoztató zenével foglalkozó oktatásban vesz részt. A többségük zenész szeretne lenni, ezt a megkérdezettek hatvanhét százaléka már 11-14 éves korban eldöntötte, tíz százalék a középiskolában, a többiek pedig tíz éves korukig elkötelezték magukat a zenei pálya mellett. A kutatás során megvizsgálták a tanulói pályaválasztást befolyásoló tényezőket, a fiatalok jövőképét, valamint a szakmai külső és belső motivációs tényezőket is.

- Válaszaik alapján az egészséges önbizalom és a megfelelő motiváltság, a szakmai sikeresség megkerülhetetlen alapja és forrása. A legjobb motiváló erő a környezet pozitív visszajelzései és a sikerélmény. A zeneoktatásban az oktatás egyéni jellege miatt kiemelt szerepe van a főtárgy tanárnak, aki sokszor a szakmai út mellett a személyes életútra is hatással van. A személyre szabott odafigyelés igénye, a diákkal szemben reálisan elvárt szint teljesítésének kitűzése mellett a példaértékű szakmai tudás és az emberi kvalitások is meghatározó tényezők – tette hozzá Váradi Judit.

A szakgimnáziumi tanulók véleménye szerint a zenészt a kitartás, az alázat és a szorgalom jellemzi, a zene számukra az önkifejezés eszköze, amely kikapcsolódást, nyugalmat és menedéket jelenthet.

A művészeti felsőoktatásban tíz százalék körüli a lemorzsolódás, a kutatás szerint a zenésszé válás iránti vágy a legtöbb esetben a gyermekkori álomból fakad, ezek a fiatalok akkor is eljutnak a diplomáig, ha esetleg időközben már más elképzelésük van a karrierjükről. Sokan választják a zenei pályát azok közül, akik közösen hallgattak zenét a szüleikkel, vagy a szülők eleve művészeti területen dolgoznak. A tanulók hetven százaléka saját elhatározásából döntött a zenei pálya mellett, a belső motiváció így nem csak a pályaválasztásban, hanem az ott maradásban is szerepet játszik. A megkérdezettek tíz százaléka gyakorol naponta több mint négy órát, kevesebb mint egy óra szabadidő mellett. A vizsgált zeneművészeti szakgimnazisták kilencven százaléka szeretne zenész lenni. 

- A művészeti pályaválasztás esetében három tanulói attitűdöt sikerült felállítani, ezek a szakmailag elköteleződő, a sikerorientált, valamint a közösségközpontú faktorok. A vizsgálat során keletkezett tények fontosak a zeneművészeti felsőoktatás számára, hiszen azokról szólnak, akik felvételizni fognak, iránymutatók a művészeti értékek megtartása szempontjából. Azt a következtetést is levonhatjuk, hogy sokkal nagyobb teret kellene kapnia a művészeti oktatásnak, megfelelő figyelemmel a művészek társadalmi elismertsége is javulhatna – emelte ki a szakember.

Az átfogó kutatásról három publikáció jelent meg, ezek között az egyik egy D1-es szintű tanulmány, melyet a szerzők angol nyelven közöltek egy tudományos folyóiratban. Az eredményekről várhatóan hamarosan egy tanulmánykötet jelenik meg, valamint nemzetközi platformokon is nyilvánosságot kaphatnak a középfokú művészeti oktatás helyzetét vizsgáló elemzések. 

Sajtóközpont – BZ