Megállapodás régiónk védett növényeiért

Megújította együttműködését a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A megállapodás nyomán a Nagyerdő szélén található kert ezentúl nemcsak a természetből eltűnőben lévő, vagy kipusztult védett növények megőrzésében, szaporításában és visszatelepítésükben segíti a nemzeti parkot, hanem tervezik és elvégzik a visszatelepített növények utógondozását, nyomon követését is.

A Debreceni Egyetem (DE) Botanikus Kertje és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (HNPI) a nyolcvanas évek közepe óta működik együtt. Ennek keretében a természetes élőhelyek pusztulása miatt megfogyatkozott növények magjait begyűjtötték, majd a debreceni botanikus kertben elültették és a növényeket szaporították.

Az együttműködés szorosabbra fűzésében 2005 után komoly szerepet játszott a Botanikus Kert idén tavasszal nyugdíjba vonult igazgatója, Papp László. Egyebek mellett létrehozták a kertben az úgynevezett védettnövény-szaporító telepet, amely jó hátteret biztosított a védett fajok eredeti élőhelyekre történő visszatelepítéséhez. Ennek során 17 védett és veszélyeztetett növényfaj csaknem 10 ezer egyedével foglalkoztak.

 

– A megújított együttműködés keretében a Hortobágyi Nemzeti Parkkal korábban megkezdett munkát szeretnénk folytatni, magasabb szintre emelni. A fő cél a Nyírség és a Hajdúság emblematikus növényfajainak megóvása. Ez részben a természetes populációk védelmét, élőhelykezelését, részben a növények mesterséges szaporítását, illetve visszatelepítése esetén az utógondozását jelenti. Így génbankként is működik a botanikus kert – nyilatkozta a hirek.unideb.hu-nak a DE Botanikus Kert új igazgatója.

 

Takács Attila elmondta: a létesítményben jelenleg csaknem száz védett növényfajnak találhatók meg kisebb, nagyobb állományai, melyek közül 20-25 nyírségi, hajdúsági származású. Ilyenek például a magyar kökörcsin, a szibériai nőszirom, a réti angyalgyökér, a rezes hölgymál, a csipkés gyöngyvessző. Utóbbi Magyarországon a természetben például teljesen kipusztult, ültetve néhány helyen, parkokban, temetőkben maradt csak fenn. Ezekből gyűjtöttek össze ide töveket, amikről azt feltételezik, hogy azok az eredeti, kárpát-medencei természetes populáció leszármazottai. A DE Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszéken molekuláris genetikai módszerekkel vizsgálják, hogy a feltevés igaz-e. Amennyiben ez bebizonyosodik, akár a csipkés gyöngyvessző természetbe visszatelepítése is felvetődhet.

– A Botanikus Kert számára azért előnyös ez a megállapodás, mert így látogatóink ezeket a természetben sokszor nehezen megközelíthető helyeken található növényeket itt könnyen, közelről is meg tudják tekinteni. Az ilyen mesterséges populációknak edukációs, személetformáló szerepük is van. Komoly szakmai siker az, hogy a botanikus kert egy ilyen faj- és példányszámú növénytelepet fenn tud tartani – jelentette ki Takács Attila.

Az igazgató arról is beszámolt, hogy a Magyar Természettudományi Múzeummal és a HNPI-vel közösen egy olyan tudományos igényű ismeretterjesztő könyv elkészítésén dolgoznak, amely hazánk több mint 700 védett növényfaját fogja bemutatni. A kötet megjelenését jövő májusra tervezik.

Sajtóközpont – OCs