"Magányos lelkek városi katlanokban" - KULTopik: Regényvárosok

Löki Viktor a Streets of Debrecen oldal ötletgazdája, végzettsége szerint biológus, mindössze két hónap alatt írta meg regénye nyers szövegét, éppen ezért erős hangulatiság jellemzi. Kötete valójában regénynek álcázott történetek darabkáiból áll össze, melynek összeállításában az utómunkálatok voltak inkább számottevőek.

 

Mészáros Urbán Gábor költő-kritikus, egész más alkotói folyamatról számol be. A győri regény 10 év gyümölcse, 2010-ben kezdte el és azóta is „lopott idő” ez a munka, mivel nem az írásból él, így szabadidejéből, hétvégéiből szánt rá sokat.

 

Juhász Tibor következő kérdése a városokra fókuszálja a beszélgetést. Mit is gondolhatnak arról a városról az írók, ahol a másik könyve játszódik?

 

Löki Viktor válasza rövid, sajnos csak átutazóban volt Győrben, ezen szeretne a jövőben változtatni. Mészáros Urbán Szabó Gábor egy remek felolvasást emel ki debreceni élményei közül, amit aláfest a felbontott főutca és a Nagyállomásról való begyalogolás képe. Az író bár a 10 év alatt megjelent két novelláskötete is a Nemmozgó és a Bábelgép, nem emlékszik figyelemmegosztásra a művek között. A két kötet anyaga korábbi írások eredménye, az elmúlt egy évtizedben nem születtek rövidprózai alkotásai.

 

Löki Viktor irodalmi debütálását képeihez köti, először ezeket egészítette ki hosszabb-rövidebb prózai részekkel. Kötetébe, az Isten átnyúl a farmeronba sok olyan jelenet került bele, amit csupán megélt, de nem tudott lencsevégre kapni. Kezdeti magányos ténykedése mára nagy figyelemnek örvend az interneten, sokan személyesen is vele tartanak várostúrái során. Népszerűsége ellenére nem akarja programszerűen reklámozni a kötetét, úgy véli, akik meg szeretnék szerezni, azokhoz úgy is el fog érni.

 

 

Juhász Tibor kiemeli, hogy maga a kötet rengeteg helytörténeti adalékot tartalmaz, a könyvet akár térképként is lehet használni, hogy együtt kószálhassunk a főhőssel, Leventével. Miben áll a debrecenisége az írásnak?

 

Viktor megfogalmazza, hogy az ikonikus helyszínek és történetek ábrázolása abszolút debreceni. A főhős karakterét, mint kiderül a szomszédba költöző biciklis futár alakja inspirálta.

Ez az erős lokalizálhatóság jelen van A győri regényben is?

 

Mészáros Urbán Szabó Gábor szerint a szöveg egy szintjén mindenképp, de egy másik szinten az üzenet univerzális. 35 évig élt Győrben, mély nyomot hagyott benne a város, ezért választotta színhelyül, hiteles tájat akart ábrázolni a regényben. Az urbánus lét működése az alapkő, az emberek lófrálnak, keresik a szerelmet, a barátokat, küzdenek a magánnyal.

 

A regény egyik szintje tisztelgés Szomory Dezső A párizsi regénye című alkotása előtt. Ugyanakkor ott van benne a nosztalgia, a gyerekkori nyarak emléke is, mivel ilyen hosszú időn át íródott, kordokumentumként, emlékeztprózaként is funkcionálhat.

 

Az est egy rövid felolvasással folytatódik, erre a közönségből is akad jelentkező. Juhász Tibor a tapsot követően a régi és az új város egymásra montírozásának kérdését fejtegeti.

Mészáros Urbán Szabó Gábor úgy véli ez szellemi hatalom, amit meg lehet tenni egy könyvben, inkább nosztalgia, melynek a fikció szolgáltatott alapot. A fantázia csapongása üzenet saját generációjához is.

 

 

A beszélgetés a ’flâneur’-jelenség felvillantásával folytatódik, ez az átmenetiségben létező megfigyelő szerepe, aki erősen kapcsolódik az urbanizációhoz, mindkét regényben a központi karaktert jellemzi. Mészáros Urbán Szabó Gábor szerint a 21. századi kószáló ikonikus attitűd, amit mindenki ismer. Egyszerre van jelen benne a szabadon élés és az elidegenülés. A városi lét lehetőséget ad, hogy megfigyeljünk másokat, szociális és egyéni tapasztalatokat gyűjtsünk. Mintha egy jó buli után, vagy épp annak hiányában lehetőségünk lenne valamit megérteni a világból. Ebben a kószálásban jelen van a rengeteg lehetőség, de az is, hogy csendben ülünk le egy domboldalon teljesen tanácstalanul. Hiszen végső soron mind magányos lelkek vagyunk, városi katlanokban.

 

Löki Viktor szerint főhőse éppen átmeneti kószáló szakaszban van, gyakran rá is ’flâneur’ fotósként hivatkoznak, kószálásait soha nem tervezi meg, csupán úticélját. Úgy véli nem véletlenül van ennyi magányos ember. A technológia térhódításaival megjelent a ghosting-jelensége, amely szűkebb közösségekben még nem volt kivitelezhető. Mészáros Urbán Szabó Gábor kiemeli, hogy regénye a tinder-online előtti élményvilágból dolgozik, egész más volt akkor az ismerkedés. Lehetett benne szenvedni, nagyokat koppanni, úgy véli ez a szabadság hiányzik a mai világból.

 

Az ivás motívuma mindkét regényben megjelenik, Löki Viktor szerint ez egy univerzális nyelv, felfokozott érzelmi állapot társul az iváshoz. Visszafogottan, jó eszköz hatásesztétikailag. Urbán Szabó Gábor szerint az élethelyzeti változásokkal nem mindig lehet mit kezdeni, a bohém interakció része lett az ivás. A szereplőkben felszabadít gátakat, feszültségeket, ami a városi létben jelen vannak. Mindkét író elhatárolódik az aktuálpolitikától. Alapvetően mindkét regény útkeresés, amiből kilógott volna a politikai szál.

 

A beszélgetés a jövőbeni tervek fejtegetésével zárul. Löki Viktor egy kis alkotói szabadságot szeretne, amiben csupán a járványhelyzet alatt volt része. A megjelenés óta csak egypercesek írására van ideje. Mészáros Urbán Szabó Gábor még kicsit le van taglózva, rövid prózakezdeményeit szeretné majd kifejteni, van néhány ködös-homályos párszáz oldalas terve. Az este dedikálásokkal, lelkes beszélgetésekkel zárul, minden kósza lélek visz ma magával valamit haza.

 

Rozsályi Anna, eseményfotó: Áfra János, borítók: szerzők facebook oldala