Katar 2022: Erre biztosan emlékezni fog a világ

Befejeződött minden idők egyik legtöbb kérdést felvető, legbotrányosabb és egyben legrendkívülibb világbajnoksága. Mind futballszempontból, mind szurkolói szemmel, mind pedig a világsajtó oldaláról tekintve akadt bőven olyan esemény ezen a focivébén, ami a sporttörténelem alighanem legemlékezetesebb tornájává tette a Katarban történteket.

Magyar szempontból kimondottan emlékezetes marad a 2022-es futballesztendő, hiszen a tavaszi-nyári Nemzetek Ligája menetelés során Angliát és Németországot is sikerült kiütnie a búcsúzó Szalai Ádáméknak, Dzsudzsák Balázs pedig válogatottsági rekorderként köszönt el novemberben a címeres meztől a búcsúmeccsén.
 
Ettől függetlenül azonban, hogy a világbajnokságon nem volt magyar érdekeltség, az év legnépszerűbb sport- és médiaeseménye Magyarországot is lázban tartotta. Sőt, Debrecent, a Debreceni Egyetemet is, hiszen a Teniszke asztalai az éppen szereplő nemzeteknek szorító hallgatókkal teltek meg egy-egy mérkőzésen. No, de mi történt Katarban?
 
Még el sem kezdődött a világbajnokság, amikor a világsajtó máris a botrányokkal kényszerült foglalkozni. Alapvető érdekesség, hogy a 2022-es világbajnokságot ősz végén, illetve télen rendezték. Nyilvánvalóan mindenki értesült már róla, de nem mehetünk el amellett, hogy már a „mobilstadionok” építése során katasztrofális hiányosságok léptek fel a szervezésben, amelyek emberéletek tömegeit követelték az építőmunkások között.
 
Mindez pedig összeforrt a rendező helyszín politikai befolyásával, ugyanis a korrupció oly mértéket öltött a FIFA és a szervezők csapatában, amely miatt botrányvébéként indult a torna. Sem biztonsági, sem ellátásbeli tényezőkből nem sajnálták kispórolni a pénzt, ez pedig jogos felháborodást keltett a helyszínre érkezőkben és a földkerekség szurkolói társadalmában.
 
Ez természetesen társult a helyi vallási követelmények erőltetésével, amely megmutatkozott az alkoholfogyasztás tilalmában, illetve a nőkkel szembeni atrocitásokban. A szurkolók számára fenntartott lakókonténerekben nem működtek a sivatagi hőség elleni hűtőberendezések. Ha pedig már politika, természetesen a csapatok közül e téren kiemelkedők is ragaszkodtak maguk meggyőződéséhez.
 
Az irániak az országukban dúló tüntetések iránt kifejezett szolidaritásból nem énekelték himnuszukat, majd némi nyomásra, az iráni titkosszolgálat erőteljes felszólítására meggondolták magukat. Vagy gondolhatunk itt például a németek harcára a politikai jegyeket hordozó ikonokért, vagy épp az angolok térdelésére.
 
 
Apropó, Németország. E ponton egy kicsit áttérnék végre a torna sportrészére. Németország nemzeti válogatottja ugyanis idejekorán, kínos körülmények között távozott Katarból, hiszen már a csoportkörből sem jutottak tovább Müllerék. Tegyük hozzá, Olaszország négyszeres világbajnok válogatottja 2014 óta ki sem jutott a tornára.
 
Befejeződtek a csoportmérkőzések, elkezdődött az egyenes kieséses szakasz, amelynek kezdetén fájdalmas hír sokkolta a futballvilágot: Pelé, a brazil legenda haldoklik. Azóta szerencsére stabilizálódott a csillag állapota, s nyilatkozta, az élteti, ha a brazilokat focizni látja.
 
Meglepetésekből azonban bőséggel kijutott még az elején, ezek közül talán a legemlékezetesebb az argentinok legelső vb-mérkőzése 2022-ben, amelyen Szaúd-Arábia egészen higgadtan győzte le a leendő világbajnokot 2-1-re. Messiék aztán összekapták magukat és meg sem álltak a döntő megnyeréséig.
 
Láttunk nagy távozókat is. Elsősorban két ikonra figyelt a világ, két olyan futballistára, akiknek ez volt az utolsó vb-szereplése. Cristiano Ronaldóra és Lionel Messire. Azonban csak egyikük köszönhetett volna el trófeával a kezében, ez a lehetőség pedig a legvégső menetben utóbbinak, az argentin fenegyereknek adatott meg. CR váratlanul kellett, hogy hazatérjen az elődöntő kapujában, – a nagy várományos Brazíliával és Neymarral egyetemben – mégpedig a legnagyobb meglepetéscsapat, az első afrikai legjobb négyes alakulat, Marokkó nemzeti tizenegye ellen.
 
Marokkó esetében viszont nem csupán a főszereplőkre, hanem szurkolóikra is igen nagy figyelem hárult. Egy-egy győzelem vagy vereség után az indulatoktól vezérelve a Párizsban, Brüsszelben és további nagyvárosokban élő marokkóiak ugyanis előszeretettel csináltak jókora utcai csetepatét, amely nem egy alkalommal végződött komoly rendőrségi beavatkozással.
 
Bőven akadtak a kispadon is olyanok, akik számára ilyesfajta sorsfordító vereségek jelentették a búcsút, mint például a brazilok szövetségi kapitánya, Tite, vagy a már említett Portugália hosszú évek óta tevékenykedő edzője, Fernando Santos esetében.
 
Végül lassan kialakult a döntő párosítása. A bronzmérkőzésen Horvátország a 2018-as ezüst után újra érmet szerzett, Marokkó a negyedik lett. A fináléban pedig Argentína már az első félidőben úgy tűnt, eldöntötte a világbajnoki cím sorsát Mbappéék ellen. Ráadásul úgy, hogy a franciáknak az első negyvenöt játékperc alatt kapura sem sikerült lőnie a hibátlan focit produkáló ellenféllel szemben.
A „nagyöregek” élére állt Leo Messi büntetőből vezetést szerzett, aztán jött a második félidő hajrája és a fordulat. Mbappé tizenegyesből, majd egy parádés kapáslövésből talált be, kiegyenlített, ezzel kialakítva az egész vébé egyik legizgalmasabb mérkőzését – kettő, azaz kettő perc leforgása alatt.
És jött a hosszabbítás: Messi, Mbappé, a tizenegyesek, a többi pedig már színtiszta sporttörténelem. Messi a világ csúcsán köszönt el a világbajnokságtól.
 
Tehát ez (is) volt Katar 2022. Amit meg már alighanem mindenki tud világszerte: Argentína világbajnok – immár harmadszor.
 
Barna Marci, a képek forrása: CNN, FIFA, The Telegraph