Németh Krisztián: A DVSC volt a legjobb választás
A magyar válogatott futballistával a hazatéréséről, a Lokiról, és természetesen a nemzeti csapatról is beszélgettek.
Közel tíz év után tért vissza az NB I-be a jelenleg 32 esztendős Németh Krisztián, akinek a múlt héten jelentette be a leigazolását a DVSC. A támadó csodálatos nemzetközi karriert tudhat maga mögött, hisz többek között Amerikában, Hollandiában, Görögországban és Katarban is letette a névjegyét. A magyar válogatott futballistával a hazatéréséről, a Lokiról, és természetesen a nemzeti csapatról beszélgettünk.
– Lassan egy hete vagy Debrecenben, sikerült beilleszkedned?
– Boldogan mondhatom, nagyon jól sikerült az első néhány nap. Voltak ismerős arcok, hisz a keret több labdarúgójával is együtt futballoztam a válogatottban, de a többieket is megismertem. Korábban is hallottam már, hogy a debreceni körülmények nemzetközi szintűek, a pallagi edzőközpont is minden igényt kielégítő, szóval abszolút adottak a feltételek ahhoz, hogy visszaszerezzem a régi formám és ismét a pályán legyek.
– Mi volt az oka, hogy az elmúlt kilenc hónapban nem volt csapatod?
– Január 1-től nem volt szerződésem a Columbus Crew-nál, a koronavírus-járvány miatt pedig a megszokottnál később kezdődött az amerikai bajnokság, így eléggé elhúzódott, hogy megoldást találjunk. Úgy voltam vele, hogy nyárig kihúzom csapat nélkül, de utólag belegondolva, nagyon hosszú idő volt. Az volt a célom, hogy Amerikában maradjak, de nem sikerült, majd jött a debreceni lehetőség, és úgy gondoltam, belevágok. Tőzsér Dániel sportigazgatóval, Huszti Szabolcs edzővel, és Dzsudzsák Balázs csapatkapitánnyal is beszéltem többször, és egyértelműen megerősítettek abban, hogy jelenleg a Loki a legjobb választás a felépítésem érdekében.
– A helyszínen tekintetted meg a Kisvárda elleni bajnokit. Milyen érzés volt ismét NB I-es találkozón lenni?
– Rég láttam már élvonalbeli meccset úgy, hogy kötődöm egy csapathoz. Egyelőre még csak a lelátóról követtem az eseményeket, de nyilván fájt a vereség. Az első félidő alapján megérdemelten vezettünk, viszont kár az utolsó percben bekapott gólért. Véleményem szerint a döntetlen lett volna az igazságos eredmény.
– Külföldi karriered során mennyire követted az NB I-et? Milyennek tartod a mostani bajnokságot?
– Az időeltolódás miatt nyilván nehezebb volt követni, de azért egy-két összefoglalót megnéztem utólag. A 12 csapat nagyon közel van egymáshoz a tabellán, és emelkedett a színvonal is. Sok jó külföldi labdarúgó van az élvonalban, de minél több magyar játékosra lenne szükség.
– Ne menjünk el a válogatott mellett sem, hisz 37 alkalommal ölthetted magadra a nemzeti címerest mezt. Hogyan látod, van még visszaút?
– Nem gondolkozom ezen jelenleg, és nem is tartom reálisnak, hisz sok időt hagytam ki. Arra törekszem, hogy a DVSC-nél minél jobban megerősödjek, és jó játékkal, gólokkal, gólpasszokkal segítsem a csapatot. Ha ez sikerülne, minden bizonnyal a kapitány is látná, onnan pedig már csak rajta múlik, számít-e rám.
– Németh Krisztiánt már több, a DVSC Labdarúgó Akadémián pallérozódó kis focista is megkörnyékezte. Kíváncsiak voltunk, mit tanácsol a jövő labdarúgóinak.
– Amit az évek során megtanultam, az a futball iránti alázat. Nagyon fontos, hogy ez minél hamarabb meglegyen egy focistában, de sok mindent fel kell adni ahhoz, hogy az ember oda kerüljön, ahová szeretne. Nyugodtan fogalmazzanak meg nagyobb célokat. Nem baj, ha nem érik el őket, de ne elégedjenek meg a közepes szinttel, próbáljanak mindent megtenni a céljaik elérése érdekében. Ez esetben profi labdarúgó válhat belőlük.