A szív diadala, immár másodszor!

Csak a leglelkesebb, leginkább optimista szurkolók gondolhatták, hogy az idei EXIM Magyar Kupa debreceni győzelemmel ér majd véget. Különösen az első elődöntő bizonyult megrázó élménynek, amikor láthattuk, miként intézik el a fehérváriak fölényes magabiztossággal a magyar bajnokot. Egyre inkább az tűnt a kérdésesnek, hogy a döntőt megnyeri, vagy nagyon megnyeri az ICEHL-es alakulat.

Élénk, jó iramú játékkal indult a mérkőzés, kiegyenlített volt az összecsapás.  Mind a két csapat hajtott 5 az 5 ellen, de a kapuk nem forogtak igazán nagy veszélyben, a mieink jól megszervezték a védekezésüket. A 3. percben Bartalist állították ki, de az emberelőnyt nem tudtuk kihasználni. A harmad közepén a fehérváriak vezettek egy gyors kontrát, Hetényi Zoli azonban a helyén volt. 09.44-nél Dalecky támadta Tirronen kapuját, belőtte a pakkot a finn hálóőr elé, Spirko   közbelőtt és máris egy góllal vezettünk. 15.34-nél ismét Dalecky kevergetett, Kuleshov pedig nemes egyszerűséggel beverte a korongot. Álomszerűen alakultak a dolgok és a debreceni szurkolók lelkében újjáéledt a remény, miközben Hetényi Zoli elképesztően védett. 16.09-nél Voklát küldték ki, a srácok azonban kibekkelték ezt a két perces időszakot.  Ahogy közeledtünk a harmad végéhez, úgy nőtt a fehérváriak nyomása, egyre-másra alakították ki a helyzeteket, de jól állt a lában a debreceni védekezés, Hetényi Zolival az élen. Az első harmadban többet lőtt kapura ICEHL csapat (17-13), de a játék képe azt mutatta, hogy két nagyon különböző felfogású együttes vív egymással komoly harcot.

A második játékrész elején Petan-t állították ki magas bot használata miatt. Úgy tűnt, mintha a mieink nem forszíroznák a góllövést, ám ez csak álca volt. 23.22-nél, pár másodperccel az előny lejárta előtt Vokla lépett be a fehérvári harmadba, lövése kipattant Tirronen-ről és a szemfüles Novotny a hálóba ütötte a pakkot. A 24. percben a házigazdáktól Szabót küldték ki, majd Spirkónál láttak szabálytalanságot a játékvezetők. Egyre jobban nyomott az ICEHL-es együttes, egyre közelebb a mieink kapujához. 29.25-nél góllá érett a fehérváriak túlereje, Németh Kristóf szépített Rétfalvi átadásából. Pár másodperccel később viszont Bartlist megint elmeszelték, az ellenfél nem tudta folytatni a rohamokat. Mintegy hét perccel a harmad vége előtt megpróbálkoztak egy kontrával, de Hetényi Zoli ismét nagyszerűen védett.  A 35. percben Klimek is a büntetőpadra került, de ez sem akadályozta meg a mieinket abban, hogy hárítsák a hazai támadásokat.

A 3. harmad elején altatott, támadásokra várt a fehérvári különítmény, de ez a taktika nem hozott eredményt. 43.39-nél Klozt száműzték a büntetőpadra, Erdély góljával feljöttek szorosra a hazaiak. 47.10-nél Gőz, majd fél perccel utóbb Kuleshov került a büntetőpadra, György József pedig időt kért, mert ez a kiállítás-dömping azért túl sok volt számunkra.  Némi szerencsénkre 47.10-kor Bartalis újból kiszállt, de még így is az ellenfél volt emberelőnyben. Nem is következmény nélkül, Petan hosszasan méregette Hetényi Zoli ketrecét, aztán belőtte az egyenlítő gólt.  A kiállítások is tovább folytatódtak, 50.21-nél Vokla, majd Németh tölthetett egy kis időt a büntetőpadon. Az 57.06-nál Spirko és Petan csapott össze, a könyökkel támadó fehérvári játékos 2+2 percet kapott, ami végre adott esélyt a mieinknek. Egy perc múlva Sági lépett ki a fehérvári védők közül, elindult, aztán beverte Tirronennek a negyedik debreceni találatot, a finn hálóőr kis híján szétrobbant dühében. Kettő perc 36 másodperccel a harmad vége előtt újabb rohamokat indítottak a hazaiak, a mieink elszántan romboltak, Hetényi Zoli pedig egészen lehetetlen testtartásokban hárított, mínusz kettőnél pedig az egyik hátvédünk vágta ki a gólvonalunkról a pakkot. 58.55-nél Gőzt csupán a rend kedvéért kiszórták, a fehérvári együttes pedig időt kért. Sorsdöntő változás azonban nem történt, egyszerűen összefoglalva a dolgokat; nyertünk!

Jó érzés volt debreceni szurkolóként megélni ezt a hétvégét Székesfehérváron. Az egyetemista srácok feledhetetlen ünnepet varázsoltak a jégre, olyan produkcióval rukkoltak elő, amelyet még sokáig fognak emlegetni a magyar hoki háza táján. A maroknyi vendégszurkoló ugyan nem vehette fel a harcot a helyi szavalókórus ellen, de a csapat így is sok-sok hokirajongó elismerését elnyerte, a kommentátoroktól kezdve a macskáig, amelyik egy megosztott fotón látható, amint éppen „szurkolt” a TV előtt. A csoda szele érződött akkor este az ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnokban, hiszen egy olyan együttessel szemben sikerült újra Kupát nyerni, amelyik tapasztalatban és játékerőben felülmúlták a mieinket. Az emberek pedig szeretik a csodát, egyrészt azért, mert olyan ritka. Köszönjük nektek fiúk az újabb csodatételt, nagyon, nagyon jól esett mindannyiunk lelkének!

Kevin Constantine, a Fehérvár AV19 vezetőedzője:

– A mérkőzés nagyon szoros volt, az első harmadban sok esélyünk volt gólt szerezni. A Debrecen jól játszott, szép gólokat szereztek, de pár góljuk a szerencsén múlott. 53 kapura lövésünk volt, ez a legtöbb, amit a szezonban eddig elértünk, de a kapusuk nagyon jól játszott, nem tudtunk neki gólt lőni. Ilyen a hoki, a nap végén az számít, hogy ki szerzett több gólt. Gratulálok a Debrecennek, jól játszottak!

György József, a DEAC szakvezetője:

– Így, hogy a meccs első felében sikerült gólokat szerezni, volt esélyünk. Azt kértem a srácoktól, hogy nyugodtan várjuk meg a lehetőségeket. 3-1-es állásnál jöttünk ki a 3. harmadra, tudtuk, hogy ránk fognak jönni, kezdtünk fáradni is. Utána már szerintem csoda volt, hogy egy beleérésből sikerült megint megszerezni a vezetést és a végén már a másodperceket számoltuk.

2022.01.23. 17.15  Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnok
EXIM Magyar Kupa döntő
Fehérvár AV 19 – DEAC 4-3 (0-2, 1-1, 2-1)
Gólszerzők: Németh, Erdély és Petan, illetve Spirko, Kuleshov, Novotny és Sági

=Müller Károly=

Fotó: fehervarav19.hu