Erősnek maradni és felállni, ez a feladat! – Újpesten játszik a Loki!

Egy hét leforgása alatt, úgy néz ki minden lényeges kérdés lezárulhat a DVSC idei szezonjával kapcsolatban. A Felcsút elleni kupabúcsú végképp a bajnokságra tereli a fókuszt, de nagyon nehéz dolga lesz a szakmai stábnak, hogy a Fradi és a Puskás elleni vereségek után mentálisan felrázza a játékosokat. Kemény feladat, de muszáj megoldani, hiszen az Újpest az életéért küzd, otthon mindig veszélyes, ráadásul finoman szólva sem győzelemért jártunk az elmúlt években a Szusza Ferenc Stadionba.

Következik az Újpest – DVSC a labdarúgó NB I 22. fordulójában vasárnap 18:30-kor, ahol a DVSC megmutathatja milyen fából faragták.

Annyira szép sport a labdarúgás és meginkább az tudja ezt átérezni, aki saját országában, saját városának csapatáért szorít. Fantasztikus volt ez a rövid időszak a cívisvárosban. A piactól, az utcán át a menő irodákig beleszövődött mindennapjainkba a fociláz.

Rendkívüli érzés megtapasztalni, hogy mennyire fel tudja dobni a szürke hétköznapokat, ha a városod csapata jól teljesít és igazán fontos meccsre készülhet.

Nem túlzás azt állítani, hogy a klub, a játékosok is együtt lélegeztek a drukkerekkel ebben a rövid, de annál szebb időszakban. Aztán fájó pofont adott sajnos az élet...

A kupanegyeddöntő sokkal fontosabb volt, mint a Fradi elleni bajnoki. Beszélhetnénk az NB II-es játékvezető rendkívül következetlen mezőnyben hozott ítéleteiről illetve arról is, hogy ha van VAR talán nincs egy kapott gól az első percben, de van egy Loki tizenegyes a második félidőben. Izgalmas kérdés, mi alapján dönt úgy a szövetség, hogy a bajnokságban alkalmazza a VAR technológiát, a kupában pedig nem. Bizonyára financiális kérdés ez, bár fura hozzáállás.

Mivel ez egy véleménycikk, úgy gondolom megengedhetem magamnak, hogy azt mondjam a VAR-nak nincs értelme, megöli a foci lelkét, ezenkívül pedig láttunk már VAR-ral is véleményes ítéleteket, tehát nem életbiztosítás az „igazságra” az alkalmazása. Az élet X-re játszik, amit a VAR (vagy az élet, vagy a szerencse) ma ad, azt később elveszi. Hasonló véleményt fogalmazott meg Blagojevic mester is a 3-1-es kupavereség után:

„Jól játszottunk, de nem szereztünk gólt a második félidőben, máskor pedig akkor is szereztünk, amikor talán nem érdemeltük volna meg.”

Fájó a vereség, főleg a hibák fényében, de a második félidőben mutatott játék bíztató, nem szabad önsajnálatba temetkezni.

Vasárnapi ellenfelünk az Újpest megélt már szebb napokat is, folyamatosan levegőben lóg a tulajdonosváltás és ez átjárja a mindennapok szakmai munkáját is. Két fiatal tehetségüket pénzre váltották a télen, Csongvai és Katona is Fehérvárra költözött, így tovább gyengült az amúgy is a kiesés elkerülésért küzdő lilák kerete. Ezek alapján úgy gondolhatnánk, hogy most könnyebb lehet elhozni a 3 pontot a IV. kerületből.

Az apró bökkenő csupán, hogy Újpesten legutóbb 2013 őszén tudott nyerni a Lokomotív, azóta a pontszerzés is csak ritkán jött össze. Akkor is nehéz itt nyerni a piros-fehéreknek, amikor jól fut a szekér, pláne mostanság, amikor évek óta elkerülik a nagy sikerek a csapatot.

Bízzunk benne azonban, hogy a Blagojevic-érában mutatott fejlődés nem áll meg, csak lassul kicsit, majd új erőre kap. Elsősorban nem sportszakmai szempontból kell most rendbe tenni a csapatot, hanem mentálisan. Ha ez sikerül, akkor pontot vagy pontokat is szerezhetnek Szécsiék, így pedig életben tartva a dobogót hajszoló debreceni álmokat. Egy esetleges vereség azonban, végérvényesen lezárja a bajnokság érdemi részét: a dobogó túl messze kerülhet így a Lokitól. Nehéz lesz jó eredményt elérni, de nem lehetetlen, hiszen végre van csapatunk! Egy olyan gárda, ami a sikert is megéli, de a kudarcokból is tanul. Lehetőleg mihamarabb!

Soha ne add fel! Hajrá Loki, hajrá Debrecen!