Minden héten háború! – De ez nem Miami, csak Kisvárda.

Sokszor és sok helyen szóba került már, hogy a 12 csapatos NB I. állandó küzdelem, szinte minden tavaszi forduló élet-halál harc a csapatoknak. Nincs ez másként ezen a hétvégén sem, amikor is Kisvárdán vendégszerepel a Loki. Növekvő elvárások, megtorpanó szerencse, de továbbra is bíztató csapategység és játék. A hazai pontvadászat 23. fordulójában, szombaton 14:30-tól a Várkerti Stadionban kell ezer fokon égnie a debreceni labdarúgóknak.

Minden héten háború, de ez nem Hollywood sajnos, bár a film kétségkívül remek a legendás Al Pacino és a lehengerlő Jamie Foxx főszereplésével. Ez itt Magyarország és minden hazai futballszurkoló kedvenc ligája az NB I. Tavasszal minden forduló, minden újabb mérkőzés egy csata, ami arról dönt, hogy hátrafele kell tekintgetned a piros vonal alá vagy pásztázhatod lelki szemeiddel a dobogó közelségét. A múlt heti újpesti pontszerzés különösen fontos volt az emberhátrányban szereplő DVSC számára, hiszen nem zuhantunk össze két fájó pofon után, sőt sikerült életben tartani a merészebb álmokat.

No, de mik is ezek a merészebb álmok. A 2 éve még másodosztályban „vigécckedő” Lokomotív 2022-ben kemény munka és küzdelem árán csak a szezon végén tudta bebiztosítani az első osztályú tagságát. Akkor alighanem minden szurkoló aláírta volna látatlanban is az eddigi idei szereplését a gárdának. A vezetőség is jelezte, egyértelmű cél a bajnokságban a bennmaradás mihamarabbi matematikai bebiztosítása. Efelett már minden meccs ajándék.

Evés közben jön meg az étvágy, ahogy mondani szokták. Jól alakult az ősz második fele, a tavasz pedig még bíztatóbban indult. Mind a drukkerek,  mind a játékosok és talán a vezetőség is elhitte, lehet ebben több is. Bizony, hogy lehet! Egy győzelemmel, helycsere következik a két csapat között, a Debrecen megelőzheti a Kisvárdát és a tavasz közeledtével az áhított dobogóra léphet.

Bár ehhez bizonyára lesz egy két szava a szabolcsi egyletnek is. Túl mélyen nem szeretném vizsgálni a Kisvárda létezésének okait a mai magyar futballtérképen, de egy kicsit azért nézzünk mögé, a szakmai felszínt megkapargatva. A várda költségvetése közepesnek mondható, az itt elvégzett szakmai munka azonban közel sem középszer.

Révész Attila nagyon megosztja a hazai szakmát viselkedésével, abban azonban konszenzus van: éveken át ilyen eredményeket elérni nem lehet, ha valaki csak imposztor. Kevés a magyar játékos sajnos Kisvárdán és az utánpótlás is hemzseg a külföldi fiataloktól, de az eredmények igazolják az elvégzett munkát. Még ha nagyon véleményes is az állandó légiós túlsúly.

Joggal bizakodhatna a kezdősípszó előtt a hazai publikum ma is, hiszen a Loki a legutóbbi 5 egymás elleni bajnokin mindössze 2 pontot szerzett, a Kisvárda elsőligás története során pedig még sohasem kapott ki hazai pályán a cívisváros dicső csapatától.

Jelenleg azonban kicsit megtorpantak a várkerti vitézek. A játék nem olyan gördülékeny mint korábban, ráadásul a másodosztályú Budafok elleni kupabúcsú sem sok jóról mesél.

Mindemellett tavasszal mindössze 7 pontot sikerült szerezniük,  ettől bizonyára többet remélt a szakmai stáb, de nem lesz könnyű dolguk a Blagojevic legénység ellen sem. Dzsudzsák Balázsék bizonyára extra motivációt éreznek a dobogó elérhető közelsége és a várdaiak gyengébb formája miatt, a mutatott játék és a csapategység pedig továbbra is predesztinálhatja: ebben a szezonban több van!

Legyen több srácok, a szurkolók, a város veletek, gyerünk gyerekek! Végre nyerni kell Kisvárdán és akkor újra ott lehetünk, ahol lenni szeretnénk, ahova tartozunk!

Hajrá Loki, mindörökké Debrecen!