Volna még itt valami a végére: a dobogó minket illet! Jön: Loki – Újpest!

Mindig fura érzés az NBI. utolsó fordulójára ébredni. A magyar foci megrögzött szerelmesei számára egy rövid pauza következik, előtte még azonban minden kérdésre választ kapunk. Úgy hiszem a szezon végi tabella sosem hazudik, megmutatja ki milyen munkát végzett az elmúlt évben. Debrecenben pedig van még egy befejezetlen ügyünk. A sorsolás fintora, hogy épp a nagy „mumus”, az utolsó fordulókra kicsit jobb csapat benyomását keltő lila-fehérek vizitálnak Debrecenben: ma este 20:00, Loki – Újpest!

A véleménycikk egy olyan műfaj, ami viszonylag laza kereteket ad. Ennek okán jómagam, már az epikus fradi- verés előtt megírtam érzéseim, gondolataim a DVSC 2022/2023-as szezonjáról. Azért is tettem így, mert az én saját világomban (és remélem sok más szurkolótársam fejében is) ez a bajnokság már sikerrel zárul, bármi is legyen a vége. Aztán a bármit négyzetre emelte a csapat. Álmodni sem lehetett volna szebb végjátékot: a „Nemzet csapatát”, a bajnok Ferencvárost idegenben verve ráfordulni a mindent eldöntő mérkőzésre. Arra a mérkőzésre, ahol minden összeállt: az aktuális forma, az időpont, a nagymúltú ellenfél és vélhetően szinte rekord bajnoki nézőszám (úgy gondolom,  csak két 2014-es bajnoki meccsre az Újpest és a Honvéd ellen volt nagyobb az érdeklődés, amikor a stadion- átadás lázában a két utolsó mérkőzésre minden jegy elkelt).

 

Mennyivel másabb szezonzárás lesz ez a mérkőzéstől függetlenül, mint egy éve a Hidegkutiban! Sosem feledem a fix kieső MTK egy csontnélküli 3 pontossal küldött minket vissza a cívisvárosba. A játékosok szégyenkezve érkeztek (de legalább már akkor is tisztességgel kijöttek) a kerítéshez megköszönni a bíztatást, talán Sós Bence volt, aki kiadta a mezét az egyik szurkolónak, azonban visszakézből repült is vissza számára a dressz: ezzel is jelezve, hogy nagyon nem volt rendben ez így a végére!

 

Az UTE régi-új mestere Vignjevic vezetésével a kieséstől megmenekült ugyan, merészebb álmokat nem szőhettek a biztos bennmaradás elérésénél. Vannak remek játékosok a lila-fehérek keretében, de csapatként nem igazán acélosak, ha a húzóemberek kedvét sikerül elvenni a játéktól, nem lehet kérdés a mérkőzés végkimenetele. A játék-kedv szabályzó balkáni légió pedig elég jól muzsikál manapság a Nagyerdő fái alatt.

 

Ismételni tudom magam: nagy utat tettünk meg, de még van egy befejezetlen ügyünk. Ha a fradi meccs előtt véget ért volna a szezon már akkor is bőven kihoztuk belőle a maximumot, DE! Itt vagyunk, itthon vagyunk, a fantasztikus hangulat garantált és rengeteg ember látogat ki csak azért, hogy láthassa ezt a nagybetűs csapatot, a DEBRECENT!

 

Ebben a szezonban a hazai, nagy téttel bíró meccseken sajnos sokszor alakult kedvezőtlenül az eredmény. Utólag azt mondom, így kellett lennie.  Mikor, ha nem ma fogjuk megtörni ezt a tendenciát?! Nagyon kevés kell ahhoz, hogy ne csak a bármit, de a maximumot is négyzetre emelhessük. Ez a csapat képes rá, megtesszük az utolsó lépést, EURÓPA újra jövünk!

 

Hajrá Loki, mindörökké Debrecen!

 

fotó:dvsc.hu