A realitás győzött az álmok felett

Tíz góllal verte a német Bietigheim csapata a DVSC Schaefflert vasárnap kora délután, a BL harmadik fordulójában. Voltak üres székek a Hódosban, a hangulat kicsit skandinávosra sikeredett, a bizakodás szintén.

A mérkőzés előtt avatták fel a Loki vezetői a hagyomány falát. Itt az elmúlt évtizedek sikerei – és szerencsére ebből van több – kaptak helyet. Meccsek, percek, emberek, serlegek. Ez is lehetne az emlékhely felirata. A bemelegítésnél kérdeztük Szilágyi mestert mennyire feszült, esetleg idegesebb-e a kelleténél. A vezetőedző úgy vélte, esélyesebb az ellenfél, de mindenképpen szeretnének meglepetést okozni. Ennek kulcsa pedig a védekezés lesz, közölte.

Ami aztán hagyott hiányosságokat mindenkiben.

Úgy kezdődött a derbi – két szlovák játékvezető irányítása mellett – hogy a németektől a lengyel játékos, Kudlacz már a 44. másodpercben kiállításra került. Igaz ekkor már ők vezettek 1-0-ra. Az emberelőny sem ríkatta meg azonban a Bietigheimet, azonnal belőtték a második találatukat is. Mielőtt azonban pezsgőt bontana a kék csapat, Kácsor először betalál, majd vele szemben szabálytalankodnak, és Töpfner, Szikora füle mellett vágja a büntetőt a hálóba. 2-2. És ez volt utoljára a legszorosabb eredmény. Mert beindult Xenia Smits. Percek alatt ötből ötöt csinál, zárkózik mellé a cseh Veronika Mala is, és a félidő közepén már 13-8 oda. A védekezés a kulcsa mindennek. Csakhogy ezt a kulcsot mintha odaadtuk volna nekik, hogy gyertek, nyissatok ajtót, be lehet jönni. És bejöttek. Mit bejöttek! Belőttek mindent, amit lehetett. A Loki félénk lett, elbizonytalanodtak a lányok. Jól jellemzi ezt a szakaszt, hogy Johansson kétszer is fölé vágja a labdát, Csernyánszki – aki egyébként a csapat motorja, legjobbja – kiállítatja magát. Hat perc van a szünetig, amikor Petrus villan kétszer a szélen, de ez is kevés. A dudaszó azt jelzi, hogy 18-12 oda.

A második félidőben sem történt különösebb változás. Hajtanak a mieink tisztességgel, de a fizikálisan jobb, erősebb német együttes ellen nem sok az esély. Töpfner hiába lő hetesből, elveszik, mert felemelte a lábát. Ez a szegény ember, és az ág szindrómája. A Bietigheim azt csinál a pályán, amit akar. Teszi azt annak ellenére, hogy legjobbja, Xenia Smits nincs is a pályán. Hamar tíz fölé nő a különbség, kissé edző meccs jellegét ölti a dolog. És így is lesz vége. Valamit korrigálnak Füzi-Tóviziék, de így is tízzel kapnak ki saját pályájukon.

Gond azonban egy szál sem. Mindenki tudta, hogy ebben a csoportban két csapatot lehet, kell megelőzni. Az egyik a dán Savehof, a másik a Buducsnoszt Podgorica Montenegróból. Akkor meglehet a továbbjutás, a hatodik hely. A Bietigheim – egyenlőre – más kategória. Háromból három sikerük van, dédelgetett álmuk a 2024-es final four. Nem állnak tőle távol. Nekünk van egy győzelmünk, és két vereségünk. Jövő héten, szombaton Dániában következik az Odense. Szurkolunk. Mi ennyit tehetünk, tőlünk ez a maximum. Hangsúlyozom, tőlünk!

A csoport másik meccsén a Buducsnoszt 31-30-ra győzött a Savehof ellen. A Hódosban ott ült a nézőtéren Golovin szövetségi kapitány is, akinek a figyelmébe ajánljuk Csernyánszki Liliána teljesítményét. A debreceniek irányítója hetek óta kitűnő formában riogatja az ellenfeleket. Megérdemli a kiemelt figyelmet a válogatott első emberétől.

Szilágyi Zoltán a találkozó után elmondta, a képességbeli különbségek döntöttek. Hozzátette, nekik ez az év a tanulás ideje, de ettől függetlenül a héten megbeszélteket be kellett volna tartani a lányoknak. A 36 kapott gólt soknak tartotta, és különösen fájlalta, hogy az átlövők gyenge teljesítményt nyújtottak.

Női kézilabda BL, “A “csoport, harmadik forduló

DVSC Schaeffler – Bietigheim: 26-36 (12-18)

W.Gy.

debsport.com