Párizs messzebbre került
Hétfőn délután már algoritmusok, és a mesterséges intelligencia segítségével kézilabda szakíró kollégámmal már azt is kisakkoztuk, hogy akár elődöntőt is játszhatunk a mostani női kézilabda VB-n. Optimizmusunkat alátámasztotta, hogy addig kettőből kettő volt a mérleg, és következett az a Montenegró, akiket ugyan még sohasem vertünk meg világbajnokságokon, de!
Náluk hiányzik a három legjobb, mondták a hozzáértők, meg átalakulás alatt vannak, fiatalok, fáradtak. Mi meg átrobogunk rajtuk, mint késésben lévő intercity a Nagyállomáson.
Nem jött össze. Menjünk azonban sorjában. A két együttes jól ismerte egymást. A délieknél ott volt a keretben az egykori debreceni Deszpotovics, az ex-fradista Grbics és Klikovac, de Popovic is szintén a Győrből. A Crna Gora együttesében nyolc olyan kézis találtatott, akik egyébként a Buducnost Podgorica alkalmazottjai. Őket idén ősszel két alkalommal is helybenhagyták honi leányaink. A BL-ben a DVSC verte a társaságot 27-22-re, de az ETO is szórt nekik 39-et.
Ilyen felhangokkal indult a derbi, két dán síp mester vezetésével. Minden jelzőt rá lehetett aggatni a találkozóra, egyetlen kivétellel: gólban gazdag. Felváltva estek a találatok, az ellenfél eggyel a mieink előtt járt. A vezetést a 17. percben szereztük meg először, Lukács góljával. És ettől a pillanattól kezdődően nem hagytuk annyiban. Böde-Bíró parádézott a kapuban, Vámos betörései is rést nyitottak a falon. A túloldalon egyedül a beálló Brnovics tartotta a frontot. Az első jétékrészt 10-7-es magyar vezetéssel abszolválta két gárda. Igaz az rontott a maroknyi magyar szurkolók hangulatán, hogy öt másodperccel a dudaszó előtt, rossz csere miatt Lukácsot kiküldték két percre.
Emberhátrányból indult a második félidő. És rémálommá vált. Tizenkét percig nem találtunk be a kapujukba. Ötször dobtuk ki a labdát az oldalvonalon túlra, naggyá tettük a hálóőr Batinovicsot, és nem bírtunk Brnoviccsal. Pedig akik fogták, húzták, vonták, cibálták - Papp és Bordás - egy fejjel voltak magasabbak nála. Elfogyott az önbizalom, Golovin csere nélkül próbálta a lehetetlent. Az csak kérdés: vajon miért nem játszott Füzi-Tóvizi, Klujbertet percekre sem váltotta le a másik balkezes, Albek, a kapuban Blani sem villogott már. Így a vége 24-18 lett Mintengrro javára. A második félidőben ők tizenhetet dobtak, mi nyolcat.
A legjobb nyolcba nehéz lesz így bekerülni, ez az elveszített két pont nagyon fog hiányozni. A középdöntőbe két egységet viszünk. Ott lesz mellettünk Montenegró, és Kamerun - velük már nem játszunk - Svédország, Horvátország, és Szenegál. Az első két hely valamelyikén kellene végezni.
Muhammad Ali olimpiai és világbajnok amerikai, nehézsúlyú ökölvívó, - alias Cassius Clay - mondta pályafutása vége felé: "Nincs azzal semmi baj, ha az embert a szorítóban, vagy azon kívül padlóra küldik. A baj ott kezdődik, ha ott is marad."
Női kézilabda VB Helsingborg:
Montenegró - Magyarország 24 - 18 (7-10)
Weisz György