Befürdette a Lokit a Zsóry

 

Blagojevic mester felforgatta a csapatot a két nappal ezelőtti, kétórás, Fradi meccs után. Először volt kezdő az a Batai Tamás, aki elé nagy reményeket fűz a szakvezetés. De visszakerült Szuhodovszki és Ojediran is, Loncar szintén. Aztán úgy telt el az első negyvenöt perc, hogy a kapusoknak nem volt dolguk. Próbáltak a hajdúságiak kezdeményezni, de semmi elképzelés nem látszódott.

 

Még talán a fiatal Vajda Botond igyekezete borzolta néha a kedélyeket, meg Loncar ügyetlensége. Öt labdát szórt el, a legtöbbjüket kecsegtető helyzetben. Batai nem nagyon találkozott a játékszerrel, a tök utolsó Mezőkövesd igazán meg sem izzadt a találkozón.

 

Szünet után semmi sem változott. Maradt a pontatlanság a DVSC részéről, az ellenfél láthatóan a szerény kontrákra törekedett, de ezekből vajmi keveset mutattak. Aztán elkezdett csere-berélni mindkét edző, és ebből a matyóföldiek jöttek ki jobban. A Lokiban hiába kapott lehetőséget Bárány, Dzsudzsák, Tuboly, Domingues, nem tudtak örömet okozni. Annál inkább odaát. A 74. percben balról rúgott szögletet az ellenfél. Molnár ívelte be a labdát, a védők kifejelték, pontosan az érkező Bőle Lukács elé, aki tizennyolcról bevágta, Megyeri meg benézte.

 

És itt eldőlt, amire senki nem számított. Egy harmat gyenge gárdától, még harmatosabb "focival" kapott ki, a Nagyerdei Stadionban a Debrecen. Hogy ez a talált három egység mit segít majd a borsodiaknak, egyenlőre kérdőjel. A DVSC pedig lassan beleszürkül a középmezőnybe, és néha, időnként, nem árt majd hátrafelé is tekintgetni.

 

 

Weisz György