Hosszabbításban tört össze a zalai kerámia

 

És sikerült! Úgy kezdtek Mócsánék, mintha egész héten Shakespearet tanulták volna: "ide nekem az oroszlánt is". Mondjuk az első néhány percben inkább bárányra hasonlított az ellenfél, mert a 3. percben már 9-1 volt a DEAC javára. Időt kért rögtön Matthias Zollner, de nem használt. Drenovac - ahogyan az egész mérkőzés alatt - villogott, triplázott, és 14-3-ra nőtt az előny. Tombolt a publikum, meg a vendég kispad. Ennek hatására fel is jöttek a negyed végére hét pontra.

 

A második tíz perc elejént tartották magukat a déliek, de megindult megint Drenovac, követte Edwin, és máris 41-27 ide. Ezt a tizennégy pontot tartották is a srácok a szünetig. A bírói triumvirátus itt követett el egy óriási hibát: le kellett volna fújni a találkozót. 

 

A pihenőt követően előjöttek a régi, rossz egyetemista beidegződések. Lanyhult a figyelem, pontatlanokká váltak a kinti dobások, és egyre jobban megközelítette a házigazdákat a ZTE. A negyed végére azonban még így is kilenc maradt az előnyből.

Hat-nullás egerszegi rohammal indult a záró rész. Kicsit megijedt mindenki, de az utolsó öt percre Edwin hintett egy duplát, és 76-70-es vezetéssel fordultak a végére. Nem adta fel az ellenfél. Paige egyedül tett egy ötöst a gyűrűbe, és máris 76-75, majd 90 másodperccel a végső duda szó előtt 78-78, egál. Fél perc volt még hátra, amikor Paige fordított. Elúszni látszott minden. Mandic mester időt kért, vázolt, rajzolt, mutogatott, aminek eredményeként Williamson duplázott, jöhetett a ráadás.

 

És itt beleadtak a mieink apait-anyait. Mócsán és Drenovac brillírozott, Tadic bevágta a negyedik tripláját is. Hiába jött fel háromra a ZTE, a végét a DEAC bírta jobban, és hozta a győzelmet, amivel kiegyenlítették az összesített állást. 

Következhet újabb kilencszáz kilométer kedden, hogy... De a pontok helyét leírjuk majd aznap este kilenc körül.

 

 

 

Weisz György