A mongol család megtalálta számítását a DEAC-nál

Davaademberelék 2014 óta élnek Magyarországon. Profi szinten űzik a sakkot, és éppen a sportág miatt döntöttek úgy, hogy hazánkban telepednek le.

A Davaademberel-család tagjai 2014-ben nehéz döntést hoztak: elhagyták hazájukat, Mongóliát, és Magyarországra költöztek. Ennek egyetlen oka volt: a sakk. Az első négy évet Kecskeméten töltötték, ez idő alatt sokat hallottak a DEAC-ról, a Debreceni Egyetemről, így a gyerekek jövőjét figyelembe véve 2018-ban Debrecenbe tették át székhelyüket, azóta itt élnek. Csatlakoztak egyesületünkhöz, mindannyian a DEAC igazolt sakkozói, emellett a szülők edzéseket is tartanak. Ezt a csodálatos elmesportot a hattagú család minden tagja űzi, de közülük a legkiemelkedőbb Nomin-Erdene Davaademberel, aki ifjúsági világ- és ázsiai bajnok, nem véletlenül illetik hazájában „sakkcsodagyerek” jelzővel. A legfiatalabb mongol sakkozó, aki megszerezte a FIDE női nagymesteri címet (mindössze 14 éves volt ekkor), egy évvel később pedig a nemzetközi mestercímet. Kétszer vett részt a sakkolimpián. Hazájában igen ismert és népszerű, több mint 10 ezer követője van a Facebookon. Az Elmejáték háborúja címmel filmet is forgattak róla és a családjáról, az alkotás – amelyet Mongólia egyik leginspirálóbb dokumentumfilmjeként tartanak számon – több díjat is nyert 2012-ben.

– Tíz évvel ezelőtt azért döntöttünk úgy, hogy ide költözünk, mert Magyarország jól ismert kiemelkedő sakktörténelméről, és úgy éreztük, itt jobban tudunk érvényesülni, fejlődni – kezdte Nomin-Erdene Davaademberel. – Két évvel később első helyezést értem el a Milan Openen, én voltam az első olyan nő, aki ilyen fiatalon, tizenhat évesen lett aranyérmes ezen a híres versenyen. Szintén a szívemnek kedves eredmény, hogy háromszor nyertem a Debreceni Sakk-Karneválon – tette hozzá a most 24 éves lány.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Nomin úgy érzi, annak idején megérte meghozni ezt a nehéz döntést, hogy hátrahagynak mindent, és itt telepednek le.

– Kezdetben természetesen nem volt egyszerű, minden és mindenki idegen volt számunkra. Most már megszoktuk és megszerettünk, hiszen Magyarország, különösen Debrecen remek és békés hely, az emberek nagyon barátságosak. A DEAC-nál megtaláltuk a számításainkat, azzal foglalkozhatunk, amit a legjobb szeretünk. A magyar állampolgárságot is megszereztem, úgy tekintek erre az országra, mint a hazámra és az otthonomra. Ami a nyelvet illeti, különleges és elég nehéz megtanulni. Sok olyan betű van benne, amivel még soha nem találkoztam. A magyar nyelvtudásom még nem a legjobb, de sok mindent megértek már. A testvéreim, a két húgom és az öcsém, ebben előttem járnak, mivel ők folyékonyan beszélik a magyart – tudtuk meg Nomintól, aki egyébként profi játékos, tehát a sakkból él, pénzdíjas versenyeken indul, valamint edzőként is dolgozik.

Mint említettük, Davaadembereléknél mindenki sakkozik. A családfő, Purevdroj Davaademberel edző és bíró is egyben, ahogy a felesége, Uyanga Vandan-Ochir is. A 16 éves Nandin a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10. osztályos biológia-kémia szakos tanulója. Orvos szeretne lenni, azt tervezi, hogy az érettségi után jelentkezik a Debreceni Egyetemre. Ő is nagyon tehetséges, korosztályában kétszer lett magyar bajnok, a nemrég aratott győzelméről be is számoltunk. A 14 éves Maral legutóbb érmes helyezéseket ért el a diákolimpián, míg öccse, a 11 éves Margad két bronzérmet szerzett a korosztályos országos bajnokságon, mindketten a Szoboszlói Úti Általános Iskolába járnak.