Úgy kezdődött, hogy kintről minden ok. Támadólag lépett fel a Debrecen, a hazaiak védekeztek, de ennyi. Hiányzott minden, ami a foci sava, borsa. A matyó kapuban, a hajdani pallagi nevelés, Deczki Máté ácsorgott kicsit, mindössze Dzsudzsák jobblábas akarását kellett kitornásznia. Elől a támadással megbízottak - mert csatárokról nem beszélhetünk - halványak voltak, mint a huszönötös égő a faluközpontban.
A szórványos borsodi támadásokat visszaverték a hajdúságiak. Igaz két alkalommal is csak a szerencsén, meg a kövesdi focista ügyetlenségén múlott, hogy Batik zseniális eladott lasztija után nem rúgtak gólt.
Szünet után annyi változott, hogy kissé lendületesebb lett a Zsóry, így ha el-elcsípett labdát a Loki, azt többnyire rögvest el is adta.
A középpályán halvány teljesítmények anulálták az egész játékot. Szűcs még próbálkozott is, de Szuhodovszki kritikán alulit mutatott. Mint ahogy tőle - sajnos - megszokott. És eljött a 77. perc, amikor az ex-kecskeméti - csak tudnám ki volt az a sasszemű szakember, aki félmillió eurót adott érte - ártalmatlan helyzetben, a kapunak háttal álló Bányait elkaszálta. A jogos büntetőt Bartusz bevarrta. A maradék időben próbálkozott a vendég társaság, Vajdának akadt is egy bombája az utolsó pillanatokban, de Deczki kitornázta.
Hat meccs, hat zakó. Ez a gödör már akkora, belefér az egész társaság. Sajna ott is vannak. És még valami. Hétfőn kaptam egy telefont, hogy azzal segítünk mi újságírók, és én is, ha kicsit visszavennénk a túlzottan kritikus hangvételből. Csak remélni merem, nem ez a megoldás!
Magyar Kupa
Mezőkövesd Zsóry - DVSC 1-0 (0-0)
Továbbjutott: Mezőkövesd Zsóry.
W. Gy.